„Történelmi” strandolvasmányok

A napfürdőzések és hűsítő italok fogyasztása közben sem kell lemondanunk arról, hogy történelmi érdeklődésünket kielégítve éljünk át szellemi kalandokat. Erről gondoskodik egyre inkább gyarapodó történelmi regényirodalmunk. Különösen kedveznek a szerzők a magyar középkor szerelmeseinek. A kapcsolódó legfrissebb alkotásokból ajánlunk néhányat Olvasóink figyelmébe.

Bán János (Mór) és a HunyadIrodalom

Bán János rajz- és vizuális nevelésből, valamint történelemből szerzett diplomát mielőtt/miközben írásra adta a fejét. Korábban elsősorban a sci-fi és a fantasy irodalom rajongói ismerhették meg nevét, majd 2008-ban megjelent Hunyadi: A hajnalcsillag fénye című kötetével kezdetét vette az a sikertörténet, amely máig nem ért véget. Csak Hunyadi János históriája kapcsán 2016-ig 9 kötete látott napvilágot.


Bán János

A többek között Bán Mór néven publikáló szerző terve a sorozat kezdete előtt az volt, hogy a magyar könyvpiacon is legyen egy olyan történelmi könyvsorozat, mint Robert Merle Francia históriája. Olyan kötetekről álmodott tehát, amelyek egy adott történelmi korszakról hiteles történelmi adatokra alapozva közölnek kalandos epizódokat. A filmszerűségre törekvés mellett tehát a történelmi tények, kuriózumok közvetítése is kitűzött cél, amelyben a szerző a siker kulcsát látja. Bán továbbá fontosnak tartja, hogy a magyar történelmi emlékezetből kikopott vagy be sem került dicsőséges tetteknek is helyet adjon, hogy ezzel is növelje olvasóiban a magyar múltra való büszkeséget.

Nem könnyű figurát választott főhősének a szerző, hiszen Hunyadi János korai éveiről alig szólnak történelmi forrásaink, karrierje felívelésének időszaka, az ún. “zavaros idők” a kevéssé feltárt időszakunk egyike. Mégis igyekezett minden teóriát megismerni és az írói fantáziának köszönhetően, valamint a műfaji adottságoknak köszönhetően megteheti, hogy kedve szerint tegye le a voksát egyik-másik mellett. Tudatosan igyekezett nem túl magas piedesztálra állítani Hunyadit. Olyan emberként ábrázolja, aki esendő ember és a saját döntései nyomán – legyenek azok jók vagy rosszak – találja meg maga útját. Egy interjúban így nyilatkozott ennek kapcsán: „Persze Hunyadi is követett el hibákat, veszített el ütközeteket, érték olyan vádak, melyek részben, egészben jogosak voltak, és ezek megjelennek ebben a regénysorozatban. Magánemberként sem volt szent a regények szerint. Nem kívántam egy makulátlan, magyar szuperhőst bemutatni…”


A Hunyadi regényfolyam
(Forrás: Bán Mór)

A Hunyadi történet képregény formájában is hozzáférhető és 2013-ban még egy egész estés mozi lehetősége is felvetült. A tervek között szerepel a hollós família históriájának tovább szövögetése, hiszen Mátyás és Corvin János élettörténete megannyi kalanddal kecsegtet.


A Hunyadi képregény címlapja

Csikász Lajos „liliomcsokra”

Csikász Lajos földrajz-történelem szakos tanár, aki jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének rendszergazdája. Az Anjou-kor történelme iránti szeretetet még Kristó Gyula professzor plántálta belé. 2014-ben útjára indult Anjou-lobogók alatt regénysorozata III. András halálától az 1317-es debreceni csatáig ível és a történelmi hitelességet szem előtt tartva mutatja be főhőse történetét. Az elszegényedett nemesi család utolsó sarja túléli a falujukat ért támadást és hosszú hányattatások után az új király szolgálatába szegődik.


Csikász Lajos
(Forrás: Rukkola)

A történelmi háttér tehát az interregnum időszaka, amikor virágkorát éli a tartományúri hatalom és megjelenik I. Anjou Károly, hogy hozzálásson királyi hatalmának megszilárdításához. Ezüst sávok, arany liliomok című első kötet 1301 és 1312 között játszódik, tehát a rozgonyi csatával ér véget. A második kötet a Diadalmas liliomok eseményszála 1312 és 1315 között ível, Visegrád megvívásával zárul. Az Éjszín liliomok 1315-1316-ban, míg a Haragvó liliomok az 1316. és 1317. években játszódik, fináléját a debreceni csata jelenti.


A “liliomfolyam”

Amellett, hogy szerző mindenkor törekszik hiteles történelmi tényekre alapozni („Alapelvem: a történeti hűség mindenek előtt!”) történeteit különös ismertető jelei továbbá, hogy élvezetes olvasmánnyá képes színezni azokat szilaj humorával („szoknyás férfi nekem ne pofázzon, bólogatott, mint a takonykóros ökör”) és a mai szóhasználatból már kiveszett tájnyelvi kifejezések (süvem=sógorom) használatával.

Csikász Lajos tervei között szerepel a „liliomos” sorozat folytatása, de ezzel párhuzamosan belefog egy újabb regényciklusba, amely a magyar Hódoltság alkonyának időszakába kalauzolja majd olvasóit, cselekményszövését az 1682. esztendőnél fogja kezdeni.

Bónizs Róbert, az íjász író

Végzettsége szerint vegyipari gépésztechnikus, jelenleg is szakmájában tevékenykedik. Mellette pedig lelkes íjász és nagy érdeklődéssel falja a 14. századi Magyarországgal kapcsolatos szakirodalmat, melynek nyomán már két történelmi kalandregényt vetett papírra. A kőfaragó című történelmi kalandregény az 1340-es évek első felében játszódik. A főhős Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyence zaklatásainak hatására vándorol Zemplén környékére, ahol megismerkedik az egyik kolostor pálos szerzeteseivel és munkát kap az upponyi Dede vár erődítésénél. Megismerkedhetünk a környék nemesi családjainak tagjaival is. A Perényi sarj izgatottan készül a lovagi tornára, míg a Bebek ifjú nagyszabású rablással tervezi anyagi helyzetének rendezését. Eközben a környéken egy haramia rejtőzködik arra várva, hogy parancsszóra revansot vegyen a Zách család kivégzése miatt.


Bónizs Róbert

Ugyancsak Zétényfi András a főhőse a Szent László íja című kötetnek. Az immár családos kőfaragó egy több száz éves pergamenre bukkan az odvaskői Boldogasszony-kegyhely felújítása közben, amely információkat közöl szent lovagkirályunk egyik ereklyéjének, híres íjának lelőhelyére vonatkozóan. András Kálmánnal, a fiatal pálos szerzetessel útra kel, hogy felkeressék az íjat. Küldetésük kitudódik és mindenre elszánt vetélytársuk akad a Felvidék egyik tót nagybirtokosa személyében.

Bónizs Róbert is nagy hangsúlyt fordít arra, hogy a magyar nyelvből kiveszett kincseket csempésszen szövegébe. Olvasói olykor kritikaként fogalmazzák meg vele kapcsolatban, amiért bizonyos jelenetei túlságosan „keményre” sikerülnek. Véleményem szerint azonban fontos, hogy szerepet vállaljon a romantikus képzetekkel és kísérletet tegyen annak érzékeltetésére, hogy a középkori emberek életének mennyi része volt a halál. Egy interjú során a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban:

Az emberek – jómagam is ideértvén – hajlamosak romantikus vágyakozással gondolni a lovagok korára, mely bizonyos szempontból tisztább, egyszerűbb, érthetőbb volt, mint csúf jelenünk, ám azt sem szabad elfeledni, hogy akkoriban az élet csekély értékkel bírt, az erőszak és a kegyetlenkedés gyakori eseménynek számított. Egyébiránt pedig a történet egyik figurája egy velejéig romlott, elvetemült őrült, szerintem nem lett volna életszerű, ha az ő cselekedeteit árnyalt finomkodással ábrázolom.”


Bónizs Róbert kötetei

Kapcsolódó cikkek:

A sérelmi politizálástól a nemzeti összetartozásig

Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből – recenzió

Párbeszédek és szakmák a végtelenben találkoznak

Sic transit gloria Sigismundi – recenzió E. Kovács Péter könyvéről

Varga Máté: Középkori és kora újkori aranypénzek. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye I.

Ezt olvastad?

ELTE BTK Digitális Bölcsészet Központ - ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet -  Magyar Irodalomtörténeti Társaság - Petőfi Irodalmi