Szulejmán szultán turbéki sírkomplexumának rekonstrukciója

A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, valamint Szigetvár Város Önkormányzata között Hóvári János, akkori ankarai nagykövet közvetítésének köszönhetően született megállapodás 2013-ban arról, hogy a hódoltság korabeli Magyarország egyedülálló létesítménye, Szulejmán szultán egykori síremléke és az azt övező épületegyüttes feledésbe merült helyszínét felderítsék és régészeti feltárását elvégezzék. A feladat végrehajtására a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, Pap Norbert által vezetett Zrínyi–Szulejmán Kutatócsoport szakértői kaptak megbízást.

A turbéki erőd 1664 előtt, délkeleti nézőpontból. A palánkerőd kapuja déli irányból nyílt, az erődön belül három fő épület állt: az ólommal fedett türbe, a dzsámi és az ekkor még L alakú derviskolostor. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

A munka komplex földrajzi és interdiszciplináris kutatói szemléleten alapuló vizsgálati módszerek alkalmazásával vette kezdetét 2012 végén. Ennek eredményeként a szigetvár-turbéki szőlőhegyen sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában 2014–2015-ben geofizikai vizsgálatokkal három épületet, az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort is azonosították. A 2015-től jelentős összegű magyar kormányzati támogatással az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának intézményi keretei között, Fodor Pál és Pap Norbert kutatásvezetők irányításával zajló munka eredményeként még ebben az évben sor került a türbe, azt követően pedig a további, már említett építmények alapjainak a feltárására.

A turbéki erőd 1664 előtt, északnyugati nézőpontból. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

A vizsgálati eredmények, illetve a régészeti lelőhely kiemelkedő történelmi-kulturális jelentősége vezetett ahhoz, hogy Magyarország Kormánya 2017-ben kormányhatározatban rendelkezett az addig felszínre került és a későbbiekben feltárt műemlék- és leletegyüttes megőrzésének végrehajtásáról, továbbá egy szabadtéri bemutatóhelyet és látogatóközpontot is magában foglaló kulturális-turisztikai központ tervezésének megindításáról.

A palánkerődön belül előtérben a dzsámi, mögötte a türbe. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

A feltárások során a fent említett épületmaradványok mellett 2016-ban és 2019-ben a komplexumot övező palánkfal védőárkának, illetve az őrség barakkjának a helyét is sikerült azonosítani. A kutatómunka eredményeként az is bizonyossá vált, hogy a jelentős zarándokforgalmat lebonyolító helyhez a palánkon túl muszlim és keresztény lakónegyed is kapcsolódott. Ezek feltárása az elkövetkező évek feladata lesz.

A téli hadjáratot követően újjáépített turbéki erőd 1664 és 1688 között, délnyugat felől. A palánkerőd bejárata ekkor már az északnyugati oldalról nyílt, a derviskolostort pedig egy vendégszárnnyal U alakúra bővítették. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

A kutatási eredmények szemléletesebb megjelenítése érdekében, több éves munkával, a forráselemzés és a Hancz Erika vezette ásatás során előkerült leletek, valamint a terepi természettudományos vizsgálatok szolgáltatta újabb és újabb adalékok felhasználásával – számos szaktanulmány mellett – elkészült az egykori sírkomplexum háromdimenziós animációja is. Ennek szakmai hátterét, a türbeerőd épített környezetének Pap Norbert és Kitanics Máté által elvégzett – a korabeli írott forrásokra, térképi ábrázolásokra, illetve régészeti eredményekre és építészeti analógiákra támaszkodó – rekonstrukciója, Gyenizse Péter térinformatikai modellezése és a Sümegi Pál paleontológus professzor irányításával zajló környezettörténeti vizsgálatok eredményei adták.

Az újjáépített turbéki erőd 1664 és 1688 között, délkelet felől. Északnyugatról és északról az erődöt a háttérben futó Turbéki út kerülte meg. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

Ezek ismeretében látott neki a Történelmi Animációs Egyesület Baltavári Tamás vezetésével a szigetvár-turbéki sírkomplexum digitális 3D-rekonstrukciójának. Speciális technikával, a legjobban fejlődő „unreal” számítógépes játékmotorral dolgoztak. A munka első fázisában a történeti adatok alapján 3D-grafikusok készítették el az építészeti- és tájelemek 3D-modelljeit, majd az említett programban történt meg a sírkomplexum berendezése és a környezet elkészítése. Ezt követte a „fényelés”, a víz, a füst és egyéb effektek, valamint a karakterek, a növények, állatok és animációk beépítése, majd a virtuális operatőri, vágó- és hangmérnöki munkák. A technika előnye, hogy a felépített világ legószerűen, rugalmasan módosítható, bővíthető, a végeredmény könnyen igazítható a VR-technikához, vagy átalakítható akár interaktív számítógépes programmá is.

A projekt eredményeképpen született látványterveket most az Újkor.hu olvasói is megtekinthetik.

Zagyi Nándor

A turbéki türbekomplexum épületei 1664 és 1688 között. Előtérben a derviskolostor a vendégszárnnyal, mögötte a dzsámi és az ólomlemezekkel fedett türbe. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.
A turbéki türbekomplexum épületei 1664 és 1688 között, madártávlatból. Balról jobbra a derviskolostor a vendégszárnnyal, a dzsámi és a türbe. A türbétől északra az őrség kaszárnyája látható. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.
A turbéki türbekomplexum 1664 és 1688 között, télen, délkeleti nézőpontból. Északnyugatról és északról a Turbéki út látható, az erőd környezetében telepített lucfenyőligettel. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.
A turbéki erőd, előtérben egy szőlőskerttel az 1680-as években. Tervezte: Pap Norbert – Kitanics Máté. Grafika: Történelmi Animációs Egyesület.

Ezt olvastad?

Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2024-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt
Támogasson minket