Sissi-kultusz Kolozsváron

Február 20-án, szombaton délelőtt 11 órától a kolozsvári Pro West Alapítvány és a Korzo Egyesület együttműködésében megrendezésre került a Sissi, a szépséges császárné. Magyarország királynéja című előadás a kolozsvári Néprajz Múzeum dísztermében, amelyen a Sissi-kultusz került előtérbe.

Az esemény főszervezője, Prof. Emil Aluaş, a Pro West Alapítvány elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a projekt létrehozásában kulcsfontosságú szempont volt a közös helyi értékek, a magyar, román és német kulturális örökség értékeire való figyelem felhívása, a közös történelmi múlt és kulturális alap ápolása.

 

Prof. Emil Aluaş, a Pro West Alapítvány elnöke (Fotó: Ujvári Dorottya)

A két részből álló rendhagyó történelemórát Barazsuly Viktória Adrienn és Kerekes Etelka tartotta meg a kolozsvári Korzo Egyesület képviseletében. Az első felvonásban a valós személy, a császárné életének és uralkodásának történelmi pillanatairól hallhattunk Kerekes Etelka előadásában, aki a közismert történelmi eseményeken túlnézve a császárné életének kevésbé ismert részleteit is ismertette az érdeklődő közönséggel. Olyan izgalmas, részletekbe menő információkkal szolgált, mint például a császárné személyes kapcsolatai családtagjaival, konfliktusai az uralkodóházon belül, vagy napi rutinjai, tisztálkodási, szépítkezési szokásai, divatteremtő életmódja.

 

Balról jobbra: Kerekes Etelka, Prof. Emil Aluaş és Barazsuly Viktória Adrienn (Fotó: Szász Hajnal)

A rendhagyó történelemóra második felvonásában Barazsuly Viktória Adrienn előadása Sissi halála után keletkezett újfajta befolyásáról szólt. A császárné életében is közkedvelt és példamutató személyiség volt, főleg Magyarországon és magyar körökben, tragikus halála után (1898) azonban valóságos kultusz alakult ki körülötte, tiszteletére számos emléket állítottak a Monarchiában, utcákat, parkokat neveztek el róla, különböző alapítványok, jótékonysági egyletek, dísztermek, szobrok és egyéb köztéri, a nagyközönség számára elérhető emlékek hirdették képét, nevét. Sissiről tudott volt, hogy természetbarát, szívesen töltötte idejét a tengerparton vagy a hűvös hegyekben. Ezért az ő személyét övező kultuszhoz nagymértékben hozzátartoztak a természetet népszerűsítő tevékenységek. Darányi Ignác gazdasági miniszterelnök 1898-ban nyílt levelével elindította az emlékfák ültetésének mozgalmát, amely az egyik legelterjedtebb formája lett a császárné iránti tisztelet és szeretet kifejezésének.

 

Barazsuly Viktoria Adrienn (Fotó: Szász Hajnal)

Az előadás kiemelt része volt a helyi, kolozsvári viszonylatban megélt Sissi-kultusz, amely egy emléksétány kialakításában nyilvánult meg a 19. század végén, a 20. század elején. Kolozsváron már 1884-ben volt kezdeményezés egy sétány kialakítására, amely a korzót váltotta volna fel. Az első terveket Kőváry László állította össze, ezek megvalósítása egy híd építését igényelte a Szamoson át, és több ház megvásárlását és lerombolását a Fellegvár város felőli oldalán. Ez a nagyszabású terv anyagi okok miatt ekkor nem tudott megvalósulni. A következő próbálkozásra 1898-ban, Haller Károly közreműködésével került sor, amikor a császárné tragikus halálának hírére kiadott felhívás nyomán ismét aktuálissá vált az építkezés. 1899-ben a városi tanács jóváhagyta az immáron emléksétánnyá avanzsált terv megvalósítását és 1900-ban megkezdődhettek az építési munkálatok. A sétány a városi parktól indulva, a Szamoson át, az Erzsébet-hídon (amelyet utólag, 1901 augusztusában adtak át), majd a Fellegváron felfele vezetett, ahol egy különlegesen elrendezett térben, félköríves fallal a háttérben egy Sissi mellszobor fogadta az érkezőt. A munkálatokat műszaki katonák és bányászok végezték, de a városi lakók is besegítettek adományokkal, szerszámokkal, így egy pár hónap alatt el is tudták végezni az építkezést, a sétány hivatalos átadása 1901. június 16-án történt meg.

 

Kerekes Etelka (Fotó: Szász Hajnal)

Erzsébet mellszobra bronzból készült Stróbl Alajos tervei alapján,  talapzata pedig Pákei Lajos építészmérnök munkája volt, aki a Mátyás-szobor talapzatát is készítette. A szobor az Erzsébet királynénk feliratot viselte. Az első világháború idején elvitték helyéről, 1940-ben lett újra felállítva. A kommunizmus ideje alatt azonban ismét eltűnt. 2011-ben bukkant fel újra és kiderült, hogy 1955-től a kolozsvári Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeumban tárolták. A nagyközönség a 2015-ös Kolozsvári Magyar Napok alkalmával láthatta ismét, egy porcelánkiállításon. Az egykori szobortalapzat ma is ugyanott található, sajnos nem olyan állapotban, mint felavatásának idején.

Fotó: Ujvári Dorottya

Az előadás végén a résztvevők támogatásukat fejezték ki, pozitív visszajelzéseikben elmondták, hogy idejét érzik a múlt örökségei felkutatásának, megőrzésének és a közös kulturális értékek minél elérhetőbbé tételének a nagyközönség számára. A múlt értékeinek hasznosítása a fiatal nemzedékeken múlik, és örömüket fejezték ki, hogy egy ilyen kezdeményezés részesei lehettek.

 

 

A közönség (Fotók: Szász Hajnal)

Ezt olvastad?

75 évvel ezelőtt, 1944. június 6-án vette kezdetét a normandiai partraszállás, és ezáltal Franciaország felszabadításáért és a náci hatalom megdöntéséért