Szobrok Budapesten: Hősi emlékművek, 1. rész

Budapesten minden kerületben találunk I. világháborús hősi emlékműveket, szobrokat, domborműveket, emléktáblákat, a temetőkben kegyeleti helyeket, hadisírokat. A városszerte kiállított szobrok mellett naponta elmegyünk. Cikkünkben szeretnénk minél többet bemutatni közülük. Bár a teljességre törekedünk, minden bizonnyal ezeken kívül is találhatóak I. világháborús szobrok a városban. Szubjektív válogatásunk mellett a cikk végén, a fotóinkból egy galériát is összeállítottunk.


Fotó: Gyenes Andrea

Hősök tere

A legtöbb szobor a kerületek legforgalmasabb terein áll. Hősök teréből például nem csak az az egy van, amire szinte mindenki gondol, az Andrássy út végén lévő hatalmas tér. Rajta kívül még három másik is található Budapesten. A név pedig kötelez, ezek közül kettőn található első világháborús emlékmű.  A XVII. kerületi Hősök terén egy csonkagúla formájú szobor tetején egy turulmadár látható. A szobor közadakozásból épült fel, Rákosliget első világháborús hősi halottainak emlékére. A XXIII. kerületi Hősök terén Szentgyörgyi István szobra áll, amelyet az első világháborúban elesett soroksári katonák emlékére emeltek.

Legnagyobb, legkisebb

A legnagyobb emlékmű maga a VII. kerületi Hősök temploma, a Dohány utcai zsinagóga része. A Vágó László által tervezett templom 1931-ben épült, és a háborúban harcoló tízezer magyar zsidó katonának állít emléket. A legkisebbek a XIII. kerületben találhatóak, a Margit szigeten.  Sokan valószínűleg kocogás közben úgy haladnak el mellettük, hogy észre sem veszik őket. Pedig ott található az elhunyt evezősöknek, hajósoknak, kiváló sportembereknek két mementója, még ha kisebbek is. A Nemzeti Hajós Egylet emlékművét 1928-ban, az elhunyt versenyzőtársaiknak állították csapattársaik. A Neptun Evezős Egylet kőemléke pedig a kilenc hősi halált halt egyleti tag emlékére készült 1925-ben. Utóbbinak alkotója ismeretlen.

Ismeretlen szobrászok

Van még két másik emlékmű is, amelyek készítőjének neve nem maradt fenn. Egyik a III. kerületi Lehel utcában található, a források szerint eredetileg egy felszámolt temetői síron állt. Talán ezért is ez a szobor az egyik legmegrendítőbb, egy éppen halálos sebet kapott katonát ábrázol. A másik szintén ebben a kerületben az Óbudai-szigeten található. Azt lehet tudni, hogy 1928-ban készült a Magyar Királyi Bornemissza Gergely I. Honvéd Utászzászlóalj emlékére. Mára már sajnos romokban hever. Alkotóját nem ismerjük.

Katonák az emlékműveken

A szobrok főleg a katonákat ábrázolják, hol önmagukban, mint a 32-es Honvéd Gyalogezred emlékén, melyet a róla elnevezett téren, a Harminckettesek terén láthatunk. A talapzaton álló rohamsisakos katonaszobor egyik kezével gránátot dob, a másikban pedig egy szuronyos puskát tart. Vannak olyan szobrok is, amelyeken zászlóval a kezében álló katonát ábrázolnak, például a XVI. kerületben, a Szabad Föld úton, a cinkotai hősi halottak emlékművén lévő elszánt hős. A békásmegyeri Béke téren is hetykén áll a szobron megformált vitéz. A XIV. kerületi Álmos vezér terén a katona fejét lehajtva, fejfedőjét levéve jelenik meg zászlóval a kezében. A XII. kerületi Diana úti katonaszobron a honvéd éppen térdelni készül, lobogóját tartva. Belatinyné Hadzsi Flóra szobrát egyébként kétszer avatták fel, 1934-ben, majd 1962-ben is.

Más emlékműveken nem egyedül szerepelnek a bajtársak. De nem is mindig ugyanabból a korból, mint ahogy a II. kerületi Templom utcában, a pesthidegkúti hősi halottakra emlékező szobron láthatjuk. A XXII. kerületi Savoyai Jenő téri Bajtársak című szobor két katona tragikus mementója, amely egy halott társát tartó honvédet ábrázol. A XVIII. kerületi Kossuth Lajos tér három alakos szoborcsoportja harcban, támadás közben örökíti meg a katonákat.

Rendhagyó a XVII. kerületi Csaba vezér téren álló szobor. Sidló Ferenc 1925-ben a rákoscsabai hősi halottaknak állított emléket, amelyen Attila hun király fia, Csaba királyfi látható. A kerület és a királyfi legendák szerinti kötődése miatt formázta róla ezt a művét.

Női támasz a fronton

A Magyarok Nagyasszonya, védőszentje, oltalmazója a legenda szerint Szűz Mária, avagy Patrona Hungarie. Alakja több szobron is megjelenik, különböző attitűdökkel. Halott katona felett siratóként a IV. kerületi Tanoda téren látjuk. Zala György szobra kalandos utat járt be, jelenlegi helyén 1993 óta áll. Az elesett katonát karjában tartó Patrona Hungarie szerepel a VIII. kerületi Ludovika téri Névtelen hősök emlékművén is. Ezt a szobrot Horvay János késztette. A közadakozásból felállított alkotás sem volt ugyanott mindig, volt olyan időszak, amikor eltűnt, majd felújítva került mostani helyére.  A védőszent bátorító alakja a XIX. kerületben a Templom téren, a kispesti áldozatok emlékművén látható. Oltalmazóként a XXI. kerületi Szent Imre téren, a Magyar feltámadás szoborcsoport részeként áll, egy sebesült katona és két gyermek mellett. Gyámolító védőszentként pedig a már említett XXIII. kerületi Hősök terén található szobron láthatjuk.


Fotó: Gyenes Andrea

Oroszlán és turul: a legendás állatok

A bátorság szimbóluma, az oroszlán is több szobor kedvelt témája. A II. kerületben a Margit híd budai hídfője mellett lévő Przemyśl emlékművön látható szilaj alakja, melyet az ostromot túlélt bajtársak állíttattak fel 1932-ben. Még a gépkocsizók tiszteletére is emeltek szobrot. Ez a kőoroszlán kivételesen egy magánház udvarán található, a Cházár András utca 5. szám alatt. A VIII. kerületi Orczy-kertben, a Tiszti hősi emlékművön pedig egy katona mellett áll az állatok királya.

A magyar eredetmondák mitologikus madara a turul is gyakran trónol az emlékművek tetején. A már említett XVII. kerületi Hősök terén kívül, a XV. kerületben a Hubay Jenő téren, a gúla tetején ül egy turulmadár. Alatta egy öt alakból álló szoborcsoportot is elhelyezett Zsákodi Csiszér János, szobrász. Ennek az emlékműnek a hátoldala is figyelemre méltó, egy katona a családja körében látható. A XVI. kerületben, a Pilóta utcában pedig szintén turul tárja ki szárnyait egy oszlop tetején. Erre a szoborra minden, Magyarországnak fontos, illetve tragikus dátumot rávéstek: 1848, 1948, 1956, és 1914-18 is szerepel rajta. XXII. kerületi Szentháromság téren, Nagytétény központjában eredetileg egy pestis-oszlop állt, majd 1934-ben I. világháborús emlékművé alakították, turulmadárral a tetején. Végül XVII. kerületi Szent Kereszt téren látható egy katona, mellette pedig egy hatalmas sas.

Az állatokat ábrázoló szobrok közül kilóg a sorból a várban található Erdélyi 2-es, székely huszárok mementója. A Tóth Árpád sétányon Petri Lajos szobrász az I. világháborús katonát egy lovon ülve ábrázolja. Az emlékművet az ezred volt tisztikarának gyűjtése eredményeként állíthatták fel.

Urnák a tereken

A XV. kerületben, a Pestújhelyi téren eredetileg egy katonát mintázó emlékmű volt, ám a 40-es években egy kőurna került a helyére. A Fővám téren álló IV. Károly király I. Honvéd és Népfelkelő Gyalogezred emlékműve eredetileg két katonát ábrázolt, egyik a puskáját lendítette, a másik pedig egy kalapács-szerű tárgyat. Ezt a szobrot 1948-ban elbontották, mondván, hogy túl agresszív. A helyén ma egy oszlopon lévő urna áll.

A szobrok kora

A XVI. kerületi Hős sportolók emlékműve az egyik legkorábbi, 1922-ben készült. Egyben ez az egyik legújabbnak látszó szobor is, hiszen 2009-ben teljesen felújították. Érdekesség, hogy a Mindszenty József hercegprímást ábrázoló szobrot az 50-es években cementtel vonták be, eltüntetve ezzel több, háborúban elesett sportoló nevét, ezért később kitartó kutatómunkával lehetett csak kideríteni az eredetileg rajta lévő, elesett katonák neveit.

A cikkünkben szerepelő szobrok közül a legtöbbet a 20-as és 30-as években készítették, később csak párat emeltek. A XX. kerületi Magyarok Nagyasszonya téri szobrot ugyan még 1939-ben készítették, de csak 1940-ben állították fel. Eredetileg nem csak egy ruhátlan, guggoló, kezében kardot tartó férfit ábrázolt. Készítésekor magasabb talapzaton állt, mögötte pedig egy domborműves hátfal volt látható, melyen katonák sorakoztak. A városmajori Tábori vadászok emlékművét 1940-1941-ben készítették. A VIII. kerületi Ludovika téren a Hős orvosok emlékművét 1942-ben, a XVIII. kerületi Nemes utca melletti parkban, a pestszentimrei hősi halottak emlékművét 1943-ban alkották. Az utóbbi oszlopon a háború során elesett katonák nevén kívül tizenhét, később elhunyt veterán neve is olvasható. A XX. kerületi Emlékezés terére 2004-ben állítottak kőtáblákat és egy harangot tartó kőállványt az I. és II. világháború pesterzsébeti áldozatainak emlékére. Végül a Vasúttörténeti Parkban egy oszlop áll az északi fűtőház I. és II. világháborúban elesett dolgozói emlékére, a rajta szereplő dátum pedig 2010.


Fotó: Gyenes Andrea

Akikre a szobrok emlékeztetnek

Az eddigiekben láttuk, hogy többnyire a kerületek hősi halottainak, illetve közkatonáknak, tiszteknek, gyalogezredeknek, huszároknak, orvosoknak, vadászoknak, hajósoknak, evezősöknek, sportolóknak, vasúti dolgozóknak és gépkocsivezetőknek emeltek szobrokat.

Rajtuk kívül az iskolák tanulóinak és dolgozóinak is szép számmal állítottak emlékműveket. Az Eötvös József Gimnáziumban Ligeti Miklós művét helyezték el, fia a gimnázium tanulója volt. A VI. kerületi Izabella utcában, az ELTE PPK előtt, az utcán áll a Wesselényi Miklós Fiú Felsőkereskedelmi Iskola halottainak emlékműve, nemcsak az I. hanem a II. világháborús hősök nevével is. A szobor egy sebesült katonát ábrázol a puskájával és egy könyvvel.

A Budapesti Műszaki Egyetem kertjében áll a Sebzett hős szobra, egy szinte ruhátlan, rohamsisakos férfialak. Bory Jenő alkotását 1927-ben avatták fel az I. világháborús hősök emlékére, 1947-ben pedig a Sztálin szoborba olvasztották, majd 1999-ben öntötték újra. Az V. kerületi, szépen felújított Egyetem téren, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara mellett egy hatalmas emlékmű látható. A szobron egy eleső katona felé rohannak a hallgatók, hogy segítsék. Az ELTE Bölcsészettudományi karának udvarán, a Múzeum körúton a hősi halált halt magyar tanárok emlékére az Országos Középiskolai Tanár Egyesület állított szobrot. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán is találunk I. világháborús hősi emlékművet. Végül pedig nem egy oktatási intézményt, hanem egy minisztériumot említünk. A Vidékfejlesztési Minisztérium I. emeletén Krasznai Lajos szobrán egy eke mellett összeeső alakot látunk koszorúval a kezében.

Az emlékművekről még pár szóban

Több olyan szobor is van, amelyekre nemcsak az első, hanem később a második világháború hősi halottainak neveit is felvésték, illetve utólag tettek rá emléktáblákat a már meglévő emlékműre. Tulajdonképpen nem baj, hogy egy helyen emlékezhetünk a huszadik század két legnagyobb háborújára, de talán a II. világháborús hősi halottak is megérdemelnének több önálló szobrot.  Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus idején nemcsak elhanyagolták, hanem meg is károsították a művek nagy részét. A rendszerváltás után azonban, már a kilencvenes évektől, és azóta a kétezres években is folyamatosan zajlik a szobrok helyreállítása. Kétségtelen, hogy még így is sok alkotás van siralmasan elhanyagolt állapotban.

Cikkemben a válogatás, illetve a kategorizálás szubjektív, ráadásul több olyan szobor is van, amelyeket több kategóriába is besorolhattam volna. A legtöbb emlékműről fotót is készítettünk, a galériában láthatjátok, ott feltüntettük minden szobor készítőjét, nevét, felavatásának és felújításának idejét. Több szobor esetében sajnos a források nem egyértelműek minden adattal kapcsolatban, és a mai napig vita tárgyát képezik. Mindegyik szobor szívszorító, és még romos állapotban, vagy kis formában is szép, főleg az eszmei értéke miatt. Történetük egyedileg izgalmas, de ebben az írásban lehetetlen lenne mindent leírni róluk, az egy több száz oldalas könyvet tenne ki.  De ha már a cikkünk és a képek alapján felismerjük az emlékműveket, amelyekre eddig fel sem néztünk, már elértük a célt, hogy megemlékezzünk róluk, ha csak egy percre is. Az országjáró rovatban megjelent új cikkünkben pedig láthatjátok, hol érdemes még utánanézni részletesebben az emlékműveknek, a forrásokra ebben az írásban is támaszkodtunk.

Tartsatok velem jövő héten, amikor az I. világháború hőseinek alkotott emléktáblákat mutatom be.

 

Ezt olvastad?

A megszálló román hadsereg kivonulásának második szakaszára – az antant elvárásai szerint – november közepén került sor, amikor kiürítették a