„Szabadság expressz”: Nemzetközi vándorkiállítás a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából

„Szabadság expressz”. Ezzel a címmel szerveztek meg egy nemzetközi programsorozatot a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából, melynek egyik vetülete egy szabadtéri vándorkiállítás. Berlin és Brüsszel után az Újkor.hu Varsóban érte utol az installációt, amit jelen cikkünk leginkább képekben igyekszik megmutatni.

A „Freedom Express” az 1989-es eseményekre való emlékezés jegyében szerveződött, elsősorban egy a fiatalok számára meghirdetett túraként Közép-Kelet-Európában. Az elsősorban diákoknak szóló túra célja az, hogy megmutassa, mit is vitt véghez az előző generáció ebben a régióban. Bizony meg kell mutatni, hiszen a huszonéves korosztály jó része még emlékekkel sem rendelkezik erről a néhány évről. Arról pedig már csak a történelemkönyvekből, TV műsorokból értesült, milyen volt az a több mint négy évtized, amitől szabadulni kellett 25 éve. Magyarországon ezzel a céllal készült a „Szabadság tér ’89” c. műsor, vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Görbe tükör 1989” c. vándorkiállítás, hogy csak néhány példát említsünk. A rendszerváltás azonban nem csak „nálunk” történt, hanem minden Közép-Kelet-Európai országban lezajlottak e folyamatok.

A Freedom Express így egy nemzetközi vándorkiállítást is szervezett, amit nem csak Berlinben vagy Varsóban állítottak fel, de november 17-21. között Brüsszelben is látható volt. A modern, interaktív, szabadtéri, ingyenes, hét nyelvű kiállítás – hogy néhány egyszerű, de annál pozitívabb jellemzőjét megadjuk – mindazt megmutatja, mit is jelent a szabadság. Az imént említett KIM által szervezett vándorrendezvény kapcsán sokan sokhelyütt elmondták és leírták, a ma fiataljai nem tudják, milyen vetületei lehetnek a szabadságnak. E sorok szerzője fiatal felnőtt éveitől kezdve szabadon utazhat Európában, évek óta anélkül, hogy okmányellenőrzés végett meg kellene állnia az államhatáron. Ez csak az egyik olyan „szabadságjog” amit természetesnek vehet, és feszélyezve érzi magát, amikor Kárpátalja felé haladva géppisztolyos katonák ellenőrzik a csomagtartóját. Ez a rendszerváltás előtt természetes volt, ma már idegenen hat.

A kiállítás maga két falsorból áll, melyek oldalán háttérvilágított képek, idővonalak, leírások, és rövid magyarázatok mutatják be a „keleti blokk” országainak kommunizmusba süllyedését, majd az abból való szabadulás folyamatát. Lengyelországban már 1939-ben megszűnt a „szabadság” a német és szovjet hadsereg offenzívája nyomán. Magyarországon az 1944-es német megszállás vont maga után hasonlót. De ami a régi életében inkább meghatározó volt, az a „felszabadító” Vörös Hadsereg megjelenése. A kiállítás elején szemléltető idővonal segítségével juthatunk el az 1940-es évek végére kiépített pártdiktatúrába. Néhány jellemző életképpel ábrázolják ennek szépségét, az újjáépítést, és a boldogan dolgozó népet és a szocreál stílus maradandó emlékeit, a személyi kultuszt. A másik oldalon a szabadságért való törekvés vörös évszámait láthatjuk: 1953, 1956, 1968. Majd a néma, elszigetelt lázadásról és a harsányabb Szolidaritás-mozgalomról reppenek föl életképek, végül a Peresztrojka és a Glasznoszty cím alatt találjuk a tényleges felszabadulás idővonalát.

   

A kiállítás „belsejében” a két falsor között a szabadság egyes köreit igyekeztek a tervezők bemutatni. Ilyen a „Small Freedom”, a „Freedom of Travel”, a „Fredom of Religion”. Tömören és érthetően, valamint – véleményem szerint nagyon találó, de nem klisészerű – válogatott képek segítségével magyaráz a kiállítás. Jól teszi, hogy magyaráz. Mivel szabadtéri kiállításról beszélünk, ezért nem biztos, hogy alapos történelmi képzettséggel rendelkező látogató vetődik a falak közé. Továbbá ott jártamkor – az elkerülhetetlen japán és kínai turistacsoportokon kívül – francia anyanyelvű érdeklődők is szemlélték a kiállítást, akik nem biztos, hogy tudták mit jelent a „kommunizmus” és az attól való szabadulás. Erre tökéletes eszköz ez az installáció, hiszen – mint mondottam – hét különböző nyelven írták a narrációt.

Úgy gondolom, sokkal beszédesebbek a galériánkba feltöltött képek. Igyekeztem a képeket úgy készíteni és rendszerezni, hogy a fotók visszaadják a „Freedom Express” mondanivalóját. Kellemes nézelődést, okulást és emlékezést kívánok, kinek-kinek életkora szerint.

 

Novák Ádám

Ezt olvastad?

A Szovjetunió érdekszférájába kerülő kelet-közép-európai régió valamennyi országában kommunista fordulat következett be a második világháború után. A diktatórikus rendszer elleni
Támogasson minket