A társadalomismeret érettségi – lehetőségek, adottságok, problémák

A társadalomismeret tantárgyra igencsak kevés figyelem jut manapság. Történelemtanárként diplománk megszerzése után alapvetően a történelem tantárgy tanítása a fő feladatunk, érdemes azonban átgondolnunk azt is, hogy az egyes iskolák helyi tantervében megjelenhet több olyan kisebb óraszámú tantárgy is, amelyek oktatását szintén nekünk kell ellátnunk. Most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy potenciálisan egyre nagyobb igény jelentkezhet a társadalomismeret tanítására, illetve az ahhoz kapcsolódó érettségire való felkészítésre.

Miért érdemes a társadalomismeret érettségit választani?

Több oka lehet annak, hogy valaki a társadalomismeretet válassza érettségi tárgyként. Egyrészt a társadalomtudományi képzési terület alapszakjai esetében a felvételi eljárás során választható a társadalomismeret vizsgatárgyként. Ezekre az alapszakokra összesen 10409 fő jelentkezett a 2019 szeptemberében induló képzésekre, bár egyes szakokra – például a népszerű nemzetközi tanulmányokra vagy a kommunikáció és médiatudományokra – meglehetősen magas ponthatár elérése mellett lehetett bejutni.

Másrészt érdemes észben tartanunk, hogy a jelenlegi szabályok szerint

a 2020 szeptemberében induló képzésekre a felvételi során a leendő hallgatóknak egy középfokú nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel kell rendelkezniük,

így az említett képzési terület esetében érdemes elgondolkodnunk azon, hogy diákjainknak társadalomismeretből is lehetősége van az emelt szintű vizsgára vonatkozó előírást teljesíteni.

A társadalomismeret érettségi számokban

2017-től megváltoztak a társadalomismeret érettségi követelményei, illetve részben a vizsga felépítése is, így a vonatkozó adatokat alapvetően ettől az évtől vizsgáltam. A korábbi évek eredményeit áttekintve elmondható, hogy a 2019. május–júniusi vizsgaidőszakban középszinten 857-en, emelt szinten 412-en választották érettségi vizsgatárgyként a társadalomismeretet, míg 2018-ban 968 közép és 398 emelt, 2017-ben szintén 968 közép és 364 emelt szintű vizsgát tettek a tárgyból. Nagyságrendileg tehát körülbelül 1300 diákot érint éves szinten a társadalomismeret érettségi, ami összehasonlítva például a 2019-es történelem tantárgyhoz kapcsolódó adatokkal elhanyagolható mennyiség, hiszen a kötelező vizsgatárgyból a vizsgák száma középszinten 65373, míg emelt szinten 5591 volt.

Ha megvizsgáljuk az érettségi eredményeket azt láthatjuk, hogy középszinten 2017–2019-es adatokat figyelembe véve nagyjából kiegyensúlyozottan 80-81%-ot teljesítettek a diákok, míg emelt szinten 2017-ben 65%, 2018-ban 67,5%, 2019-ben 65,4% volt a vizsgák átlaga. A bemutatott adatokat érdemes kiegészíteni azzal, hogy 2017-ben középszinten 101 tanuló 100%-os eredményt ért el, míg összesen 619-en kaptak jeles osztályzatot (∑: 968), 2018-ban 114 db 100%-os és összesen 609 jeles (∑: 968), 2019-ben 99 db 100%-os és 551 jeles dolgozat született (∑: 857), ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg a vizsgázók kétharmada ötösre teljesítette a vizsgatárgyat.

Emelt szinten már nem ennyire kiemelkedőek az eredmények, de az átlag itt is a jeles osztályzatot jelentő 60% feletti. 2017-ben 65%, 2018-ban 67,5%, 2019-ben pedig 65,5%. A társadalomismeret érettségi adatait összevetni a kötelező érettségi vizsgatárgyakéval kicsit olyan mintha az almát hasonlítanánk össze a körtével, hiszen ezeket a tárgyakat jóval nagyobb óraszámban és sokkal hosszabb ideig tanulják a diákok, mint a jelen cikkben vizsgáltat, ugyanakkor mégis érdemes figyelembe venni, hogy a legutóbbi 2019. május–június vizsgaidőszakot nézve a matematika érettségi eredményeinek átlaga középszinten 48,9% lett, míg az emelt szinté 68,35%, a magyar nyelv és irodalomé közép szinten 63,44%, emelt szinten 66,26%, a történelemé középszinten 59,25%, míg emelten 65,41%, a leggyakrabban választott idegen nyelv, az angol esetében közép szinten 68,32%, míg emelten 76,19%.

A munkámban bemutatott vizsgatárgy csak az érettségizők egy igen szűk körét érinti, ennek ellenére a bevezetőmben leírtak miatt, illetve a statisztikai adatok vizsgálata alapján mégis ajánlom annak átgondolását, hogy hogyan lehetne a jelenleginél szélesebb körben biztosítani a társadalomismeret érettségi vizsgatárgy teljesítését a középiskolákban. A 2017-es érettségi reform utáni vizsgák eredményei alapján elmondható, hogy középszinten jellemzően magas pontszámot elérve teljesítették a vizsgázók az érettségit, ami így magas pontszám beszámítását tette lehetővé a társadalomtudományi képzési területen továbbtanulók számára. Emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy az emelt szintű érettségire való felkészítést valamilyen formában biztosítjuk az iskolánkban, mivel ezzel diákjaink kiválthatják a kötelező emelt szintű érettségi vizsgát, amely a felvételi követelmények kötelező eleme. Alább a két vizsgaszint bemutatásával szeretném megkönnyíteni a kollégák felkészítő munkáját, illetve segíteni a diákok döntését az érettségire való jelentkezéskor.

(Forrás: https://youth2youth.hu)

Középszintű társadalomismeret érettségi

Az Oktatási Hivatal oldaláról letölthető mindkét vizsgaszinten az érettségi vizsgaleírása és vizsgakövetelményei, valamint az elmúlt évek feladatlapjai és javítási útmutatói is. Jelen dolgozatban nem mutatom be ezen dokumentumok tartalmát, inkább arra törekszem, hogy összegezzem az elmúlt években az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban szerzett tapasztalataimat.

Középszinten a vizsga két részből áll, amelyek további alegységekre bonthatóak.

Az írásbeli vizsgarész alapvetően eltér a legtöbb érettségi tantárgyétól, mivel itt egy projektmunkát kell elkészítenie a vizsgázónak.

Úgy gondolom, hogy a projektszemlélet kialakításának komoly pedagógiai értéke lehet, hiszen a diákokat arra neveli, hogy gondolják végig, hogy a létrehozandó produktum elkészítéséhez szükséges munkafolyamatnak melyek a főbb állomásai, hogyan ütemezzék ezeket a szakaszokat, illetve általánosságban megállapítható, hogy a tanulókat önálló munkavégzésre ösztönzi.

Az érettségi projektmunka alapvetően háromféle lehet:

  • Írásos dolgozat típusú projekt.
  • Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.
  • Szervezésen alapuló projekt.

A vizsgaleírás konkrét javaslatokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a különböző projekttípusoknak melyek a további lehetséges kategóriái, így például az írásos dolgozat típusú projekt lehet hagyományos házi dolgozat, esszé, esettanulmány, dokumentumelemzés, írásos formában beadott szociológiai jellegű interjú, kérdőíves felmérés elemzésé, értékelés, publicisztikai típusú riport, iskolaújságban megjelenő cikksorozat. Elméletileg a diák döntése, hogy milyen formában készíti el a projektmunka írásbeli részét, döntésében befolyásoló tényező lehet, hogy az iskolában milyen lehetőségek adottak például egy iskolaújságban megjelenő cikksorozat elkészítéséhez, vagy egy videóanyag összeállításához, alább azt a megvalósítási lehetőséget ismertetem részletesebben, amelyet az eddig nálam érettségizett nagyjából 60 diák nagy részével alkalmaztunk.

Az esetek többségében azt ajánlom az érettségizőknek, hogy egy hagyományos házi dolgozatot készítsenek. Ennek több oka van, egyrészt a technikai feltételeket ehhez a legkönnyebb megteremteni. A vizsgaleírásból kiderül, hogy egy 10-12 oldalas írásmű elkészítése lenne a cél, melyet 12-es betűméretben, másfeles sorközzel kell megírni. Másrészt azok a diákok, akik az érettségi után tovább szeretnének tanulni gyakorlatilag elsajátíthatják a szemináriumi dolgozat elkészítésének formai és tartalmi követelményeit, ami nem kis előnyt jelenthet a felsőoktatásba bekerülve.

Diákjaim számára a mellékelt segédanyagot szoktam kiosztani, amely a projekt készítésének minden fontosabb kritériumát tartalmazza. Úgy gondolom, hogy a társadalomismeret projektkészítés legnagyobb előnye az, hogy a diákok megtanulják hogyan vizsgálhatnak meg egy társadalmi kérdést alaposabban. Fontos tudnunk, hogy a munkát december elseje és az írásbeli érettségi vizsgák első napja közé kell ütemeznünk. Az érettségi projekttémák kötöttek. Három lehetőséget publikál az Oktatási Hivatal a május–júniusi vizsgaidőszakot megelőző naptári évben december elsején. Mindhárom témához megadnak két irányító szempontot, a projektmunkában pedig vagy egyik vagy másik vagy mindkét szempont figyelembevételével kell elkészítenie a diákoknak a produktumot. A cél az, hogy a tanulók a vizsgált téma kapcsán jobban megismerjék személyes környezetüket, tehát nem az a feladat, hogy általános érvényű szaktudományos értekezéseket hozzanak létre. Legutóbb a 2019. május–júniusi vizsgaidőszakban az apa családban betöltött szerepének változásáról, a pályaválasztás és/vagy a lifelong learning kérdéséről és az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárás változásáról lehetett pályamunkát benyújtani.

Az esetek többségében első ránézésre ijesztőnek tűnhet a diákoknak, hogy egy 10-12 oldalas tanulmányt kell több hónapnyi munkával létrehozniuk, hiszen jellemzően korábban nem volt módjuk arra, hogy ilyen jellegű feladatot véghez vigyenek. Ráadásul a projektmunka része a folyamatot dokumentáló munkanapló, és a kidolgozás kapcsán létrejött anyagokat tartalmazó portfólió. Ugyanakkor, ha decemberben konzulensként segítjük az egyes szakaszok végét jelző határidőket, és ezeket be is tartatjuk a diákokkal, akkor jó eséllyel sikerül egy magas pontszámú projektmunkát elkészíttetnünk a jelentkezőkkel.

Melyek a legfontosabb állomásai az említett folyamatnak? Erre vonatkozóan az érettségihez központilag kiadott dokumentumokban is találhatunk segítséget. Ennek felhasználásával, illetve az eddigi tapasztalataim alapján a következő lépéseket ajánlom. December folyamán gondoljuk át, hogyan mutassuk be diákjaink számára a három lehetséges témát. Helyi adottságoktól függően elképzelhető, hogy lesz olyan, amelyhez könnyebb kutatást kapcsolni, míg előfordulhatnak olyan témák, amelyekhez a tanulók közvetlen környezetében nehezebb saját kutatást véghez vinni. Hogy a konkrét 2019-es példánál maradjunk az apa szerepének változása a családban valószínűleg a legtöbb diák számára könnyebben megfogható kérdés, mint az oktatási rendszerrel kapcsolatos társadalmi elvárások.

(Forrás: tankonyvtar.hu)

December folyamán a diákok a tanári ismertető és a hivatalos kiírás alapján átgondolják, hogy mi az a konkrét kérdés, amit szeretnének megfogalmazni a választott téma kapcsán. Január elején írásban, pár mondatban világosan megfogalmazva bemutatják konzulensüknek a hipotézisüket vagy a célkitűzéseiket, amelyek tartalmazhatnak a témához kapcsolódóan egy konkrét problémát vagy valamilyen előzetes feltevést például arra vonatkozóan, hogy az apa szerepe hogyan változott meg a családon belül az elmúlt száz évben.

Ezek után január végéig összeállítják a vizsgált témához kacsolódó bibliográfiai jegyzéküket. Nem egyetemi szintű részletességgel összeállított, soktételes munkára kell gondolni ebben az esetben. A cél az, hogy legalább három olyan munkát találjon a diák, amelyek az általa választott témára vonatkoznak, segítik megérteni a kérdés történelmi hátterét és tartalmazzák a fontosabb alapfogalmakat, valamint adatokat szolgáltatnak a projektmunka első, áttekintő részének megírásához. Ennek kapcsán érdemes időt szánni arra, hogy megmutassuk diákjainknak, hogy hogyan érdemes használni az internetes keresőfelületeket, illetve ajánlott rövid tanulmányi kirándulást szervezni a legközelebbi könyvtárba. A látogatásnak értelmet és célt adhat az önálló kutatás segítése, hiszen így nem csak általánosságban ismerkedhetnek meg tanulóink a könyvtári állomány használatával, hanem egy konkrét témára vonatkozóan kell anyagokat keresniük az intézmény adta lehetőségek használatával. Sikeresnek akkor tekinthető ez a fázis, ha a diák legalább három cikket talált, amelyek között lehetőleg van tudományos igénnyel megírt tanulmány is. Természetesen nem cél, hogy nehezen érthető tudományos nyelvezetű vaskos monográfiákkal megpakolva jelenjenek meg a január végi konzultációs alkalmon tanulóink, de érdemes minimum szintként meghatározni, hogy a keresőfelületek első találataként megjelenő internetes lexikonnál messzebbre jussanak leendő érettségizőink.

Nagyjából két héttel később következik a tartalomjegyzék leadása, majd megbeszélése. Az alaposan átgondolt és jól strukturált tartalomjegyzék segít áttekinteni, hogy melyek lesznek a dolgozat főbb pontjai, ha megfelelő részletességgel készül, akkor gyakorlatilag a diákoknak csak az egyes pontokat kell mondatokká formálva kidolgozni, ami így ki fogja adni az elvárt 10-12 oldalnyi terjedelmet. Ha mindezekkel végeztünk akkor kezdődhet a dolgozat írásos részének megalkotása.

Március legelején érdemes beszednünk az első nagyjából 4-5 oldalt. Ebben a következő részeket fejtik ki bővebben a diákok: a témaválasztás okai, a vizsgált kérdés (hipotézis vagy célkitűzés), illetve az összegyűjtött bibliográfiai anyagok alapján a téma alapvető fogalmainak definiálása és a vizsgált kérdés történelmi háttere. Így például az előbb említett apa szerep kapcsán a fogalmak tisztázásánál leírhatják a diákok, hogyan határozhatjuk meg a család és a családi szerepek fogalmát, majd rátérhetnek az apa szerepének változására az elmúlt száz évben. Ennek az anyagnak a megírásával párhuzamosan már február folyamán nekikezdhetnek az önálló kutatásuknak.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a projektmunka nagyobb része a diák saját kutatásából álljon. A tanulók sok esetben megijednek a terjedelmi előírásoktól, és az első, bevezető részt igyekeznek minél hosszabbra nyújtani. Ezt érdemes a március eleji konzultáció alkalmával lerövidíttetni. A dolgozat első részéből kiderülhetnek olyan típushibák, amelyeket a diák oldalakon keresztül elkövet, például rendszeresen előfordul, hogy nem tudja, hogyan kell meghatározni egy hivatkozott cikk helyét vagy nem olvastatja át valakivel a leadott anyagot, így elütések és nyelvtani hibák sora marad benne a dolgozatban. Ezek elkerülésére érdemes egyrészt a mellékelt segédanyagot kiadni a tanulóknak, másrészt ezen a március eleji konzultációs alkalmon fontos felhívni a figyelmüket ezekre a hibákra, így a dolgozat nagyobb részét képező második szakaszban már kisebb eséllyel követik el ezeket.

Az önálló kutatás általában két részből áll. Egyrészt kérdőíves formában a tanulók környezetében élő emberek véleményét, tudását szokták felmérni a projektkészítés során a diákok, másrészt igyekeznek olyan interjúalanyokat találni, akiknek a megszólaltatása az adott téma szempontjából releváns új információkkal szolgálhat. Nem szükséges mindkét elemet megvalósítani, de ezt a szakaszt szokták a legjobban élvezni a diákok, hiszen itt van lehetőségük arra, hogy az adott kérdésen, problémán keresztül jobban megismerjék saját életterüket, és kérdéseikre választ kapva új, saját maguk által létrehozott kutatási eredményt alkossanak meg.

Korábban a témakiírásban szerepelt például a szabadidő eltöltésének módja régen és most mint választható lehetőség. A tanulók 4-5 kérdésből álló kérdőívet osztottak ki diáktársaik körében, majd ezek eredményeit összevetették a nagyszüleik generációjának tagjaival készített interjúkból kinyert adatokkal. A kutatás viszonylag könnyen megszervezhető és lebonyolítható volt, mégis a tanulók számára lehetőséget biztosított a tudományos eredmények létrehozása kapcsán jelentkező heuréka élmény átélésére.

Konzulensként leginkább arra kell figyelnünk az önálló kutatás kapcsán, hogy valóban megvalósítható tervet dolgozzanak ki diákjaink. Egy alakommal például előfordult, hogy az egyik tanuló a munka világát érintő kutatását utcai kérdőívezéssel képzelte megvalósítani, amely végül minimális mennyiségű adatot eredményezett, mivel a leszólított emberek nem voltak nyitottak a válaszadásra. Ezen kívül tipikus hiba, hogy a diák túl sok kérdést tesz fel, így társai nem szánják rá a kitöltésre az időt, ami ahhoz kellene, hogy érdemi válaszokat adjanak, így ajánlott 4-6 kérdésre „leszorítani” a vizsgálat körét.

Március harmadik hetének végére fejezzék be a kutatást, és koncentráljanak a konkrét dolgozat megírására. Minden konzulensnek el kell döntenie, hogy mennyi időre lesz szüksége ahhoz, hogy a leadott nyers projektmunkát átnézze. Ennek megfelelően a május eleji leadási határidőt figyelembe véve legkésőbb április közepéig érdemes bekérni a nyers verziót, amit utána nagyjából egy hét alatt kijavítva visszaadhatunk a diákjainknak, akiknek még így lesz egy hetük, hogy véglegesítsék a projektmunkájukat a leadás előtt.

A dolgozat második részében érdemes elhelyeztetni olyan vizuális elemeket, amelyek a kutatási eredményeket szemléltetik, ezek lehetnek például kör- vagy oszlopdiagramok. Ezek az anyagok segítik a kutatási eredmények áttekintését, és a diákok számára is könnyebbé teszik ezek elemzését, ezen kívül esztétikailag is igényesebbé teszik a dolgozatokat. A munka végén a tanulók összegzik eredményeiket, visszacsatolnak a dolgozat elején megfogalmazott hipotézisükre és/vagy céljaikra, illetve érdemes egy önreflexiós részt is beletenni, melyben arról írnak röviden, hogy ha megismételnék a kutatásukat, akkor miben változtatnának, mely pontok jelentettek számukra nehézséget.

A projektmunka leadása kapcsán hívjuk fel diákjaink figyelmét arra, hogy a munkafolyamatot dokumentáló naplót és a készítés menete kapcsán készült anyagokat (pl. a kitöltött kérdőíveket vagy az interjúk leiratát) portfólióba rendezve le kell adniuk a dolgozatuk mellé. Ezen kívül fontos rögzítenünk azt is, hogy a projektmunkát digitálisan is be kell adni. A leadási határidő alapvetően az első érettségi vizsga napja reggel nyolc óra.

A projektmunka értékelése három részből áll, ebből kettő tartozik az írásbeli részhez, egy pedig a szóbelihez. Konzulensként érdemes már decemberben megnéznünk az érettségi javítási-értékelési útmutatóját, amely nem tartalmaz a konkrét témára vonatkozó tartalmi elemeket, így már decemberben is elérhető. A projekt készítés menete 30 pontot ér. Fontos, hogy a pontozást a konzulens tanár végzi, ugyanakkor a készítés folyamatát jellemzően a munkanapló és a leadott portfólió alapján tudja dokumentálni a diák, így érdemes ezek minőségére is odafigyelni a maximális pontszám elérése érdekében.

50 pont adható magára a produktumra. A társadalomismeret vizsga több tudomány eredményeit és módszereit összegzi, így hívjuk fel diákjaink figyelmét arra, hogy a dolgozatukban vizsgált témát legalább három különböző tudományterület szempontjából mutassák be. Az előbb említett apa szerep kapcsán például a pszichológiai, a történelmi, a szociológiai, a gazdasági és a jogi vonatkozás is feldolgozható. Ebben a többszempontú megközelítésmódban segít az előzetes könyvtári és internetes bibliográfiai feltárás, amely során jelezhetjük, ha a leadott bibliográfia nagyon egysíkú, például csak a kérdés történelmi hátterét vizsgáló cikkeket tartalmaz. A kijavított érettségi projektmunka megmutatásakor az előre meghatározott javítási-értékelési útmutató pontszámain kívül érdemes 2-3 kérdést is megfogalmazni a tanulók számára, amelyeket a dolgozat védése során megválaszolhatnak.

A projektmunka értékelésének utolsó szakasza a szóbeli vizsgaalkalmon történik. Ekkor 20 pontot szerezhetnek a diákok, a szintén előzetesen meghatározott szempontok alapján. (A segédlet elérhető itt.) Ha a technikai feltételek engedik érdemes ppt-vel kísérni a szóbeli előadást, amely a hagyományos feleleteknél mozgalmasabb, változatosabb képet eredményez. Érdemes szóbeli konzultációs időpontot hirdetni, amelyen diákjaink bemutathatják projektvédésüket. Ez azért is lehet roppant hasznos, mert a társadalomismeret szóbeli vizsga időbeosztása feszes, háromszor öt percből áll, amelyből a projektvédésre csak egyszer öt perc jár. A diákjaimnak azt szoktam javasolni, hogy az előadásukat a következő módon építsék fel: cím dia (projekt címe, vizsgázó neve), 2. dia: hipotézis és/vagy célok, 3. dia: legfontosabb eredmények röviden összefoglalva, 4. dia: bírálati kérdések (ha vannak) és/vagy reflexió a készítés folyamatára, 5. dia: elköszönés. Ha belefér – és szükségét érezzük – kérdezhetünk a prezentáció végén, majd a projekttel kapcsolatos feladatok lezárulnak.

A 100 pontos projekt mellett 50 pont szerezhető a szóbeli tétel kifejtésekor. Középszinten legalább 20 tételt kell összeállítanunk a vizsgakövetelmények minden témájának figyelembevételével. Minden tétel két részből áll, egyrészt az A feladatból, amely társadalom- vagy jelenismereti témára vonatkozik, másrészt a B pontból, amely a gazdasági-pénzügyi ismeretekhez kapcsolódik. (2017 előtt a B tételrészen belül választható volt, hogy a diák gazdasági vagy pszichológiai ismeretekből szeretne-e vizsgázni, ami megnehezítette mind a felkészítést, mind pedig a felkészülést. A pszichológia azonban kikerült a B feladatok közül.) A tételrészek kifejtésére is kevés idő jut, így inkább a nagyobb összefüggések megvilágítására van lehetőség, mint részletes elemzésre.

Érdemes több próbaérettségi alkalmat is felkínálnunk, mivel a diákok számára az öt perc betartása többnyire nehézséget okoz. A tételek összeállításánál minden témához készítenünk kell egy feladatot, így tehát összesen 40 feladatot kell létrehoznunk. Segítségként mellékelve közlöm azt a témaköri jegyzéket, amely a 2017-es szabályoknak megfelel, illetve példaként szerepeltetek egy mintatételt is, amelyek a feladatkészítést segíthetik. A szóbeli feladatok kidolgozásánál az adott témára vonatkozóan többnyire valamilyen forrást kell biztosítanunk a tanulók számára, amelyet az általunk meghatározott szempontsor alapján kell elemezni. A diákok a félórás felkészülés alatt a történelmi és a földrajzi atlaszt is használhatják.

Összességében tehát elmondható, hogy a középszintű társadalomismeret érettségi önálló munkára és önálló gondolkodásra ösztönzi a diákokat. A követelmények teljesítése során a tanulóknak lehetőségük van egy konzultációkkal kísért hosszabb munkafolyamat kapcsán jobban megismerni saját környezetüket, miközben elsajátíthatják az önálló kutatáshoz szükséges alapvető tudást. Ezen túlmenően a szóbeli vizsgán nemcsak saját eredményeiket kell tudniuk bemutatni, hanem egy-egy társadalmi- és gazdasági kérdést is problémaközpontúan elemezniük kell.

Emelt szintű társadalomismeret érettségi

A társadalomismeret érettségi emelt szintű részéről jóval rövidebben tudok csak szólni, mint a középszintű vizsgáról, mivel a tanulóknak itt a többi érettségihez hasonlóan egy megadott időpontban egy feladatlapot kell megoldaniuk, majd a központilag meghatározott témajegyzék alapján – amely a 2019. május–júniusi vizsgaidőszakot tekintve 28 társadalom- és jelenismereti témát és 27 gazdasági- és pénzügyi ismereteket tartalmazó témát foglalt magába – kell levizsgázniuk.

(Forrás: kozepsuli.hu)

2017-től ebből a vizsgarészből is kikerültek a pszichológiai ismeretek, ami megkönnyítette a vizsgára való felkészülést. Azonban ezzel együtt is elmondható, hogy jelentős anyagmennyiséget kell áttekintenie annak a tanulónak, aki ezen a szinten szeretne érettségi vizsgát tenni, hiszen a középszintű követelményrendszerben szereplő ismeretanyagon túl tudnia kell az emelt szintű témaköröket is. Ezek egy része átfedést mutat más tantárgyak anyagával, így tanulhatta már korábban történelem vagy földrajz órán a Demográfiai viszonyok, Korfa, Urbanizációs és regionális problémák, Az államhatalmak elválasztásának elve, Az Európai Unió intézményrendszere témákat. Ugyanakkor néhány esetben a követelmények között megfogalmazott témák a felkészítő tanár számára is kihívást jelenthetnek, például a „A jó állam” elve, A szociológia és a szociálpszichológia tudománya, szociálpolitika, Az állami és nemzetközi politikai szerepvállalás ellentmondásai, A hálózati kultúrák növekvő szerepe, Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón, Konvergenciaprogramok, melyek egy részével kapcsolatban nekünk magunknak kell valahogy tovább képeznünk magunkat, illetve bizonyos esetekben a téma pontos jelentése és lehatárolása sem könnyű feladat. (A problémákra Vincze Imre hívta fel a figyelmet.)

Az írásbeli rész 75 pontot ér, ebből 55-öt a társadalom- és jelenismereti feladatok, 20-at pedig a gazdasági- és pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó kérdések. A dolgozat, melyet 240 perc alatt kell megírni, tartalmaz egy 20-25 soros esszét, amelyet két téma közül választva az egyikből kell megírni. 2019 májusában az olvasni tudás szerepéről és problémáiról lehetett írni a digitális korban, illetve választható volt egy klasszikus a történelem tantárgy keretei között is tanított kérdés, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Elvárás, hogy a diák a saját véleményét is kifejtse az esszé keretében. A vizsgarész javítása kapcsán érvényesülnie kell a javítási-értékelési útmutató legelején megfogalmazott elvnek, vagyis annak, hogy az esszé értékelése során nem vonható le pont azért, ha a diák véleménye eltér a javító tanárétól. Ez a feladatrész a legértékesebb, 15 pontot lehet rá kapni. Fontos eltérés a történelem érettségi esszéktől, hogy a választható témákhoz nem adnak forrásokat, így a vizsgázónak alapvetően saját korábbi ismereteire alapozva kell kidolgoznia az esszéjét.

A következő feladatrész az elemzés, amelyre 10 pont kapható. Itt 10-15 sorban kell elemezni egy témát a megadott szempontok alapján. Az említett feladatlapon ez a téma a fair trade, vagyis a méltányos kereskedelem kérdésköre volt. Ezek után alacsonyabb pontszámú feladatok következnek, előbb egy forráselemzés 7 pontért, majd fogalmak definiálása 3 pontért, egy önéletrajz, melynek alapján egy másik önéletrajzot kellett kiegészíteni, ezek után egy érvelési feladatot kellett megoldani az árapályerőművekhez kapcsolódóan, itt terjedelmi korlátot a kipontozott vonalak jelentettek, valamint elvárás volt a három pro és a három kontra érv 4 pontért, ezek után ismételten fogalmak definiálásához kapcsolódó feladat következet, 3 pontért, majd egy grafikon elemzése megadott kérdések alapján 5 pontért, ezek után gyakorlatilag egy igaz-hamis feladatot kellett megoldani a munkavállalással kapcsolatban 3 pontért. Bár a korábbi érettségi feladatlapokon a sorrend változhatott, nagyságrendileg ezt a szerkezetet követték, és ezeket a feladattípusokat alkalmazták a készítők, nagyobb eltérés csak az alacsonyabb pontszámú feladatoknál volt. Összességében elmondható, hogy inkább kulcskompetenciák megléte szükséges a feladatok megoldásához, mint a vizsgakövetelmények között szereplő témák mély tárgyi tudásra alapozó ismeretek megléte.

A feladatlap második részében gazdasági-pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladatokat találunk 20 pontért. Itt előbb az államháztartás fő számaihoz kapcsolódó elemzést kellett elvégezni 5 pontért, majd vállalkozásformák összehasonlításáról kellett 10-15 soros esszét írni szintén 5 pontért. Ebben az esetben egy adatközlő táblázatot is megadtak forrásként. Ezek után két gazdasági fogalmak definíciójához kapcsolódó feladat következett összesen 5 pontért. Végül egy esettanulmányt kellett készíteni egy fogyasztóvédelmi kérdés kapcsán 10-15 soros esszé formájában 5 pontért. A korábbi vizsgákat is átnézve elmondható, hogy ebben a feladatrészben jellemzően két szöveges kifejtendő feladat és két, elsősorban tárgyi tudást igénylő tesztfeladat volt. A gazdasági ismeretekhez kapcsolódó részben úgy gondolom, hogy egy történelemtanár tudását alapvetően meghaladó ismereteket kértek számon a diákoktól, így valószínűleg erre a feladatrészre – és a hasonló ismereteket kérő szóbeli vizsga második szakaszára – a legnehezebb megoldanunk felkészítést.

A szóbeli vizsga „súlyozása” az írásbeli vizsga rendszerét követi. Itt is 75 pontot lehet elérni, ebből 55 jár az első tételrészre, ami egy társadalmi-jelenismereti témához kapcsolódik, míg 20 pont szerezhető a második feladat előadására, amely a gazdasági-pénzügyi ismeretek tárgyköréből kerül ki. A szóbeli vizsga 20 perces és a történelem- és a földrajz atlasz is használható a felkészülés során.

Összegezve az eddig leírtak az lehet a benyomásunk, hogy itt két alapvetően különböző érettségi vizsgatípusról van szó. Egyrészt ott a középszintű érettségi vizsga, amely a diákoktól nagyfokú önállóságot, kreativitást és a tudásuk alkalmazását várja el. Másrészt pedig az emelt szintű érettségi, amely bár hasonló kompetenciaterületekre alapoz, mint például a történelem érettségi, de a tárgyi tudásnak egy olyan körét várja el, amelyet egyrészt egy történelemtanár nehezen tud átadni jelentős plusz készülés nélkül, másrészt az esetlegesen rendelkezésre álló néhány órányi felkészülési és felkészítési idő nem feltétlenül elegendő arra, hogy az említett feladatrészeket begyakoroltassuk, az ismeretanyagot pedig átadjuk.

Mindezek ellenére mégis fontosnak tartom, hogy diákjaink számára a jelenleginél szélesebb körben lehetővé váljon a társadalomismeret érettségi teljesítése. Ennek főbb okai a következők:

  • A társadalomismeret érettségi kapcsán olyan témákkal ismerkedhetnek meg a diákok, melyek a későbbiekben mindennapi életük részét fogják képezni, és más tantárgyakból csak kevéssé vagy egyáltalán nem sajátíthatóak el.
  • A középszintű érettségi a projektszeméletet erősíti a diákokban, melynek köszönhetően képesek lehetnek hosszabb munkafolyamatokat átlátni, megszervezni, kivitelezni, végül pedig egy produktumot létrehozni.
  • Az érettségi mindkét szintjére való felkészülés elvárja az önálló vélemény kialakítását és megfogalmazását különböző témákban, ezzel párhuzamosan fejleszti a diákok kritikai gondolkodását.
  • A 2020-tól érvényes egyetemi felvételi rendszer keretében kötelezően teljesíteni kell egy emelt szintű vizsgát, amely – mint a bemutatott adatokból kiderült – potenciálisan több ezer diák esetében történhetne társadalomismeret tantárgyból.
  • A középszintű társadalomismeret érettségi egy éves, jól szervezett felkészítés mellett úgy hozhat a diákok számára magas százalékkal teljesített vizsgát, hogy egyrészt az írásbeli érettségik megkezdése előtt egy írásbelivel már készen van a tanuló, tehát ezt az időszakot sikerülne valamennyire tehermentesítenie. Másrészt pedig társadalomtudományi képzési irányba továbbtanulva a vitt pontok számát növelheti egy jól összeállított projektmunka, ami az államilag támogatott helyekért folyó küzdelemben roppant sokat jelenthet a felvételizőknek.

Szemethy Tamás

Segédletek

Témaköri jegyzék

Segédlet a társadalomismeret projektrészének elkészítéséhez + értékelőlap

Próbatétel

Felhasznált irodalom

Vincze Imre: Jelentés az ember- és társadalomismeret, etika; az emberismeret és etika; és a társadalomismeret vizsgatárgyakról. In: Jelentés a kis létszámú vizsgatárgyak vonatkozásában. [https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/erettsegi_felmeres/jelentes_kis_letszamu_vizsgatargyakrol.pdf] Utolsó elérés: 2019. október 22.

 

Ezt olvastad?

2018. őszétől kezdve a történelemérettségin az érvényes jogszabályok szerint kizárólag a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványt használhatják a diákok. Mivel ez