Szükségből erényt kovácsoltak Gyulán – Multimédia és fürdővendég a kastélyban

Éveken át helyszíneltek és nyomoztak Gyulán. Történészek, régészek, művészettörténészek és restaurátorok hada végzett mélyfúrásokat a kastély 275 éves múltjában, hogy idén korszerű informatikai fejlesztéseken alapuló kiállítás nyílhasson a főúri épületben. A látogatók az alföldi földbirtokosok életmódjába kapnak betekintést a felújított terekben.


A gyulai kastély madártávlatból. Fotó: Civertan Stúdió

A wellness-turista imádja a holoprojektort

A többi közép-kelet-európai főúri rezidenciához képest a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélynak megvolt az az előnye, hogy egykori parkjában 1960-ban gyógyfürdőt nyitottak, és ezzel elérték, hogy évente 500 ezer fürdővendég érkezzék a városba. Virág Zsolt művészettörténész, jogász erre épített, amikor elindította annak a projektnek a kidolgozását, amely elnyerte az évtizedekig üresen, romosan álló épület megmentéséhez, turisztikai vonzerővé fejlesztéséhez szükséges pénzt az Európai Uniótól. A fizikailag és szellemileg egyaránt rehabilitált grófi lakóház első számú célközönségévé így váltak a Gyulára mindenekelőtt gyógyulni, pihenni jövők. Mellettük a várra kíváncsiak is kaptak még egy attrakciót, hisz az erődben tett térbeli, időbeli sétájukat a szomszédos látogatóközpontban folytathatják.

A második világháború után elkendőzött, elfeledtetett tudásanyagot tehát első lépésben magából az épületből és környezetéből kellett visszafejteni. Ezt egészítették ki a levéltári, tervtári, fényképtári és könyvtári kutatások, amelyek több-kevesebb sikerrel jártak, hisz az ingatlanhoz kötődő családok iratanyagainak zöme a történelem viharaiban megsemmisült, szétszóródott. Néhány még élő szemtanú, kastély-alkalmazott, rokon, illetve az 1885. évi inventárium és pár emlékkönyv, monográfia segített abban, hogy nagy vonalakban rekonstruálni lehessen a kastélytörténetet, az egyes szalonok, helyiségek valamikori funkcióit. A gyulai tárlat rendezőinek azonban nem is az volt a céljuk, hogy a három arisztokrata család, a Harruckernek, a Wenckheimek és az Almásyak múltját statikusan, kronologikus sorrendben, a lehető legnagyobb pontossággal mutassák be, sőt, követve a világ kiállítótereit jellemző trendet, az installációkat a 21. századi ember szelektív, sokszor felszínesnek tűnő érdeklődéséhez (kiem. a szerk.) igazították. Ennek megfelelően az életmódtörténet került előtérbe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiszolgáló személyzet, a cselédség napirendjébe, étkezési és öltözködési szokásaiba, mentalitásába is beavatják a közönséget, mégpedig számos multimédiás eszköz bevetésével (információs pult, interaktív-érintőképernyős asztalok, egyedi fejlesztésű számítógépes játékok, holoprojektoros vetítések, 3D-s animációk, hangbúrák, hangoskönyvek, fényjátékok). Emellett szó esik a 18. és a 19. század eszmei áramlatairól, műveltségéről, művészetéről, azon hírességekről, akiket a grófok meghívtak maguk közé, de anekdotákba, legendákba, fordulatokban gazdag, gyakran mókás, ám hiteles elbeszélésekbe is bele lehet hallgatni, olvasni.


Moziterem. Fotó: Incze László

A kastélyüzemet korszakonként, évszakonként és napszakonként, a konyhától a komornaszobáig, a jégveremtől a grófi, grófnői hálószobáig idézik meg, és nem csupán hagyományos módon, hanem virtuálisan is. Az ingyenes szolgáltatásként biztosított visual guide részére több forgatókönyv is készült: van másfél órás verzió, de létezik egész napos kikapcsolódást biztosító változat is, amely a hagyományos enteriőrök bejárásának és megtekintésének biztosításán túl nyújt (majd) sokrétű és élvezhető tartalmat a látogatónak. Gyula esetében ezekre az applikációkra kiváltképp szükség volt, hisz itt (szinte) még egy rozsdás szeg sem maradt meg a kastély eredeti berendezéséből.

A látogatási útvonalat a többszöri átépítésekből, bővítésekből fakadó speciális alaprajz determinálta. Mivel helyhiány miatt a főbejárat mögött sem pénztárat, sem információs pultot, sem csomagmegőrzőt nem lehetett elhelyezni (a téli kerten túli kápolna szakrális jellege miatt nem lett volna erre a célra alkalmas), a bejárat az 1951-ben elbontott, majd 1985-ben vasbetonból újjáépített víztoronyba került. A tárlat(vezetés) ezért a cselédszárnyban kezdődik, a tisztségviselők lakosztályaiban folytatódik, majd a grófi szalonokban végződik, így nagyon plasztikusan és praktikusan támasztja alá Szilágyi Gábor kurátor és Lukács Zsófia kiállítás-berendező iparművész elképzeléseit.

Mindezek kiegészítéseképpen a látogatóközpontban az 1848-49-es szabadságharc és forradalom gyulai fegyverletételéről, valamint a Wenckheim grófokkal kapcsolatba hozható három királylátogatásról (1807, 1857, 1876) is megemlékezhetünk. Albrecht Dürerrel és felmenőivel külön teremben ismerkedhet a publikum, lévén, hogy a Németországban szép karriert befutott család gyulai származású. S mivel Munkácsy Mihály szintén ebben a kastélyban kezdett el festegetni Szamossy Elek „udvari” piktor oldalán, az időszakos kiállítótermek az ő nevét viselik.


Munkaszoba, munkaasztal. A kastélyban egyedülálló módon mutatják be a cselédség életmódját. Fotó: Incze László

Az aranykalitka lakói visszatérhettek

A gyulai kastély építéstörténete három család kilenc generációjához fűződik. A felső-ausztriai Harruckern János György 1722-ben nyert magyar „honfiúsítást”, amely mellé III. Károlytól megkapta a gyulai uradalmat, vagyis Békés megye négyötödét. A barokk házat, amelyet a birtokközpontban emelt, Gere László régész tárta fel 2012–13-ban. A maradványok egyik szegmense megtekinthető a látogatóközpont földszintjén, az ajándékbolt előterében. A mai kastély magját János György 1740 körül emelhette, valószínűleg fia, Ferenc ízlését figyelembe véve. Ennek az ingatlannak már része volt a később kápolnaként használt díszes sala terrena (hűsölő), illetve a piano mobile, a kényelmes emeleti díszterem. Elrendezésében, kialakításában az épület feltételezhetően a család bécsi palotája mintáját követte. A kor szokásának megfelelően idővel a franciakertet is kiképezték körülötte. Szerencsére van honnan inspirálódnunk azt illetően, hogy miként nézhetett ki évszázadokkal ezelőtt ez az épített örökség-együttes, hisz a família házi káplánja, Antonius Hueber ferences atya nem csak színműveket írt az uraságok és úrinők szórakoztatására, naplót a saját magáéra, hanem látképeket is festett. Az ő ügyességének köszönhetően tudjuk tehát, hogy abban az időben a török kori kaputorony még nem tartozott a kastélyhoz, védelmi jellege sem volt, ellenben a birtokosok ősi jogát hangsúlyozta a kor módija szerint. Akkoriban az uradalmi prefektus lakott benne, majd az 1801. évi tűzvész után lebontották. A költői vénával is megáldott szerzetes akvarelljein a mai udvaron állott dzsámi és a mellette magaslott csonka minaret is tanulmányozható: mindkettő alapfalait kihámozta a földből az ásatások vezetésével megbízott Feld István és Gerelyes Ibolya.


Interaktív asztal. Fotó: Incze László

Harruckern Ferenc halála után a kastély nemcsak oldalszárnyakkal bővült, hanem a magasságát is megemelték. A gazdálkodás irányításával gróf Károlyi Antalt, Harruckern Jozefa férjét bízták meg, gyermeküket pedig, a mindössze 8 éves Józsefet beültették a főispáni székbe. A család azonban férfiágon kihalt, az 1700-as évek végén az új tulajdonosok a frank eredetű Wenckheimek lettek. A rezidenciát ők állíttatták helyre 1801 és 1810 között id. Czigler Antal építőmesterrel, aki ezt követően megyeszerte kamatoztatta tehetségét. Ebben az időszakban épülhetett össze a főszárny és a kaputorony, és szintén ekkor jöhetett létre az uradalmi tisztek szálláshelyeként szolgáló melléktömb a víztoronnyal. A megnyújtott homlokzat is elnyerte mai elegáns, klasszicizáló, késő barokk formáját, jellegzetes sárga színezetét. A kvalitásos emeleti díszítőfestés szintén a 19. század elejére datálható: a dekoráció jelentős részét sikerült helyreállítani a projekt keretében.

Továbblépve a történelemben megállapítható, hogy az egyre nagyobb lendületet kapott urbanizáció hatására 1812-ben lebontották a külső vár maradványait, megtervezték és beültették az angol stílusú tájképi parkot, majd 1833-ban a lovardát is felhúzták: utóbbiban tágas, ezer néző befogadására alkalmas színházat nyitottak 1850-ben. Az egyes ingatlanrészekhez, valamint ezek lakóihoz fűződő érdekességekről az időfolyóson elhelyezett időgép szolgáltat részletes információt a látogatónak.


Szépítkező asztal, varázstükör. Fotó: Incze László

1888-ban a kastély új tulajdonosa a kétegyházi kúriában lakó Almásy-Wenckheim házaspár lett. Dénes és felesége, Károlyi Gabriella grófnő még ebben az évben átalakította az épületet. Megszüntették a kéttraktusos szerkezetet, a vár felé néző szobasor helyén folyosót létesítettek. Felszámolták a barokk nagykonyhát, az ekként keletkezett hatalmas blokkban cselédszobákat rendeztek be. 1902-ben a nagyváradi Sztarill Ferenc tervei alapján mind jobb-, mind a baloldalon négy szobával toldották meg az emeletet, a főlépcsőházat, az erkélyeket és a kocsialáhajtót pedig – főként statikai problémák miatt – átalakították, praktikusabbá tették. Dénes azonban nem tudott lépést tartani a korral, megvetette a technikai újításokat, és a família messze földön híres ménesének, gulyájának értékét is képtelen volt megőrizni a megváltozott világban. Mindezen felül többet jótékonykodott a megengedettnél, ami a gazdasági világválság esztendeiben nem vált hasznára. Elszegényedett. 1933-ban környékbeli birtokait szétosztotta gyermekei között, feleségével pedig hol Gyulaváriban, hol Budapesten, hol pedig Kétegyházán lakott, a kiskastéllyá minősített oldalszárnyban csak ritkán, többnyire nyáron tartózkodtak. Ez a szárny a Woracziczky grófoké lett. Bár a nagykastélyt lezárták, és csak különleges alkalmakkor engedték be falai közé vendégeiket, továbbra is példásan rendben tartották. Alajos, az örökös 1940-ben felajánlotta megvételre Gyula városának a főúri lakot, az állam azonban nem élt az elővásárlás lehetőségével. A történtek alaposan megviselték, a csődhelyzetet, a szovjet rezsim térhódítását nem tudta feldolgozni, 1945 novemberében öngyilkos lett. Öccse, Kálmán Angliába menekült, míg az özvegy Gabriella Tolna megyében lelt otthonra.

A hazai arisztokrácia második világháborút követő félévszázadnyi erkölcsi és materiális leépítésének, a tárgyi hagyatékra irányuló szándékos gondatlanságnak az önkormányzat határozott fellépése, valamint a teljes körű felújítást pártoló-támogató hozzáállása vetett véget 2012-ben, amikor megkezdődhetett a rezidencia restaurálása.

Ízelítő videó a kastély kiállításáról:


Forrás: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont YouTube csatorna

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket