The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations – recenzió

A litván gyökerű Jagello-dinasztia, amely története során a lengyel, a magyar és a cseh trónt is elfoglalta, meghatározó szereplője volt a 15-16. századi Európa politikai életének. A történetükhöz kapcsolódó kutatások, egy érdekes szegmensét képezik a családi kapcsolatok és a diplomáciai szerepvállalás. Az oszmán előretörés, a Habsburg-ház fokozott érdeklődése Magyarország iránt és a pápai politika is hozzájárult a Jagelló-külpolitika alakulásához. Ehhez kapcsolódva jelentetett meg egy tanulmánykötetet az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport 2016-ban.

A kötet szorosan kapcsolódik a 2015. áprilisában a Debreceni Egyetemen megrendezésre került The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations / Die Jagiellonen in Europa: Dynastische und Diplomatische Beziehungen konferenciához. A szervezők célja az volt, hogy az európai rokonság alapján egy átfogó képet adjanak a Jagelló-dinasztiáról a 15. század végére és a 16. század elejére koncentrálva. A megrendezett kerekasztalon 20 előadó vett részt, akik különböző intézményekből és kutatóközpontokból érkeztek azért, hogy az említett korszakon belül megvitassák a Jagelló-dinasztia helyét és szerepét az európai politikában. Jelen kötet csak néhány tanulmányt tartalmaz a konferencián elhangzott előadások közül, ám így is széles körben vizsgálja a dinasztikus házasságok szerepét a diplomáciában, különös tekintettel a Habsburg kapcsolatokra és az oszmán fenyegetésre.

A The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations angol nyelven jelent meg, de a 12 tanulmány között 2 német és 1 francia nyelvű is helyet kapott.

A kötetben elsőként Nagy Balázs ’Ceremony and Diplomacy: The Royal Summit in Buda in 1412’ című munkája olvasható, mely Zsigmond magyar király és II. Ulászló lengyel király találkozóját mutatja be, valamint a két uralkodó közös útját a Magyar Királyságban, mely során az udvar és a királytalálkozók szokásaiba is betekintést nyerhetünk.

Branda di Castiglione pápai legátus működésén keresztül mutatja be a II. Jagelló Ulászló lengyel király és a Német Lovagrend közötti békekötést Kiss Gergely Un légat pontifical au service de la paix entre Ladislas Jagellon II et l’Ordre Teutonique. Branda Ier di Castiglione et la Hongrie című munkája. A tanulmány egyik figyelemreméltó része a végén található táblázat, ahol felsorolja a legátushoz köthető összes dokumentált eseményt, referenciáikkal együtt.

A segédtudományokhoz köthetően, I. Ulászló magyar király pecséthasználatát vizsgálva írta Novák Ádám az Additions to the itinerary and seals of King Wɫadysɫav I of Hungary in the light of recent Hungarica research című munkáját. A szerző széleskörű feltáró munkát végzett, azon kívül, hogy ismertette az első magyar Jagelló király különböző pecsétjeit, munkája végén felsorolta az I. Ulászló által kiadott dokumentumokat is.

A középkorkutatásnak egy igen érdekes szegmensét dolgozza fel Paul Srodecki Universe christiane reipublice validissima propugnacula – Jagiellonian Europe in bulwark descriptions around 1500 című tanulmányában, ahol a középkori kereszténység „védőbástya” toposzán keresztül mutatja be a 15-16. század fordulóján a Pápai Állammal és a Német-Római Császársággal folytatott Jagelló-diplomáciát.

A következő két tanulmány a Moldvát és Havasalföldet érintő lengyel-magyar- és török beavatkozásokra fókuszál, melyet katonai és politikai oldalról egyaránt érint. Katarzyna Niemczyk Ein Paar Bemerkungen zur moldauischen Politik der Jagiellonen an der Wende des 15. und 16. Jahrhunderts című munkája I. János Albert és Sándor lengyel királyok külpolitikáját vizsgálja, melyben a III. István és III. Bogdán moldvai fejedelmek elleni küzdelmet állítja a középpontba. Alexandru Simon tanulmánya – mely kronológiailag előzménye az előző értekezésnek – a Habsburg, Jagiellonians and Crusading: The Wallachian Case in the 1470’s címet viseli. Itt a szerző arra törekedett, hogy a Havasalföldet érintő érdekeltségek széleskörű ismertetésével betekintést nyújtson a 15. század második felének oszmán-lengyel-magyar-moldvai kapcsolatok sokszínűségébe, melyeket kortárs forrásokkal egészített ki.

Pósán László a Die ungarischen Jagiellonien und der Deutsche Orden in der Zeit von Hochmeister Albrecht von Brandenburg (1511-1525) című munkájának középpontjában Brandenburgi Albert, a Német Lovagrend nagymestere áll, akinek szerepét közép-európai összefüggésben vizsgálja, fókuszba állítva II. Ulászló és II. Lajos magyar királyokat, valamint kapcsolatát I. Zsigmond lengyel királlyal és I. Miksa német-római császárral.

Az 1526-os mohácsi csatavesztést illesztette európai kontextusba Bárány Attila a The year 1526 and Jagiellonian Diplomacy című munkájában. A szerző a magyarok számára sorsdöntő mohácsi csata közvetlen előzményeit dolgozta fel II. Lajos magyar király diplomáciáján keresztül, miközben a lengyel és oszmán kapcsolatok mellett a pápai, Habsburg és Tudor összeköttetéseket is megvizsgálta.

Antonín Kalous a Jagiellonian Kings of Bohemia and Hungary and papal legates című munkájában az I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos uralkodása alatt vizsgálja a Magyar, ill. Cseh Királyságba küldött pápai legátusok tevékenységét, akiknek feladata volt az adott ország egyháza közigazgatási tevékenységének javítása. Emellett arra is rávilágít, hogy míg cseh területeken a huszita háborúk, addig a Magyar Királyságban a török elleni keresztes háborúk is indokolták a pápai megbízottak ott tartózkodását.

A Szentszék és a Magyar Királyság kapcsolatát vizsgálja egy 3 éves intervallumban Nemes Gábor The relations of the Holy See and Hungary under the pontificate of Celemen VII (1523-1526) című tanulmányában. Nemes Gábor főként a Szentszéknek küldött magyar levelekre és a pápai legátusok jelentéseire fókuszált munkájában. A két állam közti összeköttetést vizsgálva arra a kérdésre keresett választ, hogy a Szentszéki diplomácia milyen hatással lehetett a magyar politikára.

Tusor Péter az egyházszervezeten keresztül mutatta be a két állam viszonyát, többek között az egyházi javakat érintő összeütközésekkel, a tridenti zsinattal és a két állam részéről Habsburgokhoz kapcsolatos viszonyával foglalkozik munkájában, melynek címe The Hungarian Episcopate and the Papacy after 1526.

Az utolsó tanulmány szerzőjétől, Szymon Brzeziński-től (Dynastic policy and its limits: the Jagiellonians and post-1541 Hungary) a magyar Jagelló-ház utolsó diplomáciai próbálkozásairól olvashatunk. Szymon Brzeziński a Jagelló Izabella lengyel hercegnő és Szapolyai János magyar király házasságából kiindulva azt vizsgálja, hogy Buda 1541-es elfoglalása milyen hatással volt a Jagelló-diplomáciára és ezt követően milyen szerepet játszott a lengyel-magyar és a magyar-oszmán diplomáciában.

A tanulmánykötetben a Jagelló-dinasztia külpolitikáját különböző aspektusokból mutatták be a szerzők, melyek közelebb vittek minket a korszak minél sokoldalúbb megismeréséhez. Mivel a különböző munkák egy nagyobb témát követnek, kontextusában láthatjuk az eseményeket, melyek egy átfogó képet mutatnak a 15. századi és 16. század eleji Európa diplomáciai történetéből.

Opre Bernadett

A kötet adatai:

The Jagiellonians in Europe: Dynastic diplomacy and foreign relations.Memoria Hungariae, 2 . Szerk. Bárány Attila, Bacsa Balázs Antal. Magyar Tudományos Akadémia, Debrecen, 2016. 228. oldal.

 

Kapcsolódó cikkek:

Jagellók Európában: dinasztikus diplomácia és külkapcsolatok
„Amikor a számozott pontokból összeáll a nyuszi” – interjú Kiss Gergely Bálinttal
„A hazai kutatásokat hozzáférhetőbbé kell tenni a nemzetközi közeg számára” – interjú Bárány Attilával
A modernkori Aranybulla-hamisításoktól III. Richárd púpjáig
Kiállítás a francia-magyar kapcsolatokról – Pilisi Gótika

Ezt olvastad?

Újabb állomásához érkezett a Magyar Nemzeti Levéltár és az Újkor.hu történelmi portál által szervezett Levéltári délutánok című előadássorozat november 2-án.