A hatalomgyakorlás múltja és a történelemtanítás jövője – Beszámoló a Történelemtanárok Egylete 28. Országos Konferenciájáról

A Kossuth Klub előadóterme 2018. október 6-án pedagógusokkal, egyetemi hallgatókkal és középiskolás diákokkal telt meg, mivel a Történelemtanárok Egylete (TTE) idén is megrendezte, immáron 28. alkalommal Országos Konferenciáját. Az idei év kiemelt témája Az „istenadta” nép. Nép és tömeg a hatalom szemszögéből volt, de természetesen a Nat-tervezetről is külön blokkban foglalkoztak a jelen lévők.

Elsőként Miklósi László, az Egylet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, hogy a konferencián jelenlévő tanárok milyen sokféle iskolai-tanítási közegből érkeztek, és hozzátette, hogy a konferenciát már szinte nem is érdemes leszűkíteni történelemtanárokra, hiszen a résztvevők negyede középiskolás diák, illetve egyetemi hallgató.

A konferenciát Zsoldos Attila, az MTA Filozófiai és Történelemtudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Beszédében a bölcsészettudományok megítélésével és aktuális kihívásaival foglalkozott, amelyre óriási hatással van a digitalizáció, leginkább azzal, hogy drasztikusan megváltoznak olvasási szokásaink. Kiemelte, hogy a fellelhető internetes források gyakran megbízhatatlanok, és a fogyasztók ki vannak téve a fals információknak. Éppen ezért tartotta jelentősnek például a Történelemtanárok Egylete online felületét, amely hiteles és megbízható forrásokat közöl olvasói számára, így az Egylet hozzájárul az értéket hordozó kultúra fennmaradásához.

Zsoldos Attila köszöntője (Fotó: Miklósi Dániel)

A köszöntő után Lőrinc László beszélt a TTE által működtetett, megújulás előtt álló Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt… oldalról. A weboldalt azért alapították lelkes tanárok, hogy a történelemmel foglalkozó hallgatók, diákok és érdeklődők számára szakszerű, naprakész információkat adjanak történelmi témákban, valamint, hogy megbízható forrásokra hívják fel a figyelmet. Az oldal legfőbb újdonsága a Vita-fül, ahol az olvasók, egy vitatott történelmi kérdéskörben (például a Tóth Ilona-per) több történész – esetenként teljesen ellentmondó – véleményét is elolvashatják.

Lőrinc László a Tényleg!-ről (Fotó: Miklósi Dániel)

Az oldal bemutatása után került sor a hagyományos díjátadóra. A Szabó Magdi-plakettet a TTE Bizottmánya a Soproni Szakképzési Centrum Fáy András Két Tanítási Nyelvű Gazdasági Szakgimnáziuma tanárának, Vódli Zsoltnak ítélte oda igényes és innovatív szakmai munkájáért, valamint nemzetközi szerepléseiért.

Miklósi László és Vódli Zsolt (Fotó: Miklósi Dániel)

A délelőtt hátralévő része a szakmai előadásoké volt. Elsőként Bihari Péter, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára tartotta meg előadását „A budapesti tömeg a Nagy Háború idején” címmel. Az előadó három nagyobb témakör köré építette fel mondandóját: a háború valós fogadtatása, a nők helyzete a világégés évei alatt és a vesztes háborúra adott reakciók. Bihari kiemelte, hogy a háború fogadtatása a vidék és Budapest között jelentősen eltért. A pesti lakosság, főképpen a fiatal lakosság valami új, izgalmas dolognak tartotta a háborút, míg vidéken a parasztság tartott az aratás előtti besorozástól. A nőkről elmondta, hogy aktívan hangot adtak az elégedetlenségüknek (például a margarin-tüntetések alkalmával), de ütköztette a választójoggal kapcsolatos érveket is.  Arra szintén felhívta a figyelmet, hogy a korabeli források szerint a Monarchia összeomlása után Magyarországon is kialakult – a főképpen Németországból ismerős – „tőrdöfés elmélete”, de idehaza csak „puhított” változatban, és legfőképpen a városi közbeszédben jelent meg.

Bihari Péter előadása (Fotó: Miklósi Dániel)

A következő előadó Csepeli György professor emeritus, az ELTE TÁTK és az ME BTK tanára volt. „A hatalom elviselhetetlen könnyedsége” című előadásának kiindulópontja az volt, hogy a „modern társadalomelmélet a fennmaradás és a túlélés közös gyakorlatának szükségéből származó funkciók együttesét nevezi hatalomnak. A hatalom a társadalom üres helye. A hatalom megszerzése és megtartása a politika.” Csepeli felvázolta, hogy a történelem kezdete óta hogyan változtak át az emberi közösségek (Gemeinschaft) politikai szerveződésű társadalommá (Gesselschaft). Hozzátette, hogy a politikai hatalom a rend és a káosz határmezsgyéjén áll, a politikusnak mindig szembe kell néznie a káosszal, hiszen csak így tud egy társadalmat irányítani. Összefoglalta azt is, hogy melyek a jó politikus külső és belső tulajdonságai, például felelősségteljes döntéshozatal, karizmatikus személyiség, a hatalom akarása és a politikai megismerés.

Csepeli György előadása (Fotó: Miklósi Dániel)

Rövid szünet után Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének egyetemi docense következett, előadásának témája „A »We Decade«: a hatvanas évek közösségi élményei az Egyesült Államokban” volt. Glant szerint az 1960-as évek Amerikája politikai szempontból olyan mélypontot jelentett a társadalom számára, mint nekünk, magyaroknak a trianoni békeszerződés, hiszen a korszakot megrázó politikai válságok sora jellemezte, például a sikeres merényletek a Kennedy testvérek ellen, a Kent State University-n történt mészárlás, valamint a kudarcos vietnámi háború. Megállapítása szerint bár a korszakot hangzatos, az összetartozást hirdető politikai és egyéb szólamok jellemezték, igazából nem volt olyan politikus vagy olyan közösség, amely össze tudta volna forrasztani ezt a végtelenül megosztott társadalmat. Az időszak azonban meghatározta a későbbi generációk mentalitását, és kinevelt több olyan politikust, akik meghatározták az USA, és így a világ történelmét.

Glant Tibor előadása (Fotó: Miklósi Dániel)

Ezt követően a világ egy másik nagyhatalmáról, Kínáról esett szó. Kasznár Attila, a NKE Nemzetbiztonsági és Politikatudományi Intézete docensének előadása egy, az európai emberek számára talán kevésbé ismert időszakba kalauzolta el a nézőközönséget, mégpedig a Mao Ce-tung halála utáni Kínai Népköztársaság megreformálásának korába. Az előadó főképpen Teng Hsziao-pingnek, Mao utódának reformtörekvéseire fókuszált, érdekességként felhozva egy magyar vonatkozást: Hsziao-ping ugyanis járt Magyarországon, sőt megismerkedett Nyers Rezső reformjaival, melyeket felhasználva kezdte meg a kínai gazdaság megújítását. Kasznár érdekes adalékokkal szolgált Mao személyiségét illetően is. Mint kiderült, a kommunista vezető gyakran könyvekkel osztotta meg hatalmas ágyát, és – a közönséget is megtévesztő – konfuciánus verseket is írt.

Kasznár Attila előadása (Fotó: Miklósi Dániel)

A délelőtti előadások sorát a PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének tanára, Nyirkos Tamás zárta, aki „A demokrácia fogalomtörténete, avagy a többség zsarnoksága” című dolgozatát osztotta meg a közönséggel. Nyirkos szerint a demokrácia rendkívül megtévesztő fogalom, hiszen a szó valódi jelentése sohasem tudott megvalósulni, mert a tényleges hatalom nem tud kiterjedni a tárdadalom minden tagjára. Tudományos értelemben a fogalom nem elég egzakt, ráadásul rengeteg értelmezés rakódott rá az évszázadok során. A fogalom „eróziója” leginkább a 19. századtól érhető tetten, amikor is a köztársasági államformával és a képviseleti rendszerrel mosták össze, de Marx és Hitler is sajátos értelmezéssel telítette. Az 1970-es évekre már egy „»mindent felölelő bálványfogalommá« vált, amely semmi másra nem utal, mint a szóhasználó által ideálisnak tartott politikai rezsimre”. Nyirkos kifejtette, hogy a demokrácia és a zsarnokság egymástól nem távol álló és nem egymást kizáró fogalmak, hiszen a demokrácia könnyen válhat zsarnoksággá. Éppen ezért – mondta – hiba egy államberendezkedés definiálásakor a demokrácia vagy demokratikus szavakat használni, szerinte inkább az alkotmányos, jogállami, emberi jogi szavakkal lehet jól leírni egy állam mibenlétét.

Nyirkos Tamás előadása (Fotó: Miklósi Dániel)

A közösen elfogyasztott ebéd után a hallgatóságnak lehetősége nyílt kérdéseket feltenni az előadókhoz. Szóba került az Aranybullából ismeretes ellenállás joga a zsarnoki hatalommal szemben, a hatalom legitimizálásának mai lehetőségei, valamint a demokráciára nevelés kérdése. Miklósi László, az TTE elnöke kiemelte, hogy már egészen kicsi kortól kezdve fontos lenne, hogy a diákokat aktív állampolgárságra neveljék, a legalapvetőbb közélethez kapcsolódó fogalmakkal megismertessék őket, mindezt természetesen ideológiamentesen. Hozzátette, hogy a demokratikus értékek közvetítését a gyakorlatban a DÖK szerepének megnövelésével vagy más demokráciához kötődő játékokkal, esetleg vitaestekkel lehetne elérni.

A szekcióelnök, Fazekas Csaba és az előadók (Fotó: Miklósi Dániel)

A konferencia utolsó programja az új Nat-tervezet véleményezése volt. Ezen megjelent Boronkai Szabolcs, a koncepciót kidolgozó történelemtanári szakcsoport egyik tagja is. A TTE elnöke üdvözölte, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatával ellentétben a készítők előzetes véleményt kértek a szakmai szervezetektől, valamin felkérték őket az elkészült anyag értékelésére is. Vitaindítóként Miklósi László bemutatta a TTE körében kialakult – pozitív és negatív – véleményeket, valamint kérdéseket fogalmazott meg. Miklósi kiemelte, hogy az új Nat-ban fontos célkitűzésnek kell lennie, hogy a történelmi témaköröket az őskortól egészen napjainkig ne kétszer kelljen (általános- és középiskolában is) tanítani, hanem legyen differenciáltabb a témák megosztása.

Hangsúlyozta, hogy a tanároknak adott 15-25% szabad órafelhasználási keret előremutató, de az élményszerű tanítás és a tanulói kompetenciafejlesztés érdekében nem sikkadhat el, garantálni kell.

Néhány részletben egyetértés mutatkozott, például a 2019-es bevezetést mindenki túl korainak értékelte. Az Egylet tagjaiban azonban felmerültek olyan kérdések, minthogy hogyan fogja befolyásolni az új Nat az érettségi anyagát? Lesz-e több idő felkészülni az érettségire? Nagyobb teret kap-e a digitalizáció a történelemtanításban? Helyes-e az Európa-centrikusság mértéke, amellyel háttérbe szorulhat más nagy kultúrák (például Kína) tanulmányozása? Lehetne-e az erkölcstant a történelemhez kapcsolni? Lesz-e új, társadalomismeret nevű tantárgy? A gazdasági tárgyak tényleg a földrajzhoz kerülnek-e?

Miklósi László és Boronkai Szabolcs (Fotó: Miklósi Dániel)

A kérdésekre Boronkai Szabolcs igyekezett részletes választ adni. Szerinte a történelemoktatásnak négy alrendszere van: tanterv, tankönyvek, érettségi, tanárképzés. Az új Nat mindegyik pillérre szorosan fog támaszkodni, ugyanakkor a pillérek is változni fognak, az érettségi témakörök végleges reformjára csak a Nat jövő évre tervezett bevezetése után kerül sor. A digitalizáció mindenképpen teret kap majd az oktatásban, ennek platformjait még keresi a Nat-ot kidolgozó munkacsoport.

Leszögezte, hogy a készítők szándéka szerint a tanároknak valóban több ideje lesz, hiszen a korábbi 40-50 leckeszám lecsökken 20-30-ra, kevesebb lesz az ismeretanyag, így akár 2-3 tanórája is lehet a pedagógusnak egy-egy téma feldolgozására. A beszélgetéshez csatlakozó Repárszky Ildikó szerint

még ez a keret is csökkentendő lenne, és inkább a témák alapos megismertetésére, az aktív tanulói részvételre kellene lehetőséget biztosítani.

Boronkai megfogalmazta, hogy minden további csökkentés azzal fogadható el, ha a javaslattevők megjelölik, hogy konkrétan mit húzzanak ki a tervezetből. Azt elismerte, hogy az új Nat valóban Európa, sőt inkább Közép-Európa centrikus, de az ázsiai kultúrák tanulmányozására szánt leckeszámok nem változtak, jobbára átstrukturálták ezeket. Arra is emlékeztetett, hogy a bírálatok jelentős számú plusz témát illesztenének a javaslatba, amely szétfeszítené a kereteket.

A szakember hangsúlyozta, hogy ők csupán a kötelező minimumot jelölték ki, ez egyéni érdeklődés vagy helyi sajátosságok alapján bővíthető (például a projektekkel vagy a betervezett „mélyfúrásokkal”).

Az etika tárgyat illetően Boronkai úgy érvelt, hogy azt nem lehetséges a történelemhez csatolni, hiszen annak társtárgyát a hittant nem feltétlenül iskolai tanárok, hanem más, egyházi személyek oktatják. A társadalomismeret várhatóan külön tantárggyá alakul, és valószínűleg a történelemtanárok fogják tanítani, így nem feltétlenül módosulna a tanárképzés rendszere. A gazdaságtörténetről pedig elmondta, hogy ez eddig is megjelent a földrajznál, tehát a témakör marad, jelentősen kibővítve ezzel azonban a – csökkenő óraszámú – földrajz tárgy kereteit.

A vita végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel, majd közös állásfoglalást fogalmaztak meg az új Nat elfogadására és véleményezésére, amit a Történelemtanárok Egylete közzé tett oldalán.

Szücs Adél

Ezt olvastad?

A Kazinczy Ferenc Társaság rendkívül látványos és rendhagyó kötettel lepte meg az érdeklődő közönséget, amikor közreadta az író hat és