Történelemtanítás a digitális térben II. – Egy megismételt felmérés körvonalazódó tanulságai

Az újabb, részleges digitális átállás kevésbé érte váratlanul és felkészületlenül a pedagógusokat, mint tavasszal. Mivel korábban nem volt hasonlóra példa, tavasszal megkérdeztük a pedagógusokat, mire is van szükségük az online oktatáshoz. A haloványan körvonalazódó, gyakran szerteágazó visszajelzéseket itt, az Újkor.hu-n közzé tettük. (Ezt a továbbiakban a „2020/I.” jelzi.) Azért is hasznosnak tűnt egy ilyen felmérés, mivel rengeteg, az oktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó intézmény próbálta meg támogatni a pedagógusokat, a diákokat és a családokat, de nem látszott, hogy a történelemtanítás terén pontosan mi is áll rendelkezésre, illetve mi hasznosul leginkább.

Mivel a digitális világ sajátossága, hogy rendkívül gyorsan változik – elég itt utalni például a különféle applikációk fejlesztésére vagy egy-egy módszer hirtelen elterjedésére –, illetve a pedagógusokban a nyári hónapokban „leülepedhetett” a rájuk zúdult élmény, tapasztalat, felmerült, hogy egy megismételt vizsgálat jobban körvonalazhatja a tendenciákat. A felmérés célja volt az is, hogy közelebb jussunk annak megválaszolásához, hogy egy-egy ilyen online felmérésnek meddig tart a „szavatossági ideje”, érdemes-e megismételni ezeket. (Ezt a továbbiakban a „2020/II.” jelzi.)

Immáron tehát két olyan felmérés is rendelkezésünkre áll, amely a történelem tantárgyra koncentrál, és amely a történelmet tanítók véleményét, igényeit tükrözik. Remélhetőleg az eredmények hatással lesznek a fejlesztésekre.

A kitöltők köre

A kérdőívet ezúttal 2 hét alatt összesen 150 fő töltötte ki. Az adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal 2019. októberi statisztikája szerint összesen 7500 státuszban, általános iskolában 4116, középiskolában pedig 3384 fő tanított történelmet. (Nem ismert, hogy mennyien tanítottak mindkét tagozaton, de – mint a lenti adatokból óvatosan kiolvasható – a tanárok kb. negyede legalább kétféle képzésben tanít. Összességében kb. 2%-os kitöltésről lehet szó tehát.) A KSH 2018/2019-es tanévre vonatkozó adatai szerint akkor 3575 általános iskola és 2299 középiskola (összesen tehát 5874 oktatási intézmény) volt.

Ezekkel érdemes tisztában lennie mindazoknak, akik a történelemtanárokat célzó tartalmakat, szolgáltatásokat fejlesztenek a jövőben, hiszen rajtuk keresztül juthat el leghatékonyabban a diákokhoz egy fejlesztés.

A kitöltés során lehetséges volt több opciót megjelölni, ezért magasabbak esetenként az összesített számok, mint a kitöltők száma. Az adatok azt mutatják, hogy a két felmérést érdemes összehasonlítani, a kitöltők jellemzői nagy átfedést mutatnak.

Az iskolafenntartók szerint a következő válaszok születtek.

Magyarországon a két tanítási nyelvű iskolákban lehetőség van történelmet tanulni és érettségi vizsgát tenni idegen nyelven – még ha a szabályozás igencsak kacifántos is, illetve rengeteg a nehézség. (Oktatási segédanyagaink közt már szerepelnek az angol- és a német nyelvű történelemtanítást segítő feladatgyűjtemények.) A tanítási nyelvet illetően a következő eredmények születtek.

A mai magyar oktatásügy egyik, ha nem a legégetőbb problémája a pedagógustársadalom elöregedése. (A történelemtanár-képzésről és ennek problémáiról itt írtunk.) A felmérésben leginkább a pedagógiai tapasztalat felmérése vezetett, a korfára vonatkoztatni ezeket csak közvetve, óvatosan lehet. Az adatok a következő képet mutatják a történelemtanárokról.

* A 2020/I. felmérésben a „több, mint 20 éve” szerepelt csak, a 2020/II.-ben ezt felbontottam. A 2020/II. felmérésben lehetőség volt megjelölni a „40+” kategóriát, de ilyen válasz nem volt.

A következőkben rátérek azokra a kérdésekre, amelyek a történelemtanárok digitális térben zajló érdemi munkájára és igényeire vonatkoznak. Előzetesen azt feltételeztem, hogy a tanárok prioritásai változtak, elképzeléseik valamelyest letisztultak. Az eredmények azt mutatják, hogy ez valóban így volt. (Mindez döntő részben az önképzésnek, önfejlesztésnek köszönhető, hiszen a nyár vagy az ősz folyamán sem valósult meg szervezett formában a tanárok tömeges felkészítése az újabb, várható átállásra.) Az is kitűnik, hogy a fő kérdésekben (korszakok, témák stb.) nincs nagy elmozdulás, azaz az újabb eredmények megerősítik a korábbi tanulságokat.

Honnan tájékozódik a történelemtanítás újdonságairól?

Ezúttal megkérdeztük a pedagógusokat, hogy milyen forrásokból tájékozódnak, hiszen célcsoportként hasznos információ ez. Bár a válaszok közt átfedés is van (több választ is lehetett jelölni), látszik, hogy a többség a digitális csatornákon, a szakmai szervezetektől (pl. TSZE, TTE, MTT TT stb.), az Újkor.hu-ról vagy a kollégáktól tájékozódik. Érdemes tehát ezeken a fórumokon keresztül eljuttatni az információkat a történelemtanároknak.

Hogyan vélekedik a digitális munkarenddel járó változásokról?

A fenti kérdésre adott válaszok arányaiban nem változtak a korábbiakhoz képest, túlnyomó többségben (kb. 81%) vannak, akiknek napi gyakorlatába beépült vagy beépülőben vannak a digitális eszközök, tartalmak. (Növekedett azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, eddig is aktívan használták ezeket.) Kissé csökkent ugyanakkor azok aránya, akik használják ugyan, de nem tervezik ilyen mértékben felhasználni ezeket (19%-ról 13%-ra), illetve azoké is, akik kellő kompetencia / eszköz hiányában nem tudtak megvalósítani a használatot (6%-ról 5,3%-ra). Ezúttal sem jelent meg azok véleménye, akik továbbra sem használnak ilyesmit (ez egy online felmérés esetén nem túl meglepő), de lehetnek ilyenek továbbra is.

Az Online történelemtanár csoportban feltett kérdésre („Mi az Önök tapasztalata a tavaszi online oktatásról? Az akkor végzett munkát hatékonynak ítélik meg vagy sem?”) adott válaszok (303 fő) is szemléletesek, illetve kiegészítik a felmérést. Az eredmény alapján a többség (85%) szerint kevésbé volt hatékony, de nem volt teljes időpazarlás az online oktatás időszaka, 15% szerint egyáltalán nem volt hatékony, nem lehetett építeni arra, amit akkor tanítottak, és csak 1-1 fő mondta azt, hogy egyenértékű vagy hatékonyabb volt, mint a jelenléti oktatás.

Milyen témákhoz van szüksége digitális tartalmakra?

A történelemtanárok munkája során továbbra is a témák kronologikus elrendezése meghatározó, ezért ismét 1-6-ig terjedő skálán jelölhették a válaszadók, milyen korszakoknál érzik szükségét digitális tartalmakra (1 = nincs szüksége rá, 6 = nagy szüksége van rá).

Mint látható, az egyre fajsúlyosabb modernkori témák, illetve a tanárképzés során kevésbé hangsúlyos, sokak számára „idegen” területek (társadalmi-, gazdasági- és pénzügyi ismeretek) kiugróak. Természetesen az eredményekben erősen közre játszhatott, hogy melyik tanár éppen hol tart a tanmenetben, mit tanít.

* Az ’egyetemes jelenkor – 1945-1991’ a 2020/I. felmérésből egy hiba miatt kimaradt.

A korábbi felmérés azt mutatta, hogy az általános iskolai és középiskolai bontásban nincs szignifikáns különbség az átlagértékek közt.

Opcionálisan a témák szűkítésére is volt lehetőség (a válaszadók jelentős része élt is vele), szöveges formában írhatták meg a tanárok, milyen konkrét igényük van. Jellemző, hogy a válaszok közt a „bármi jól jön” jellegű válasz gyakran felbukkan, de a fentieket erősítik meg a szöveges válaszok is. A 19-20. századi történelem és a magyar történelem uralkodó, de többször előkerül az életmódtörténet, a globalizált világ. Felbukkannak kevésbé tárgyalt témák is, mint pl. a környezettörténet, a médiatörténet, a nőtörténet, a jelenkori globalizáció, a pénzügyi ismeretek és a harmadik Magyar Köztársaság működése is.

Milyen tartalmakra van szüksége leginkább?

A felmérés egyik legfontosabb eleme volt, hogy kiderüljön, milyen tartalmakra van a legnagyobb szüksége a pedagógusoknak (1 = nincs szüksége rá, 6 = nagy szüksége van rá). Az alábbi diagram foglalja össze az eredményeket.

 

 

Továbbra is érzékelhető, hogy a napi gyakorlatban használható, „konyhakész”, főleg – az élményszerűséget támogató – kreatív, játékosított, online elérhető, alakítható, egyszerűen megtalálható és felhasználható tartalmakra van szükség (pl. kvízekre, digitális szabadulószobákra), továbbá tematikusan rendezett, jó minőségű, ellenőrzött forrásokra (pl. fotókra, térképekre, filmrészletekre), a tanítás szempontjainak megfelelő szemléltető eszközökre (pl. rövid, 3-5 perces oktatóvideókra, digitális animációkra és rekonstrukciókra), forráselemző-, szövegértési- és kreatív szövegalkotási gyakorlatokra. A számok értelmezésénél – egy-egy speciális tartalomnál különösen (pl. érettségi tételek, esszék) – érdemes tekintetbe venni a kitöltők összetételét, s hogy az intézménytípusok/képzési formák közt jelentős eltérések lehetnek.

Ha lebontjuk a 2020/II. felmérés számait az általános- és középiskolai válaszadókra, a következőt kapjuk.

* Az utolsó négy kategória az előző felmérésben még nem szerepelt.

A felmérés „szavatosságát” legjobban talán a következő két bontás mutatja, amelyben az általános- és középiskola átlageredményeket egymás mellé tettem.

 

 

Online tartalmak használata

Alább látható néhány további, eligazító adat. Ez esetben arra kellett egy skálán választ adni, hogy mennyire fontos a válaszadónak az állítás szempontja (az 1 = nem fontos, 6 = nagyon fontos).

Itt is kirajzolódnak a fő trendek, illetve a képzési színterek közti eltérések (pl. az érettségi esetén).

A második felmérésben rákérdeztünk az online oktatás menedzselésére. (A használhatóságról az ELTE PPK tanárainak felmérése, a DiO ad még képet.) A fejlesztéseknél érdemes figyelembe venni, hol, milyen programokat használva osztják meg a tanulókkal a feladatokat, információkat a történelemtanárok. Erről a diagram tájékoztat:

Kérdés, hogy milyen eszközt használnak a tanárok és a diákok? A felmérés alapján a tanárok mindegyike asztali számítógépen vagy laptopon dolgozik, de felük mobiltelefonon, 20%-uk pedig tableten is. A diákok otthon szintén PC-t és mobilt használnak (87-87%, tablet 29%), az iskolában azonban más az arány, a mobil (48%) előzi a számítógépet (25%) és a tabletet (23%).

Tavasszal rengeteg szoftver, app, felület „zúdult” a tanárokra, egyértelműen „telítődtek”. Mára valamelyest letisztult a kép, alighanem sokan ragaszkodni fognak a bevált megoldásokhoz, ezért ezekre érdemes koncentrálni a levéltári fejlesztések során is. (Persze érdemes szem előtt tartani, hogy az eszközök menet közben változnak, a visszajelzések alapján fejlesztik őket, így megítélésük is változó.) A tavasszal legtöbbször említett felületek most így szerepeltek:

Ezen felül szerepel 19-szer a Wordwall, 15 alkalommal a genially online szabadulószoba, 8 alkalommal az Okosdoboz, 5-ször a Rubicon, 3-szor a Socrative, a PowerPoint és a Prezi, 2 alkalommal a Nearpod, a Teams és a tortenelemcikkek.hu, 1-szer az Oktatólapok, a Digitális Módszertár, az Edmodo, a Kvízpart, a Keynote, a OneNote, a Slido, az Unsplash, a Classcraft, a SZTAKI, a Wizer.me, a Múlt-kor, a http://asztivaniskola.lapunk.hu/, Sata blogja és az ankhistory weblap.

A felsorolás mutatja, hogy a tavaszi „áradathoz” képest van elmozdulás, az új tanévben jóval kevesebb alkalmazásra, felületre koncentrálnak a tanárok. Egyelőre fájóan hiányoznak azonban a közgyűjtemények, kutatóhelyek a felsorolásból, bár ennek lehet oka, hogy több intézmény a fenti applikációkra építve kínált tartalmakat.

Az is látszik, hogy a Nemzeti Köznevelési Portálról elérhető okostankönyvek népszerűsége megnövekedett. Az új tankönyvek okán – szintén az Online történelemtanár csoportban – megkérdeztük a pedagógusokat, mire használják a tankönyveket. A következő táblázat a válaszokat foglalja össze.

A fejlesztők számára fontos lehet, miért nem használnak szívesen egy oldalt az oktatás szereplői. A leggyakrabban az riasztja el a tanárokat egy oldal/felület/applikáció/tartalom, ha

  • fizetni kell a tartalmakért/használatért vagy lejár az ingyenesség;
  • regisztrálni/engedélyt kell kérni tanárnak vagy gyereknek (ez utóbbi SNI-s vagy kisebb diákok esetén a védettségek miatt külön nehézséget okoz);
  • idegen nyelvű;
  • nem egyértelműek az utasítások;
  • nem szerkeszthető/menthető valami;
  • túl bonyolult/átláthatatlan és sok időt kell rászánni a használat megtanulására vagy nincs megfelelő súgó;
  • nehéz/körülményes a keresés;
  • nem követhető/ellenőrizhető a diákok munkája;
  • nem illeszkedik a korosztályi sajátosságokhoz vagy a tananyaghoz;
  • túl egyszerű/„primitív” feladatokat kínál;
  • nem hiteles/igényes vagy szakmaiatlan/pontatlan a tartalom;
  • nem lehet könnyen elérhetővé tenni a diákok számára;
  • folyamatosan újabb vagy felugró ablakokat nyit meg, átvezet más felületekre;
  • kiegészítők használatához/telepítéséhez van kötve;
  • gyakran összeomlik/instabil.

Ezzel szemben a válaszoló történelemtanárok (88 fő) szerint akkor igazán hasznos egy online elérhető tartalom, ha

  • ingyenes;
  • nem igényel regisztrációt;
  • gyors;
  • könnyen elérhető/megtalálható és megtanulható a használata (átlátható/áttekinthető/kezelhető/különösebb előkészületek nélkül használható);
  • megbízható, bármikor hozzáférhető;
  • szakszerű, tartalmilag kifogástalan, szakmailag hiteles;
  • alakítható, szerkeszthető, átdolgozható;
  • időkorlátok mellett is jól alkalmazható;
  • a gyerek önállóan, saját tempóban vagy érdeklődés alapján is meg tudja oldani;
  • életkornak megfelelő;
  • informatív, lényegre törő, de látványos, motiváló, aktivitásra ösztönöz, kreatív és szórakoztató;
  • fejlesztő hatású, pedagógiailag hasznos;
  • vonzó, vizualitásra épít, megfelelő a kép- és hanganyaga;
  • könnyen megosztható a diákokkal;
  • kapcsolódik a tananyaghoz, kerettantervhez;
  • az érettségi témakörökre épít, különbséget tesz közép- és emelt szint közt;
  • differenciálható nehézség szerint;
  • visszacsatolást kap a tanuló;
  • tartalmaz feladatokat;
  • értékelésre is alkalmas;
  • környezetkímélő;
  • okostelefonról is működik/látható.

A fentiek jól mutatják, hogy már rövid idő alatt is kiforrottabb lett a történelemtanárok véleménye és eszköztára a digitális oktatáshoz. A pedagógusok igényeinek, módszertani eszköztárának megismerése segítheti a fejlesztőket, hogy célzottabban készítsenek felületeket, tartalmakat a történelemtanításban érdekeltek számára. A tantárgy-pedagógia fontos feladata (lenne), hogy további, alaposabb vizsgálatokat végezzen (pl. a hatékonyságot illetően), hiszen a jelenleg gyakran kényszermegoldásnak tekintett módszerek, tartalmak biztosan velünk maradnak hosszú távon.

Végezetül ismét köszönöm mindenkinek, aki részt vett a felmérésben vagy segített a terjesztésében!

 

Fekete Bálint

Ezt olvastad?

A közoktatást szabályozó, 2020-ban megújult Nemzeti alaptanterv és az ezt részletező kerettantervek több változást hoztak. (A jogszabályok tartalmáról és fogadtatásáról például itt,