Szent György oktávája előtt – A sárkányok földjén jártunk

A Nyírség déli részében húzódik egy város, melynek története összefonódott a sárkányokkal. Sárkányfogak találhatóak a város címerében, az egykori Sárkányos-rend tagjainak birtokában volt a település, ma pedig sárkányszobrok díszítik a település Várostörténeti sétányát. Ezek után minden bizonnyal kitalálta a kedves olvasó: mai Országjáró írásunkban Nyírbátorba kalauzoljuk.


Fotó: Novák Ádám

A történet a Báthori család egyik első ősével, Vid vitézzel kezdődött Szent István király idején, aki az ecsedi lápban tanyázó sárkányt felkutatta, legyőzte, bizonyítékul pedig három fogát magával vitte. Ettől kezdve családja címere lett a három sárkányfog. A família eredettörténetében így magyarázzák a Gut-Keled nemzetség ősi jelvényének genezisét. A Báthori családról részleteket az olvasó első kézből C. Tóth Norbert Ki kicsoda? írásából szerezhet.


A Báthori család címere a várkastély kiállításából
Fotó: Novák Ádám

A Református és a Minorita templomot összekötő Várostörténeti sétányon az érdeklődők életnagyságú szoborillusztrációk segítségével ismerhetik meg Nyírbátor múltját – így a sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.


A sárkánylő Vid vitéz ábrázolása
Fotó: Novák Ádám

A sétány két végpontja közül az egyik, a minorita templom, melynek alapítását Báthori István erdélyi vajdához kötik. Történetét a templom honlapján foglalták össze. A rendházban ma már nem laknak szerzetesek, ugyanakkor az épület szomszédságában működik a Báthori István Múzeum. A templom látogatói jegy váltásának fejében megtekinthető, zárva tartása estén, a kapun megadott telefonszám tárcsázása jelenthet megoldást.


A harangtorony
Fotó: Novák Ádám

A sétány szoborcsoportjait megtekintve juthatunk el a református templomig. Az építéséhez szintén köze volt István vajdának, mely egyetlen hatalmas teremből áll, délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. A templom elválaszthatatlan része a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, közel harminc méter magas torony a Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába. Megtekintése érdekében érdemes tájékozódni a látogatási rendről, és a lelkészi hivatal elérhetőségéről.


A várkastély felújított palotaépülete
Fotó: Novák Ádám

A református templomtól már életnagyságban látható az egykori Báthori Várkastély palota épülete, ahol helyet kapott a történelmi panoptikum, és az a lapidárium, melyet az épület felújítása ihletett. A szakértőket ugyanis megosztotta az eljárás, melynek eredménye lett a történelmi emlékhelyként és turisztikai látnivalóként is funkcionáló műemlék épület. A műemlékvédelemmel foglalkozó szakembereket megosztó és a 2000-es évek rekonstrukciói/felújításai még ma is megosztják. Nemrégiben Lővei Pál írta a diósgyőri munkálatok kapcsán véleményét, újabban pedig Buzás Gergely foglalt állást a felújítások mellett.


A várkastély makettje
Fotó: Novák Ádám

A látogatót azonban leginkább az aprólékosan kidolgozott panoptikum érdekelheti. Korábban már ajánlottuk ezt a látványosságot olvasóink figyelmébe, most viszont több saját készítésű kép segítségével igyekszünk kedvet csinálni a látogatáshoz.


Fotó: Novák Ádám

A bejárattól jobb kézre eső földszinti teremben Báthori István erdélyi vajda kenyérmezei diadalát követő ünnepség pillanatképét ábrázolták. Középen a csatában sebesült vajda, balkezén az éljenző főurak, jobbján pedig a rabságba esett törökök. A Báthori család címerével ékesített ládában a csata zsákmánya, melyből Bátorban templomot emeltek.


Fotó: Novák Ádám

A vele szemben lévő terem a Mohácsi csatát követő zavaros időszak egyik Habsburg-magyar tárgyalását volt hivatott bemutatni, a jeles személyek másai korhű öltözékben egy térkép fölé hajolva vitatják meg az aktuális status qou-t.


Fotó: Novák Ádám

Az emeleti lovagteremben főúri lakoma fogad bennünket, fácán, hal, zöldségek és gyümölcsök kerültek az asztalra, a sürgölődő pincérek mozgásának zaját hárfazene fedi el.


Fotó: Novák Ádám

Az oldalteremben pedig Báthori Erzsébet valós és vélt eseményei elevenednek meg, Nádasdival kötött házasságától, a szűz lányok vérében való fürdésén át, az ítélőszék elé állításáig.


Fotó: Novák Ádám

A fenti nyitvatartási rend szerint várja a panoptikum az érdeklődőket. Továbbá ezúton szeretnénk megköszönni a múzeumnakk, hogy beengedték az Országjáró kameráit, és hozzájárultak az ajánló cikk közzétételéhez.

Ezt olvastad?

A Magyar Történelmi Társulat 2013 októberében Szegeden konferenciát rendezett Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren, 1939–1945 címmel. A tanácskozáson