„Studia Mediaevalia” – Egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshop

2019. május 7-én Studia Mediaevalia címmel könyvbemutatóval egybekötött egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshopot rendeztek a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A könyvbemutatók mellett a szakmai rendezvény programjának tematikáját egy újonnan megalakult kutatócsoport, illetve a Diplomata Hungariae antiquissima II. kutatási projekt bemutatása adta.

Bereczkei Tamás egyetemi tanár, a PTE BTK dékánjának megnyitó beszéde (balról jobbra: Fedeles Tamás, Bereczkei Tamás, Gábriel Róbert) – Fotó: Czeferner Dóra

A jelenlévő oktatókat, kutatókat és hallgatókat Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE általános, tudományos és innovációs rektorhelyettesének, illetve Bereczkei Tamás egyetemi tanár, a PTE BTK dékánjának megnyitó beszéde után Fedeles Tamás egyetemi docens, a PTE Egyháztörténeti Kutatóközpontjának vezetője köszöntötte.

Fedeles Tamás a két bemutatott kötettel – Fotó: Czeferner Dóra

A megnyitó beszédeket az újonnan megalakult Középkori magyar egyházi archontológia 1000–1387 kutatócsoport bemutatása követte. A kilenc tagú MTA–PTE–ELTE kutatócsoport 2019. július 1-jétől kezdi meg tényleges működését, támogatása 2024. június 30-áig szól.

Font Márta az újonnan megalakult Középkori magyar egyházi archontológia 1000–1387 kutatócsoport bemutatása közben – Fotó: Czeferner Dóra

Az új kutatócsoport tagjait, a tagok eddigi munkásságát, továbbá a kutatási célokat Font Márta, a PTE BTK Történettudományi Intézet egyetemi tanára, a kutatócsoport vezetője mutatta be: a vezetők mellett Bagi Dánielt, Thoroczkay Gábort, Dreska Gábort, továbbá öt fiatal munkatársat: Báling Pétert, Buják Gábort, Farkas Csabát, Lados Tamást és Ribi Andrást. A bemutatásban a professzorasszony kitért az eddigi kutatási előzményekre a világi archontológiák és oklevél regeszták kiadása kapcsán, valamint a korábbi, illetve a legfrissebb egyháztörténeti és világi archontológiai kutatásokat is felvillantotta, kitérve Mályusz Elemér, Mezey László, Koszta László, illetve C. Tóth Norbert munkásságára. A kutatási célok között megfogalmazódott az 1000 és 1387 közötti okleveles anyag áttekintése, szisztematikus archontológiai adatgyűjtés, egy kialakítandó adatbázis szempontrendszerének kidolgozása, továbbá egy kézikönyv összeállítása.

C. Tóth Norbert a Mátyás király és az Egyház c. kötet (2019) bemutatása közben – Fotó: Czeferner Dóra

A kutatócsoport bemutatkozását két kötet ismertetése követte. Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából a 2018-as évet Mátyás király Emlékév nyilvánították. Az országos programsorozathoz csatlakozva 2018. november 15-én Mátyás király és az Egyház címmel tudományos konferencia megrendezésére került sor a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának székházában. A konferencia anyaga Fedeles Tamás szerkesztésében, a Krisztianizáció, mint történeti folyamat sokoldalú interdiszciplináris vizsgálata a Kr. u. 3–15. században című kutatási program keretei között 2019 május elején jelent meg a PTE Egyháztörténeti Kutatóközpont sorozatának (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi) tizedik köteteként. A tudományos konferencia, illetve a tanácskozás eredményeiből megszülető tanulmánykötet (Mátyás király és az Egyház. Szerk. Fedeles Tamás. Pécs, 2019) szakmai érdemeit C. Tóth Norbert, az MTA–HIM–SZTE–MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa méltatta, tematikus egységekben tárgyalva az egyes tanulmányokat. A kötet első írásában Prokopp Mária Mátyás király és Zrednai (Vitéz) János váradi püspök, későbbi esztergomi érsek kapcsolatát elemzi. A kötetbemutató során C. Tóth Norbert kitért a világi egyház késő középkori viszonyait, legfőképp az egyes káptalani testületek történetét, személyi összetételét tárgyaló munkák eredményeire is: Horváth Terézia a vasvári káptalan prépostjairól, Kovács István az aradi prépostság javadalmasairól, Karlinszky Balázs a veszprémi székeskáptalan későközépkori viszonyairól, Buják Gábor pedig a szepesi egyházi kiváltságokról értekezett tanulmányában. Ezek után, áttérve a késő középkori Magyarország szerzetesi reformjaira, F. Romhányi Beatrix e témában született tanulmánya, továbbá Buzás Gergely régész-művészettörténész Mátyás király egyházi építkezéseiről szóló, unikális témájú munkája került méltatásra, kiemelve a régészeti kutatások eredményeinek hasznosulását. A kötetben továbbá Fedeles Tamás, Tusor Péter és Kristóf Ilona részéről diplomáciatörténeti tanulmányok, illetve Haraszti Szabó Pétertől egy egyetemtörténeti, vikáriusokkal foglalkozó tanulmány került publikálásra.

Thoroczkay Gábor a Hungary and Hungarians in Central and East European Narrative Sources (10th–17th Centuries) c. tanulmánykötet (2019) méltatása közben – Fotó: Czeferner Dóra

Ezt követően szintén egy tanulmánykötet bemutatására került sor: a 2018. március 21–22-én Hungary and Hungarians in Central and East European Narrative Sources (10th–17th Centuries) című, a Pécsi Tudományegyetemen megrendezett nemzetközi konferencia előadásaiból szerkesztett gyűjteményes munka szintén idén jelent meg (Hungary and Hungarians in Central and East European Narrative Sources [10th–17th Centuries]. Ed. Dániel Bagi, Gábor Barabás, Márta Font, Endre Sashalmi. Pécs, 2019). A kötet eredményeit Thoroczkay Gábor, az ELTE BTK Történettudományi Intézet egyetemi docense méltatta, kiemelve Font Márta eddigi munkásságát az óorosz–magyar kora középkori kapcsolatok és az orosz elbeszélő források elemzése terén, valamint Bagi Dániel eddig elért eredményeit a késő középkori német nyelvű források vizsgálata kapcsán, akik a Kijevi Krónika, illetve a Mügelni Henrik-féle krónikával kapcsolatban publikáltak jelen kötetben. Báling Péterdoktori disszertációjának témájához kapcsolódva – a 11. századi Magyarország dinasztikus kapcsolatainak egy szeletéről értekezik a korai közép-európai narratív források elemzéséből kiindulva, Barabás Gábor pedig Kálmán herceg életének 1226 utáni alakulását elemzi, szintén a közép-európai kortárs narratív források kritikai megközelítésével. Veszprémy László tanulmányában a 14. századi krónikakompozíció későbbi, 15–16. századi felhasználását vizsgálja, Sashalmi Endre tanulmánya pedig Vasilii Tatishchev (1686–1750) Istoriia Rossiiskaia („Oroszország története”) című munkájának elemzéséről szól. A további, számos külföldi szerző (Martin Wihoda, Jitka Komendová, Adrian Jusupovic, Dariusz Dabrowski, Oleksiy P. Tolochko, Andrzej Marzec, Paul Srodecki, Pierre Gonneau) tollából született dolgozat még több, közép- és észak-európai kortárs narratív és egyéb jellegű forrás elemzésével világít rá a tanulmánykötet központi témájának relevanciájára, azaz Magyarország középkori és kora újkori szerepére Közép- és Észak-Európában.

Szovák Kornél a Diplomata Hungariae antiquissima II. projekt ismertetése közben – Fotó: Czeferner Dóra

A kötetbemutatókat a Diplomata Hungariae antiquissima II. projekt ismertetése követte, melyre Szovák Kornél egyetemi docens (az MTA–ELTE–PPKE Ókortudományi Kutatócsoport vezetője) előadásában került sor, amely az Árpád-kori oklevelek kiadási problémáiról, az eddigi kiadások kapcsán a kutatási és kiadási előzményekről szólt. A Györffy György nevével fémjelzett vállalkozás első kötete 1992-ben (Diplomata Hungariae antiquissima I.) az 1000–1131 között keletkezett magyar történeti vonatkozású okleveleket tette közzé; a jelenlegi program célja ennek folytatása, a Györffy-kézirat rendezése, a hiányok pótlása, a szövegkolláció, az apparátus és a forráskritikai készlet elkészítése. A kiadási elvek kapcsán Szovák Kornél kihangsúlyozta a későbbi kutatás számára való hasznosság elvét, idézve Farkas Zoltánt, aki „A Diplomata Hungariae Antiquissima kiadási elveiről” című, 2010. évi tanulmányának végén  a következőképpen összegzett: „a kritikai kiadás mindig több, mint egy kézirat vagy a kézirat, hiszen a kiadásban benne foglaltatik a kézirat(ok) minden adata, s azon túl még a kiadó értelmezése is. A kiadó célja olyan értelmes szöveg létrehozása, amely megfelel a szerző vélelmezett szándékának.” Az előadást Thoroczkay Gábor a témához kapcsolódó rövid referátuma, valamint Bagi Dániel a bozóki oklevéllel kapcsolatos problémaelemző előadása követte.

Bagi Dániel a bozóki oklevéllel kapcsolatos problémaelemző előadása – Fotó: Czeferner Dóra

A szakmai programot egy fogadással egybekötött ebéd, majd a programok résztvevőivel zajló műhelybeszélgetés zárta. A könyvbemutatókkal egybekötött egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshop számos új eredményre mutatott rá a középkorkutatás területén, az újonnan megalakult MTA–PTE–ELTE Középkori magyar egyházi archontológia 1000–1387 kutatócsoport, illetve a Diplomata Hungariae antiquissima II. kutatási projekt bemutatása pedig rámutatott a most kezdődő kutatások hasznosságára és várható eredményeire, amelyek a magyar medievisztika számára régóta várt szintéziseket fognak nyújtani.

Schvéd Brigitta

Ezt olvastad?

Félidejéhez érkezett a korábban a Magyar Tudományos Akadémia, jelenleg pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kereteiben működő, a Pécsi Tudományegyetemen
Támogasson minket