Talpalatnyi föld – a magyar szocialista filmgyártás első ékköve

 

Az 1948-ban bemutatott, de mára méltatlanul elfeledett Talpalatnyi föld a magyar szocialista filmgyártás egyik korai remekműve és az egész hazai filmtörténet meghatározó alkotása. A Talpalatnyi föld különleges film a témája, a történet kivitelezése, mondanivalója és világlátása miatt és ezeknek köszönhetően a mű mára már kultúrtörténeti érdekességgé vált. Szinte hihetetlen belegondolni, hogy a II. világháború és a szovjet megszállás borzalmait elszenvedő Magyarországon mindössze három év leforgása alatt ilyen nagy költségvetésű és a hazai filmes élet legnagyobbjait felvonultató film készülhetett.

A Talpalatnyi föld teljes mértékben propagandafilm, mely a MKP megrendelésére készült. A Párt először a modern magyar filmművészet atyjának tekintett Szőts Istvánt jelölte ki a Talpalatnyi föld rendezőjének (Szőts 1942-ben bemutatott Emberek a havason című filmje szintén filmtörténeti érdekesség, mely külön bemutatást érdemelne), de mivel ő kegyvesztetté vált, végül Bán Frigyes lett a film rendezője. Bán Frigyes dramaturgja pedig Makk Károly volt, a Szerelem című film rendezője, ezért nem túlzás azt állítani, hogy a Talpalatnyi föld a korszak legkiválóbb filmes szakembereit gyűjtötte maga köré. A film témája is propagandisztikus, a szegényparaszti lét gyötrelmeivel foglalkozik, és piedesztálra emeli a földjét szerető és azért harcoló és dolgozó parasztot, de hasonlóan a kor szovjet propaganda filmjeihez (pl. Eisenstein Patyomkin páncélos című filmje) a Talpalatnyi föld is képes volt arra, hogy a művészetet a propaganda elé helyezze és mindenféle ideológiai háttér nélkül mutasson be emberi sorsokat. A Talpalatnyi föld további érdekessége, hogy a film már a kommunista időkben készült, de a történet az 1930-as években játszódik, vagyis a film nagyszerű kutatási alap lehet egy történész számára, aki a korabeli propagandát kutatja, hiszen a mű azt mutatja, hogy hogyan akarta látni és láttatni a Kommunista Párt a Horthy-korszakot. Ha azonban valaki nem ismeri a két korszak viszonyait, a film akkor is kiváló szórakozás lehet számára.

Bán Frigyes munka közben (Forrás: youtube.com)

A Talpalatnyi föld egyszerre parasztromantika és nagyon bonyolult társadalmi kérdésekkel foglalkozó film. A parasztromantika kedvelt témája a magyar irodalomnak és filmnek egyaránt, legismertebb alkotása kétségkívül Fábri Zoltán Körhintája, de érdemes megnézni a Móricz regényből készült 1973-as Pillangó című filmet is. A Talpalatnyi földben is megjelenik a közösségükkel szembe kerülő, szerelmükért harcoló szegény fiatalok toposza, de itt ez csak a történet kiinduló konfliktusa, kevéssé a fiatalok küzdelméről és a szerelem beteljesüléséről szól a film. A történet két főhőse Góz Jóska és Juhos Mari, akik alföldi parasztok és reménytelenül szerelmesek egymásba. Mivel a lány szülei eladósodnak egy váltóért cserébe férjhez adják Marit Zsíros Tóth Mihály gazdagparaszt (kulák?) fiához. A film első jelenete az ő esküvőjük, mely jelenet két szempontból különleges. Az esküvő hihetetlenül pontos tablója a lakodalmas táncoknak, szokásoknak. A nagyobb hitelesség kedvéért néprajzi tanácsadónak felkérték Kovách László egyetemi tanárt, így a filmrészlet akár a néprajz, a néptáncok iránt érdeklődő számára is érdekes lehet, illetve felvet több lehetséges vizsgálati szempontot. Mit gondoltak a korban a népi kultúráról? Miért volt fontos a paraszti kultúra megfilmesítése? Mennyiben változott azóta a tudásunk a néprajzról, a néptáncról? A másik szempont pedig az, hogy a vőfélyt Soós Imre játszotta, akinek ez volt az első komoly filmes szerepe, az olyan sikerek előtt, mint a Ludas Matyi vagy a Körhinta, de tehetségén túl, a Párt személyén keresztül azt kívánta bemutatni, hogy egy alföldi parasztfiú is befuthat művészi karriert.

Részlet a filmből (Forrás: filmarchiv.hu)

Az esküvő azonban váratlan véget ért. A menyasszonyt (Mészáros Ági) megszöktette a maskarának beöltözött szerelme, Jóska (Szirtes Ádám). A szerelmesek azonban nem sokáig lehetnek boldogok, szembesülniük kell a falu rosszallásával, kivetettségükkel, ráadásul Jóska nem veheti feleségül Marit addig, amíg a lány el nem válik a törvényes férjétől. Zsíros Tóth Mihály fia azonban nemcsak a válási költséget akarja kifizettetni Jóskával, hanem a lakodalom teljes költségét és a váltót is. Időközben azonban kiderül, hogy Marika gyermeket vár, tehát Jóskának nagyon gyorsan kereset után kell néznie. Egyik kedves ismerőse révén kubikusnak áll és egy nagyúr földjén halastavat ás társaival. Mondani sem kell, hogy a nagyúr számtartója testesíti meg az arisztokráciát, a vagyonos kizsákmányoló elitet, a minden hájjal megkent gonosz embert a dolgos, jólelkű parasztokkal szemben. A Talpalatnyi föld azonban nagyon érzékenyen bánik az úr–paraszt helyzettel, sokkal jobban érdeklik a Horthy-korszak parasztvilágának nehézségei. Látjuk például a szociális rendszer elégtelenségét: az apát, akinek öt gyermeke van, akik maguk is éheznek, de kiviszik dolgozó apjuknak az ebédet, a feketemunkát (Jóskáék kevesebb pénzt kapnak, mert nem hivatalosan dolgoznak a tónál), sőt a kivándorlás gondolata is felmerül (Jóskának ajánlanak kubikus állást Nyugaton), mely reflektál a Horthy-korszak óriási emigrációjára.

Megkopott fotográfia a forgatásról (Forrás: tiszaors.hu)

Jóska azonban nem sokáig marad kubikus. Egy alkalommal, amikor Marika kihozza neki az ebédet a számtartó kikezd az asszonnyal, Jóska rátámad, amiért elbocsátják az állásból. A kis családot hamarosan újabb tragédia sújtja. Mari szülei nem tudták fizetni tartozásaikat, ezért házukat elárverezik, az új vevő pedig Zsíros Tóth Mihály. Az egész film legszívbemarkolóbb jelenete mikor az öreg Juhos kapaszkodik a házába és nem akarja otthagyni, mondván, hogy azt ő maga építette fel. A falusi csendőrök azonban erőszakosan elvezetik a háztól. Nagyon érdekes, ahogy a Talpalatnyi föld a csendőrségre tekint. A filmben többször is megjelennek ezek a paramilitáris rendfenntartó erők, mint az állami erőszak megtestesítői, a Horthy-rendszer önkényének fenntartói.

Jóska szerepében Szirtes Ádám (Forrás: tiszaors.hu)

Góz Jóska sokat gondolkodik azon, hogyan szerezhetne pénzt, hogy eltartsa családját, az idő azonban egyre jobban fogy. Bán Frigyes kiválóan érzékelteti a filmben megjelenő feszültségeket, az idő múlásával járó ellentéteket, a családtagok egymásnak való feszülését, a pénz mihamarabbi megszerzésének nehézségével járó nyomást. Jóska úgy dönt, egy kereskedő tanácsára, hogy „2 hold jó magyar földjén” kutat ás és elkezd a búza helyett karalábét, paradicsomot termelni. Annak ellenére, hogy Jóska ellen több ellensége is áskálódik, sikerül fellendítenie gazdaságát és már ki is tudná fizetni a válási költséget, ám ekkor beköszönt az aszály. A parasztok nem tudnak termelni, az éhezés fenyegeti a falusiakat. Juhos Marika balesetet szenved, amikor szeretné kihúzni a maradék vizet a kútból, hogy tovább tudjanak termelni Jóskával és egy beteges, koraszülött kislányt hoz a világra. Jóska beutazik a városba, hogy orvosságot vegyen gyermekének. A parasztok eközben azt tervezik, hogy engedélyt kérnek a számtartó úrtól, hogy halastavának gátját áttörhessék és vizet vezethessenek el földjeikre. Amikor a számtartó ezt megtagadja „kitör a forradalom”. Jóska vezetésével a parasztok, egyesülve a falu többi lakosával kimennek a halastóhoz és áttörik a gátat, a film ezen pontján megjelenik a szocialista filmekre annyira jellemző lázadók tömegjelenete is. Ez a jelenet talán az egyetlen olyan mozzanata a filmnek, ahol élesen kivehető a propaganda jelenléte, Jóskát pedig egyfajta kommunista hérosszá teszik azáltal, hogy dühében leveti a számtartót egy zsilip tetejéről, vagyis leszámol a zsarnokkal. Jóskának azonban bűnhődnie kell tettéért, még ha a gonoszt győzte is le. A Talpalatnyi föld végkicsengése ennek ellenére kifejezetten pozitív. Jóskát ugyan letartóztatják, de még oda tudja adni feleségének az orvosságot, így meggyógyul a kislánya, és az utolsó kockákon megjelenik Jóska rabszáma, melyre az van írva, hogy 1945-ben fog szabadulni. Vagyis a néző reménykedhet, hogy a film főhőse Jóska mire kiszabadul egy sokkal jobb, igazságosabb államban fog tovább élni és ki nem szeretné azt hinni, hogy Jóskáéhoz hasonlóan az ő sorsa is jobbra fordul(hat)?


Megkopott fotográfia a forgatásról (Forrás: tiszaors.hu)

A Talpalatnyi föld elnyerte a kortársak tetszését is. 1949-ben Karlovy Varyban több díjjal is jutalmazták a filmet, 1968-ban pedig bekerült a „Budapesti tizenkettőbe”. 1968-ban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége konferenciáját Budapesten tartotta és a „Brüsszeli tizenkettő” mintájára, ami az 1968-ig keletkezett legjobb nemzetközi filmeket listázta, megválasztották a 12 legjobb magyar filmet. Annak ellenére, hogy saját korában milyen népszerűségnek örvendett a film, ma csak kevesen ismerik ezt a remek alkotást. Érdemes azonban büszkék lennünk rá, ez a film nemcsak kultúrtörténeti érdekesség, de kiváló szórakozást nyújtó mű.

Szűcs Adél

Kapcsolódó videók itt elérhetők.
Kisebb epizódokra szabdalva a film itt megtekinthető.

Ezt olvastad?

Éppen ma 60 esztendeje, hogy José Antonio Domínguez Bandera 1960. augusztus 10-én megszületett Málagában. Miután egy lábtörés miatt le kellett