Történelmi filmek Andy Vajna életművében

2019. január 20-én életének 75. évében elhunyt Andrew Vajna, filmproducer, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja. 2011 óta a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként tevékenykedett. Producerként és a Magyar Nemzeti Filmalap egyik döntnökeként irányadó szerepe volt több, történelmi fókuszú filmalkotás megszületésében. Jelen írásunkban ezek közül szemezgetünk, ráirányítva a figyelmet arra, hogy Vajna György András munkásságában mindvégig hangsúlyt kapott a magyar történelmi események filmbéli ábrázolása, ezáltal a múlttal való szembenézés, továbbá előszeretettel működött közre a magyar filmipar fejlesztésében.

Vajna András 1944-ben született Budapesten. A Vöröskereszt segítségével 1956. december 6-án emigrált tizenkét évesen Kanadába. Közel két évig lakott egy magyar családnál, majd Los Angelesben sor kerülhetett saját családjának egyesítésére. Miután megszakította főiskolai tanulmányait, az 1960-as években fényképészként működött, majd Hongkongba költözve farmer- és parókagyártással foglalkozott. Mire 21 éves lett, 3000 ember dolgozott a keze alatt. Visszatérve az Amerikai Egyesület Államokba, 1972-ben alapította meg a Panasia Films-t és két mozit irányított. Kezdettől fogva a produceri tevékenység vonzotta. A The Opium Trail 1973-ban volt az első nevéhez fűződő alkotás. Az 1970-es évek közepén Cannes-ban ismerkedett meg későbbi üzlettársával, Mario Kassarral. 1976-ban közösen alapították a Carolco nevű stúdiót.

A Csendestárs és Az elcserélt gyermek után a következő nagy lépés a Menekülés a győzelembe (1981) című film volt, amely Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című művének volt a remake-je, olyan sztárok szereplésével, mint Sylvester Stallone vagy Michael Caine. A korszakban rendhagyó módon a film nagy részét az MTK pályáján vették fel. Ez a munka volt az, ami által Vajna emigrálását követően először került újra közelebbi kapcsolatba Magyarországgal.

Az olyan sikerek után, mint a Rambo, a Music Box (forgatókönyv: Joe Esterhaz), az Emlékmás, a Jákob lajtorjája, az Elemi ösztön vagy a Terminator 2. 1989-ben Vajna eladta részesedését Kassarnak, otthagyta vállalatukat és megalapította a Cinergit, amely kilenc évig működött. A Die Hard harmadik része, a Tombstone, a Dredd bíró, a Medicine Man, Az árnyék összeesküvés, Az éj színe és A skarlát betű mellett két történelmi film kapcsolódik ehhez az időszakhoz: a Nixon és az Evita.

Oliver Stone rendezésében 1995-ben került a filmvászonra a Richard Nixon amerikai elnök életét feldolgozó alkotás (Nixon) Anthony Hopkins főszereplésével. A 4 Oscar-díjra jelölt, több, mint 3 órás mű középpontjában a Watergate-botrány áll.

1996. március 23-tól hat héten keresztül zajlott Alan Parker vezetésével az Evita című film forgatása Budapesten. A Tim Rice és Andrew Lloyd Webber azonos című művén alapuló dráma főszereplője az argentin, Eva Perón. Az ő életét kísérhetjük végig gyermekkorától odáig, hogy Juan Perón ezredes oldalán az ország első asszonyává válik. Robert Stigwood producer 1993-ban adta el a gyártási jogokat Vajnának. Az egyik utolsó jelenet, amit a Nemzeti Múzeum lépcsőjén forgattak Perón szabadulásáról szólt. Őt fogadta felesége Evita (Madonna) és a nép. A hazai stábhoz még mintegy 150 fős csapat érkezett Amerikából és a jelenetekhez mintegy 12 000 magyar statisztát alkalmaztak.

Andrew Vajna még A miniszter félrelép forgatásán olvasta a moziban az akkor éppen vágóként dolgozó Gárdos Éva forgatókönyvét, amelyben életrajzi ihletésű története állt. Ez nem volt más mint az Amerikai rapszódia, melynek elkészüléséig egészen 2001-ig kellett várni. A történet szerint a kommunista diktatúra idején egy magyar család szökésre készül, de miközben a fegyveresek által őrzött határon surrannak át, gyermeküket Magyarországon hagyják. A kis Zsuzsi vidékre kerül, nevelőszülőkhöz, majd hat év múlva Amerikába megy szülei után. Nehezen illeszkedik be az idegen környezetbe, anyja nem igazán érti meg csillapíthatatlan honvágyát. Apja segítségével később hazalátogathat, találkozhat felnevelőivel, megkezdheti múltjának feldolgozását. Vajna, mint executive producer úgy nyilatkozott, hogy régi adósságát törlesztette a film megszületésével. Nem nehéz észrevenni a saját élettörténetében fellelhető párhuzamokat.

Steven Spielberg 1994-ben létrehozott egy szervezetet (Shoah Alapítvány), amely 57 országban, mintegy 50 000 interjút készített olyan személyekkel, akik túlélték a holokausztot.  Felkértek egy lengyel egy cseh, egy orosz, egy magyar és egy argentin rendezőt, hogy a nyersanyagok nyomán ki-ki készítse el a saját országának dokumentumfilmjét. Spielberg megkeresésére Vajna Szász Jánost ajánlotta a feladatra. Szász János így nyilatkozott az elkészült A Holocaust szemeiről: „A végső film csupán egy metszet. A holokauszt a gyerekek szemével, úgy ahogy egy gyerek látja, hogy a gyerekek miképpen látták mindazt a borzalmat, ami történt velük. Lehet, hogy nem igazi gyerekfilm készült, de a történet gyerektől gyerekig ível.” A kerettörténetet a Hős utcai cigánytelepen forgatta, ahol rábukkant Sebella Katira, aki felolvassa a szavak magyarázatát a szótárból. A végleges verzióba 25 visszaemlékező szavai kerültek be. Az öt nemzet filmjei együtt alkotják a Megtört hallgatás sorozatot.

Az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó filmeket egy cikkünkben már összegyűjtöttük. Az események 50. évfordulója kapcsán két filmalkotás is született, amelyben közreműködött Andrew Vajna. Goda Krisztina filmjét Szabadság, szerelem címmel napra pontosan az 1956-os forradalom 50. évfordulóján mutatták be. Akárcsak a 2016 szeptemberében bemutatott dokumentumfilm (A szabadság vihara), ezen alkotás is a forradalmi eseményekkel párhuzamosan zajló melbourne-i olimpiai játékokon résztvevő magyar vízilabda válogatott történetére fókuszál.

2011 januárjában nevezték ki Andrew G. Vajnát a magyar film megújításáért felelős kormánybiztossá. Függetlenítette a filmalap finanszírozását a mindenkori állami költségvetéstől azzal, hogy a hatoslottó bevételeinek 80%-a adja azt. A filmalap által finanszírozott első film A nagy füzet volt, amely a második világháború idején játszódik és egy a nagymamához került ikerpár éhezéstől, munkától, szenvedéstől sem mentes mindennapjait mutatja be. Egy füzetben jegyeznek fel minden tapasztalatot. A háborúellenes drámában kibontakozik miképpen pusztítja a háború a gyermeki lelket. A film öt nemzetközi díjat is kiérdemelt.

A továbbiakban a filmalap által támogatott alkotások közül azokat említjük, amelyekről szerzőink jóvoltából készült már hosszabb elemzés a Mozgókép rovat számára.

 „Akkor voltam életemben először büszke arra, hogy magyar vagyok, amikor a Saul fia megnyerte a cannes-i nagydíjat” – nyilatkozta Andy Vajna 2015-ben. Nemes Jeles László filmjéről Fóris Ákos jóvoltából olvashatnak bővebben rovatunkban: „Nemes Jeles László filmje többről szól, mint a holokauszt története. Nyomasztó világa olyan egzisztenciális kérdéseket feszeget az élet és a halál egymással való viszonyáról, a remény és a reménytelen kapcsolatáról, amely túlmutat – Heinz Thilo SS orvos kifejezésével élve – az „anus mundin”. Ennek megítélése viszont már filmesztétikai s nem történettudományi kérdés. Mindenesetre, aki csak a történelmi téma okán tekintené meg a filmet, annak is ajánlani tudom.”

Szerkesztőnk, Fóris Ákos 2016 egyik legjobban várt magyar filmjeként aposztrofálta a Szürke senkik című alkotást. Véleménye szerint a pozitív fogadtatás elsősorban a témaválasztásnak volt köszönhető.

Réfi Oszkó Dániel jóvoltából olvashatnak az 1945 (2017) című filmről: „Helyszínünk egy meg nem nevezett falu valahol Magyarországon, 1945. augusztus 12-én, vasárnap. Ünnep készülődik: egy házasság, melynek látszólag mindenki örül, egyben mintha a világháború végét, saját megmenekülésüket is ünnepelné a falu népe. Baljós előjelnek talán csak a „felszabadító” sereg katonáinak jelenléte tűnhet, (…) A falu békéjét nem ők, hanem két jövevény bolygatja fel, akik a délelőtti vonattal érkeznek, pár méretes láda kíséretében.”

A háborús nemi erőszakot és következményeit vette górcső alá Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény (2017) című filmjében, amelyről Gyönki Viktória írt: „Visszakerülve Magyarországra, mint az első női rendező, olyan karaktereket formált, amelyek egyrészt visszautalnak saját sorsára: a szülők elvesztése és a nevelkedés bizonytalansága így került be filmjeibe. Másrészt pedig sok olyan főhőssel találkozunk, akik az egyedül boldogulni kénytelen, erős nő figuráját mutatják be, azok identitáskeresését a társadalomban vagy a családban. Az Aurora Borealis is családi történet, valamint részben az anya-lánya viszony feldolgozása.”

Nemes Jeles László Napszállta (2018) című filmjéről Biró Bence foglalta össze gondolatait: „Nemes Jeles László második nagyjátékfilmjét kíváncsi várakozás előzte meg, és most úgy látszik, hazai–nemzetközi sikere már elkönyvelt. Az hogy mennyire lesz a magyar filmkánon része, az sokkal kérdésesebb – és ez egyáltalán nem a rendezőn múlt és múlik. Ez a nézőn múlik, hogy képes-e és van-e kedve befogadni egy olyan információt, amihez teljes játékidős megfeszített figyelemre van szükség.”

A hentes, a kurva és a félszemű (2018) című filmről Sipos Nikoletta értekezett korábban rovatunkban, azon túl, hogy megismertette a film alapjául szolgáló történetet, miszerint 1925. január 25-én szörnyű gyilkosságot követtek el Budapesten a Tölgyfa utca 4. szám alatt, betekintést engedett a két világháború közötti időszak bűnügyeinek világába.

A jegyeladási statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt években beérett Andy Vajna azon álma, hogy a magyar film visszaszerezze egykori dicsfényét és hogy a „magyar film” ne legyen szitokszó. 2017-től évente egymilliónál többen ülnek be hazai filmekre. A rég bevált gyakorlatot, miszerint minél több filmet kell megnyerni annak érdekében, hogy hazai helyszíneken forgassanak, ugyancsak sikerült teljesíteni. Az ország imázsát a népszerű filmekben feltűnő természeti és épített környezetről készített képek is erősíthetik.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet
Támogasson minket