A török-magyar kapcsolatok fél évezrede

A Török Állami Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában impozáns forráskiadvány jelent meg nemrégiben, amely 1448-tól 2016-ig fogja át a két ország kapcsolatát. A magyar részről Szepesiné Simon Éva és Schmidt Anikó által szerkesztett kötetet először 2017 márciusában, Isztambulban mutatták be, majd szeptember 11-én Budapesten. A rendezvényen felszólalt Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Uğur Ünal, a Török Állami Levéltár főigazgatója és Şakir Fakılı, Törökország budapesti nagykövete. A kötetet Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója mutatta be.

Szabó Csaba (főigazgató, MNL), Rácz György (főigazgató-helyettes, MNL), Schmidt Anikó (levéltáros, a kötet szerkesztője, MNL), Szepesiné Simon Éva (főlevéltáros, a kötet szerkesztője, MNL), Uğur Ünal (főigazgató, Török Állami Levéltár), Fodor Pál (főigazgató, MTA BTK), Sebahattin Bayram (igazgató, Oszmán Levéltár), Mikó Zsuzsanna (főigazgató-helyettes, MNL). Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A rendezvényt Szabó Csaba nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a forráskiadványok megjelentetését, mivel a ránk maradt iratanyag jelenti az elsődleges forrást történelmünk megértéséhez. A magyar és török levéltárosok szakmai és kollegiális együttműködése nyomán létrejött kötet rengeteg érdekes és tudományos szempontból értékes dokumentumot tartalmaz, amelyek nagyban hozzájárulnak a két ország közös múltjának feldolgozásához.

Szabó Csaba. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Şakir Fakılı beszédében méltatta a török és magyar levéltárosok közös munkáját, melynek eredményeként a török-magyar kapcsolatok évszázadainak számos közös aspektusát ismerhetik meg az érdeklődők. Reményét fejezte ki, hogy a kötetnek véleményformáló hatása lesz, s olvasói pozitívabban ítélik majd meg a két nép kapcsolatát, mint mielőtt kézbe vették a könyvet.

Şakir Fakılı. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Uğur Ünal elmondta, hogy a magyar és a török nép gyökerei egyaránt mélyre nyúlnak, a két nép közötti kapcsolat és kötelék pedig ősi és erős. A kötet előkészítése során mindkét nemzeti levéltárban intenzív munka folyt, amelynek során több ezer dokumentumot fésültek át. Végül 112 török- és 50 magyarországi forrást válogattak be a kiadványba. A két ország katonai, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait megvilágító eredeti források az 1448 és 2016 közötti időszakból származnak. A török és magyar nyelven két hasábban nyomtatott forrásokon kívül a könyvvel együtt azok digitális képe is kiadásra került.

Uğur Ünal. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Fodor Pál nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az isztambuli bemutató után másodszor is őt kérték fel a kötet méltatására. Elmondta, hogy a török-magyar kapcsolatok reneszánszukat élik, amelyek nemcsak az állami felsőszinten, hanem a tudományos életben is tetten érhetőek. Utóbbi állítását az elmúlt évek közös történettudományi rendezvényeinek felsorolásával bizonyította. A kötet munkálatai Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós halálának közelgő 450. évfordulója miatt indultak meg, s a határidőt sikerült tartani megjelentetésével. A könyvben megjelent dokumentumok hatásosan mutatják be azt a folyamatot, ahogy a kezdetben ellenséges országok között hogyan enyhült a viszony a jó kapcsolatig, amelyet az – a kötetben is szereplő – 2016-os barátsági szerződés aláírása is szemléltet. Fodor Pál szerint a könyv reprezentatív munka, amelynek gondos szerkesztői kiküszöbölték a többnyelvűségből adódó problémákat. A kötet laikusoknak és tudósoknak egyaránt haszonnal forgatható lett. Utóbbiak számára külön érdekesek azok a dokumentumok, amelyek most olvashatóak először magyar fordításban. A kiadvány arra is rámutat, hogy a 18. századtól napjainkig olyan mennyiségű feltáratlan anyag van, amelyeknek feldolgozása számos kérdésben árnyalhatná jelenlegi tudásunkat. Ilyen például a törökországi magyar emigráció tevékenysége. Fodor Pál arra is kitért, hogy az Oszmán Birodalom története kapcsán többféle narratíva él, amelyek eltérnek egymástól. Az oszmán-török a Pax Ottomanica megteremtését hangsúlyozza. A bizánci-görög a katasztrófát, a véget, de ugyanakkor a görög-keleti egyház felvirágzását helyezi középpontba. A különböző balkáni nemzeti narratívák egyértelműen elítélőek, a török hódítást emelik ki. A magyar narratíva az utóbbiak közé illik bele, azonban ez a kötet szép példája annak, hogy a történeti viszályokon túl lehet lépni, tudományosan lehet kezelni anélkül, hogy a jelenkori viszonyokat negatívan befolyásolnák. Az egykori ellenségesség nem lehet ok arra, hogy a mai magyarok és törökök rossz viszonyban legyenek egymással.

Fodor Pál. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A kötet megjelenési adatai: Török-magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. Szerk.: Szepesiné Simon Éva, Schmidt Anikó, Mümin Yıldıztaş. Istanbul–Budapest, 2016. 534 oldal.

Szőts Zoltán Oszkár

A cikk az Újkor.hu és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésének keretében született.

Ezt olvastad?

A száz éve kivégzett táncosnő, Mata Hari emléke, pontosabban a történeti személyiség „lenyomataként” megszépített legendás kémnő alakja, máig elevenen él