Trauma és válság – Egy egri konferencia ajánlója

Holnap veszi kezdetét az a háromnapos nemzetközi konferencia az Eszterházy Károly Főiskolán, mely a „Trauma és válság” címet viseli. A nagyszabású konferencián történelmi, művészeti, irodalmi és filozófiai szekciókban folyik majd a tanácskozás. Mai cikkünkben az előadások kínálatából szemlézünk.

A Főiskola honlapjáról tájékozódhatunk arról, hogy a szekciók a Líceum épületének alábbi termeiben hallgathatóak majd meg:

Történelmi szekciók: 2015. október 20. 10 órától 19 óráig a 112. teremben

Művészeti szekciók: 2015. október 21. 9 órától 17 óráig a 112. teremben

Irodalmi szekciók: 2015. október 21. 11.30-tól 18.30-ig a 214. teremben

Filozófiai szekciók: 2015. október 22. 9.30-tól 16.45-ig a 112. teremben

Doktorandusz szekció: 2015. október 22. 11.30-tól 18 óráig

Az első világháború centenáriumának jegyében a történeti szekcióban a legtöbb traumát és válságot a Nagy Háborúhoz kapcsolódó előadások szolgáltatják. Már az első nap egyik plenáris előadása is az első világháború mindennapjait vizsgálja alulnézetből Romsics Ignác tolmácsolásában. Az első ülésszak 14:00-tól veszi kezdetét Pap József az EKF Történelemtudományi Intézetének igazgatójának elnökletével. Pollmann Ferenc „A medvevadász esete a bécsi gyorssal: a Nagy Háborúval kapcsolatos várakozások és a valóság” c. előadása adja meg a felütést, tőle pedig Németh István veszi át a szót, akitől megtudhatjuk, hogy miért szerepel idézőjelben az „elfeledett” keleti front. „»Az ország belepusztul ebbe a háborúba«: Berzeviczy Albert kiadatlan naplója (1914-1920)” A 2014-ben megjelent kötet gondozója, Gali Máté kutatási témájához illő előadás címet választott. Berzeviczy Albert monográfusának prezentációjához kedvcsinálót A Nagy Háború blogon olvashatnak. Tudományos megközelítéssel párosíthatjuk a „Nyugaton a helyzet változatlan” c. filmben „elszenvedett” érzéseket Rózsafi János jóvoltából. Részletes hadtörténeti vizsgálattal kecsegtet Stencinger Norbert prezentációja az 1916. június 29-i doberdói gáztámadásról, mely egyben zárja is az első ülésszakot.

A második ülésszakot ugyan már Pollmann Ferenc vezeti, de ott folytatják majd, ahol abbahagyják: Pintér Tamás „Mindennapok a doberdói frontvonal mögött. Élet a Segeti táborban” c. előadása a kávészünet előtt elejtett fonalat veszi fel. Bihari Péter a frontvonaltól messzire kalauzolja majd a jelenlévőket, s a „belső front” vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. „A tizeshonvédek harca a Magyarosi tetőért” című előadás Herman István tolmácsolásában minden bizonnyal háttértartalmat szolgáltat a köztéri szobrok turistáinak. A második ülésszakot Bartók Béla „A kárpáti harcok emléke a Heves vármegyei iskolákban” c. elemzése zárja. A harmadik ülésszak első előadása szorosan kapcsolódik korábbi cikkünkhöz, Szabó Viktor a Tanácsköztársaság propagandájáról értekezik majd. A rövid szekciót Pap József zárja majd „Országgyűlési választások az első világháború időszakában” c. referátumával.

Kép forrása: A Propaganda az első világháborúban c. kiállítás Facebook-oldala

A kimondottan történeti szekció tehát az első nap programja, de ez nem azt jelenti, hogy a történelem témája iránt érdeklődőknek ott kell hagyniuk a konferenciát. Az interdiszciplinaritás jegyében mind a művészeti, mind az irodalmi, de a filozófiai szekciók is jelenthetnek módszertani újdonságot a történeti vizsgálatok számára. Emellett pedig természetesen nem szabad elfeledkeznünk a csütörtöki Doktorandusz Szekció előadóiról sem. Válsághelyzetet dolgoz fel előadásában Fábián Máté a „Különválás és/vagy egyesülés. Az 1909-1910-es elszakadási mozgalom Diósgyőr nagyközségben” című referátumával, ahogy Gál Máté az 1956-os forradalom hatását elemzi majd az állampárt egyházpolitikájára. Sztancs Gábor a Károlyi-kormány válságkezelési kísérleteit elemzi, Goóg Melinda pedig Kecskemét város „felszabadulásának” hatásait követi majd nyomon előadásában.

Mindenki számára ajánljuk az Eszterházy Károly Főiskola konferenciáját, a szervezők bíznak benne, hogyha nem is traumával, de mély hatással lesznek a hallgatóságra. A részletes program a cikkhez csatolt galériában is megtekinthető.

Ezt olvastad?

Három évszázad távlatában… – A Pragmatica Sanctio a Habsburg Monarchiában és összefüggései

1723 novemberében fogadta el a magyar országgyűlés a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő törvényt, a Pragmatica Sanctiót. Az Eszterházy Károly

X