A színház ott van, ahol én vagyok! – 50 éve hunyt el Latabár Kálmán

1970. január 11-én hunyt ki a 20. századi magyar színművészet egyik tündöklő csillaga. Latabár Kálmán a neves színészdinasztia legmagasabbra emelkedett tagja legendás komikus volt, tánctudásával, hanghordozásával, mimikájával mindenkit az ujja köré csavar a gyerekektől az aggastyánokig, a magyar vidéki falvaktól az amerikai mulatókon át az orosz felső vezetésig. Nem soroljuk fel filmjeit, kiemelkedő színpadi előadásait, inkább 30 olyan epizódot válogattunk össze élettörténetéből, amelyekből talán kirajzolódik milyen lehetett Latabár Kálmán, az ember.

1) A kecskeméti színész házaspár, Latabár Árpád és Deutsch Ilona kisfia, 1902. november 24-én született (ma Katona József u. 7.). Dadája (Pizse mama) szerint a kis Latyi már 2-3 éves korában is a színházi próbákon érezte a legjobban magát. Később, már befutott színészként, időről-időre pénzküldeménnyel gondoskodott megözvegyült dadájáról.

2) Édesapjuk tékozló életvitele miatt sokszor tértek fivérével együtt éhesen nyugovóra. Zsebpénzt végül színházi asszisztálásból szereztek.

3) Miután leérettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban (1919), a színész mesterséget Rákosi Szidi neves tanodájában sajátította el (1919–1921). Már vizsgaelőadásaiban nyújtott teljesítményéről is elismerően írt a sajtó.

4) A háborút és a forradalmakat követően Egerbe szerződhetett, ahol 1921. szeptember 2-án eljátszhatta első szerepét. Farkas Imre A nótás kapitány című darabjában játszotta élete első igazi főszerepét.

Utána az alábbi levelet kapta kézhez:

           „Kedves Mester!

Bődületes sikere alkalmából fogadja úgy az én,
mint Budapest székesfőváros legteljesebb elragadtatásának kifejezését.
Ebből az alkalomból, mint Önnek mindig is gondoskodó, jó atyja,
bátor vagyok eme csekélységet azzal a határozott kéréssel átnyújtani,
hogy nagyrabecsült tehetséged a mai napon az általam kiutalt összeget
barátai társaságában egy külvárosi korcsmában elköltse.
Kiváló tisztelettel úgy a magam, mint a közönség nevében
mély hódolattal maradtam híve: id. Latabár Árpád.

Utóirat: Kedves Kolléga! Ha netalán részegen menne haza,
és ez tudomásomra jut, akkor ünnepeltségedet felpofozom.”
 

5) 1924-ben testvérével együtt munka nélkül maradtak. A Vígszínház becsődölt, a revük megbuktak. Külföldi turnéra határozták el magukat. Külföldön nem csak artistaként szerepelt a testvérpár, hanem neves bécsi színházak operettjeiben szerepeltek.

„Tudod, mi Árpáddal nagyon összenőttünk, pedig csak testvérek vagyunk,
nem pedig ikrek. Ifjú korunkban együtt bejártuk csaknem az egész világot. Mint artisták.
Koppenhága, Berlin, Amszterdam, London, Párizs, Varsó, Moszkva, aztán Dél-Afrika következett:
Cape-Town, Johannesburg, hogy csak néhány várost említsek a sok közül.” – nyilatkozta 1960
szilveszterén.

6) Felháborította őket a dél-afrikai faji megkülönböztetés, amelynek a Pesti Hírlap hasábjain külön úti beszámolókban adtak hang.

7) Egy alkalommal Amerikában léggömbbel a kezében lépett a színpadra: „Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – mondta s kiengedte „tartalmát”.

8) 1928-ban a Király Színház egyik francia zenés vígjátékában szerepelt először együtt a három Latabár: az apa (Latabár Árpád = öreg Latyi) és két fia, Árpád (hosszú Latyi) és Kálmán (kis Latyi).
1951-ig rendszeresen léptek fel együtt.

9) Feleségét, az akkor 17 éves Walter Katalint az egykori Erzsébetvárosi Színházban ismerte meg. Latabár a színpadon játszva lett figyelmes a családjával az első sorban helyet foglaló leányra.

10) 1937-ben kapott először filmszerepet a Farkas Zoltán Sportszerelem című alkotásában.

11) Az 1940-es években vált Latyi Matyivá. A figurát Keleti Márton találta ki, hogy Latabárt gyermekelőadásokban is népszerűsítse. Az alaptörténet szerint Latyi Matyi cukrászinas, Fehér Tóbiás Fehér Cukrászdájában.

12) Az egyik háborús télen, amikor az ifjú Prukner Pál szülei túl drágának találták az általa kiválasztott fenyőfát. Ekkor egy hang megszólalt mögöttük és így szólt az eladóhoz: „adja csak oda, majd én kifizetem.” – Latabár Kálmán volt az.

13) Bravúros kettős szerepeivel (Egy bolond százat csinál, 1942; Egy szoknya, egy nadrág, 1943) nagy sikereket aratott.

14) 1944. szeptember 27-én, miközben záporoztak a bombák Erzsébetvárosra, egy Aréna (később Dózsa György) utcai légoltalmi pincében teddybeer kabátban, szemén az elmaradhatatlan monoklival Latabár Kálmán mókázott, komédiázott elfeledtetve mindenkivel az életveszélyt. (Galambos Szilveszter visszaemlékezése)

15) 1945 és 1968 között a Fővárosi Operettszínház táncos-komikusaként tevékenykedett. Leghíresebb szerepe Menelaosz, spártai király volt (Offenbach Szép Heléna c. operettjében, 1948-tól).

16) 1947 februárjában jótékonysági vendégszereplést vállalt a Pécsi Nemzeti Színházban. Betegszabadságát szakította félbe és fővárosi szerződését szegte meg, de szereplése nyomán az állás nélkül maradt színészek és a műszaki személyzet tagjai fejeként 150 forintnyi segélyben részesülhettek.

Latabár Kálmán 1955-ben

17) Mikor az 1940-es évek végén a Dunántúli Napló szerkesztőségének vénkisasszonya hajtincset kért az odalátogató színészóriástól, ő „odabillegett eléje, térdre vetette magát, s egy hősszerelmes pátoszával simított végig a fején, majd tragikus hangon mondta: — De drága hölgyem! Ebből? … — és hatalmas, cuppanós csókot nyomott a meglepett titkárnő kezére.”

18) Kedvenc mondása volt: A színház ott van, ahol én vagyok!

19) Az 1950-es években készült olyan tűzvédelmi oktató film, amely egy a Latabár filmjeleneteiből összeállított montázs volt.

20) 1950-ben kapta meg a Kossuth-díjat: „a szórakoztató műfajoknak a haladás szolgálatába állításáért, főképpen a „Gerolsteini nagyhercegnő” című operettbeli alakításáért.” Ugyanabban az esztendőben lett érdemes művész , 1953-ban pedig kiváló művész.

A Latabár testvérek és Mészáros Ági 1949-ben (Forrás: szinhaz.org)

21) 1953-ban kitelepített ismerősei budapesti maradását kérvényezte Kende István főosztályvezetőnél.

22) Legismertebb filmszerepe a Jackson Cirkusz Peti bohóca (Fel a fejjel, 1954).

23) 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja Tudományos és Kulturális Osztálya nehezményezte, hogy egyes felkapott színészek túl sok haknit vállalnak, ezzel pedig jelentős többletbevételre tesznek szert: „Latabár Kálmán külső szereplésekkel fizetésének közel négyszeresét keresi meg. Nagy művészünk színházánál egy év alatt mindössze 53- szor játszott, ugyanakkor 250 külső szereplést vállalt.” 1963-ban el is tiltották négy hónapra a külső szereplésektől.

24) „Terveim tulajdonképpen nincsenek. Kedvencem sincs. Mindent szívesen játszom, s minden kedvencem, ha úgy érzem, hogy sikerült jól játszanom. Szeretem a közönséget és magamat jól kiszolgálni.”
nyilatkozta 1958-ban.

25) 1960-ban, amikor az autója leállt a legnagyobb forgalom közepette autóbusz és trolibusz sofőrje egyaránt a segítségére sietett. Az utasok bosszankodás helyett nevetve integettek neki.

26) Kérésére leánya gyermekei az ősi családnevet vitték tovább, annak ellenére, hogy veje Tarczy Zoltán neves táncművész család sarja volt.

27) „Az esetlen, csetlő-botló kisember ő, aki ha bátortalanul szemléli is a világot, a szíve mélyén mindig őszinte és igaz. Ez művészetének utolérhetetlen titka.” – írta Tőrös tanár úr megformálását követően róla Prukner Pál.

28) A családnak volt egy nyaralója Siófokon a Kinizsi utcában és egy vitorlásuk is: Latyi-Katyi.

29) Cukorbetegsége sok szenvedést okozott számára, a munkával járó stressz és rendszertelen életmód nem javították gyógyulási esélyeit.

30) 1970. január 21-én 12 órakor több ezren kísérték utolsó útjára a farkasréti temetőbe. Barátai nevében Feleki Kamil búcsúzott tőle.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket