Történelem és politika – Hol a határ?

A 20. század történelme a nyilvánosságban sok esetben közvetett és közvetlen módon is kapcsolódik a politikához – leginkább az emlékezetpolitika alakítása vagy vizsgálata kapcsán nehéz a 20. század történészi és politikai olvasatának elhatárolása. A múlt évszázaddal foglalkozó történész sokszor ingoványos talajon találhatja magát, és felmerülhet benne a kérdés, hogy mivel is érdemes foglalkoznia, mit kezdjen egy adott témával, van-e olyan téma, amivel (még?) nem érdemes történészként foglalkoznia? Mit kezdhet történészként a politikai narratívával? Az Open History legutóbbi programján, 2018. december 4-én a Kelet Kult – Irodalmi & Science Café-val közös szervezésben ezeket a kérdéseket járta körbe fiatal történészekkel egy kerekasztal-beszélgetés keretében a Kelet Kávézóban. Az eseményen a történelem és politika közötti határkeresés mellett szó volt többek között a történészi témaválasztásról, emlékezetpolitikáról, történészvitákról, valamint a 20. század oktatásáról és a kutatási eredmények hasznosulásáról egyaránt.

A beszélgetőpartnerek és a résztvevő közönség a Kelet Kávézóban (fotó: Schvéd Brigitta)

A kerekasztal első nagyobb blokkjában a határkeresés kapcsán kérdezte a beszélgetés résztvevőit Bayer Árpád (Open History), melynek kapcsán mindhárom résztvevő több, saját kutatásaikhoz köthető személyes élményt tudott részletesebben kifejteni. Hajnáczky Tamás (kisebbségpolitikai szakértő, többek között a Károli Gáspár Református Egyetem cigányügyi referense) részletesebben tudott beszélni a cigányság történetének kutatásával kapcsolatos személyes élményeiről, valamint arról, hogy ezen kutatásai kapcsán hogyan csapódott le a történelem és a politika kapcsolata. Kiemelte, hogy alapvetően elválaszthatatlannak tartja már személyi szinten is, hogy egy téma kutatása valakinek miért fontos, és hogy milyen korszakban akarja azt a témát tárgyalni, feltárni. Minden aktualitással bíró témát természetszerűleg átsző a politika, ezeknek a témáknak fontos szociálpolitikai vonatkozásai lehetnek, mely például a cigányság helyzetének történeti vizsgálata kapcsán még egyértelműbben érzékelhető.

A kerekasztal résztvevői balról jobbra: Turóczi Márk (ELTE BTK), Hajnáczky Tamás (KRE), Gellért Ádám (Clio Intézet), Bayer Árpád (Open History) (fotó: Schvéd Brigitta)

Gellért Ádám (nemzetközi büntetőjogász, a Clio Intézet társ-ügyvezetője) is többször kitért annak a jelenségnek a negatív és szerencsétlen hatásaira, hogy a sok esetben eredménytelen, meddő történész vitákban elhangzott megállapítások, a kutatási eredmények alapvetően szűk körben maradnak meg, melynek kapcsán több példa felsorakoztatásával kitért arra, hogy a fiatal történész generáció tagjainak milyen fontos szerepe van a 20. századi magyar történelem kritikus és közérthető feldolgozásában és bemutatásában. A gyakran terméketlen és kisiklott eszmecserék helyett valós szakmai vitákra van szükség, melyek a megfelelő ismeretterjesztési technikákon keresztül hozzá tudnak járulni az egészséges történelemszemlélethez, és a 20. századi magyar történelem jobb megértéséhez. Véleménye szerint a történelem és politika metszéspontja a leginkább izgalmas, a kettőt elválasztani már csak ezért is nem szükségszerű, valamint egyébként is naivitás, a viták pedig ezen metszéspontok, legfőképp az emlékezetpolitikai törésvonalak mentén a legérdekesebbek. Nagyon fontos a hiányzó szaktudományi munkák miatt a 20. századi magyar történelem átmeneti időszakainak, így például a Tanácsköztársaság időszakának módszeres kutatása, melyhez a Clio Intézetnek például több kutatási területe is kötődik.

A kerekasztal moderátora, Bayer Árpád (Open History) (fotó: Schvéd Brigitta)

Turóczi Márk (ELTE BTK Atelier Tanszék, PhD hallgató), a beszélgetés harmadik résztvevője a Kádár-korszak ifjúságpolitikáját, azon belül is a KISZ politikai akciósorozatát kutatja. Kutatásának kapcsán kihangsúlyozta, hogy milyen nagy társadalmi igény van arra, hogy emlékezzünk a sűrű és nagyon sok szempontból „telített” 20. századi magyar történelemre, melynek kapcsán nagyon fontos az emlékezet, azon belül az egyéni emlékezetek kutatása, hogy fel tudjuk építeni, hogyan lehet és hogyan kéne visszaemlékezni a 21. században az elmúlt száz évre. Egyetemi tanulmányai és saját kutatása során szerzett élményeinek felelevenítése kapcsán kitért arra, hogy milyen nehéz a történészi beszédmód megválasztása, például az egyéni „sztorik”, életutak kutatásba való bevonása során, valamint megállapítani, hogy hol is van a történelem és politika határa egy olyan téma kapcsán, melynek résztvevői (jelen esetben az 1960-1980-as évek fiatalsága) a mai napig is nagyrészt aktív személyek. Ilyen esetekben mindig a kutató egyéni döntései – természetesen a történettudományban létező szabályoknak megfelelően – a meghatározók abban, hogy hogyan is lehet egy ilyen korszakkal történészként foglalkozni.

A kerekasztal további blokkjaiban többek között arról beszélgettek a résztvevők, hogy saját témaválasztásuk kapcsán felmerült-e annak politikai olvasata; ehhez kapcsolódóan előtérbe került például az egyéni érdeklődés meghatározó szerepe, a társadalmi és politikai szocializáció lenyomata, vagy az igazságtevő szerepből fakadó érdeklődés is. Gellért Ádám egyéni érdeklődésének alakulásán keresztül kitért arra, hogy idővel mennyire felkeltették érdeklődését a magyarországi emlékezetpolitikai hiányosságok. Ezekből kifolyólag valóban történettudományi „lyukakról” beszélhetünk a 20. századi magyar történelemmel kapcsolatban, melyek objektív, levéltári forrásokon alapuló, módszeres és modern feltárása és feldolgozása még rengeteg szempontból nem történt meg. Ehhez szükség lenne a tudománypolitika aktív szerepvállalására is, így elősegítve a szisztematikus kutatást, a szaktudományos munkák megszületését. A moderátori kérdések során felmerült a hiányosságok kapcsán az úgynevezett „forró” témák választásának konfliktust generáló sajátossága is, melyek választásával a történészek akaratlanul is gyorsan bekerülhetnek a politikai mezőbe. Hajnáczky Tamást elmondása szerint például egyetemi tanulmányai elején több alkalommal is döntően le akarták beszélni témaválasztásáról, de kitartott amellett, hogy Magyarország 20. századi cigánypolitikájával szükséges és érdemes foglalkozni, a kezdeti nehézségek abszolválása után pedig már könnyebb volt foglalkozni a témával, melyhez a nemzetközi tudományosságba való bekerülés is hozzásegítheti a kutatót.

Turóczi Márk, Hajnáczky Tamás és Gellért Ádám (fotó: Schvéd Brigitta)

A beszélgetés során több alkalommal visszatérően megegyeztek a résztvevők abban, hogy a történelemnek milyen fontos társadalmi hasznosulási területei lehetnek, mint például a Hajnáczky által említett szociálpolitikai kérdésekben, aki az államigazgatás különböző színterein tudja alkalmazni kutatásait a cigánysággal kapcsolatban. Fontos lenne, hogy az emlékévek tudományos „termései” jobban bekerüljenek a köztudatba, melyhez elengedhetetlen lenne a középiskolai történelemoktatás folyamatos fejlesztése, a történelemtankönyvek új eredményekkel való frissítése, legfőképp a 20. század történelmi eseményei kapcsán. Gellért kitért arra is, hogy az emlékezetpolitikai kérdések területén (például szoborállítások, igazságtétellel összefüggő jogi felelősségre vonások, kárpótlások) elengedhetetlen a történészi szerepvállalás, ezekben a kérdésekben tehát a történészeknek fontos szerepük van, leginkább elméleti szempontból segíteni, megalapozni a politikai döntéseket.

A kerekasztal résztvevői balról jobbra: Turóczi Márk (ELTE BTK), Hajnáczky Tamás (KRE), Gellért Ádám (Clio Intézet), Bayer Árpád (Open History) (fotó: Schvéd Brigitta)

Számos kérdés után, melyeket például az oktatási hasznosulással vagy a tudománypolitikai szerepvállalással és mozgástérrel kapcsolatban tettek fel érdeklődők a jelenlévő hallgatóság soraiból, összegző kérdésként felmerült, hogy mit tehet az adott történész, hogy hasznosuljon munkája, hogy hozzátegyen a tudományosság előre haladásához. Ennek kapcsán Turóczi Márk kiemelte, hogy komoly társadalmi igény van a 20. század megismerésére, melyre elengedhetetlen, hogy komoly figyelmet fordítsanak a jelenkorral foglalkozó történészek. Nagyon fontos kutatási téma az emlékezetpolitika, ha ezzel foglalkozik egy történész, akkor sokkal jobban meg tudja érteni a történelmi cselekményeket, és a 21. század embereihez is közelebb tudja vinni azok megértését. Hajnáczky Tamás kifejtette, hogy milyen fontos az anyagi és szellemi függetlenség megtartása egy kutató esetében, hiszen kérdés, hogy mit vállal és mit nem vállal el egy adott személy, ehhez pedig erős identitás és értékrend szükséges. Nagyon fontos a jó példák előtérbe helyezése és a hazai és nemzetközi együttműködés is, mely sokat tud segíteni az objektivitásra való törekvés megőrzésében. Gellért Ádám a beszélgetés korábbi fázisaiban említett hazai szisztematikus kutatásokra való törekvést, a forrásfeldolgozások fontosságát emelte ki, melyre a Clio Intézetben is törekednek, ahol 2019-ben hat könyv (kismonográfia) és dokumentumkötet megjelentetését tervezik, amelyek többek között például a Tanácsköztársaság, vagy az 1944-es holokauszt egyes történelmi részkérdéseivel, problematikus pontjaival foglalkoznak.

Gellért Ádám (Clio Intézet) (fotó: Schvéd Brigitta)

Az Open History 2018 májusa óta tartó programsorozata azoknak a témáknak szeretne fórumot teremteni, melyek konferenciák kávészüneteiben, könyvtárak és levéltárak folyosóin gyakran szóba kerülnek, de a szakmai nyilvánosságban kevésbé jelennek meg. Eddigi programjaikon a bölcsészdiplomások munkapiaci lehetőségeiről (Mindennapok bölcsész diplomával), valamint egyetem alatti munkavégzéséről (Főállásban diploma előtt) beszélgettek meghívott résztvevőkkel. Ezúttal a beszélgetés életre hívásának alapvető célja az volt, hogy több aspektusból megvilágításba kerüljön, milyen történészi és politikai narratívái vannak a 20. század történelmének, ezeket mennyiben szükséges és mennyiben nem szükséges egymás mellé helyezni, összeegyeztetni; érdemes-e, és ha igen, szét lehet-e választani ezeket az olvasatokat egymástól. Az aktív, közel két órás kerekasztal-beszélgetés után a Kelet Kávézóban maradt érdeklődőkkel, kérdezőkkel közösen elfogyasztott szendvicsek és limonádék társaságában tovább folytatódhatott a felmerült témák megvitatása.

Schvéd Brigitta

Ezt olvastad?

Az Újkor.hu és több szerződött partnere között bartermegállapodás (szakmai és nem anyagi jellegű) jött létre. Amennyiben portálunkon recenzió, ismertető, ajánló