A tudomány mindenkié – videóbeszámoló

Milyen a jó ismeretterjesztő írás? Mire kíváncsiak az olvasók? Hogyan lehet érdekessé tenni egy kutatási témát? Hogyan őrizhetjük meg az előadás vagy írás szakmaiságát? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések gyakran foglalkoztatják a tudomány népszerűsítését is fontosnak tartó történészeket, így az Újkor.hu szerkesztőségének tagjait is. Lassan négy és fél év működéssel a hátunk mögött úgy gondoltuk, érdemes lenne konferenciát szerveznünk, ahol meghallgathatjuk, más kollégák mit tartanak fontosnak a történettudomány népszerűsítése kapcsán.

Szőts Zoltán Oszkár megnyitja a rendezvényt

A rendezvényt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Intézetével (a továbbiakban DE BTK TI) és a Járom Kulturális Egyesülettel együttműködve, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával 2018. november 13–14-én, a Debreceni Egyetem Főépületében rendeztük meg. A konferencia első napjáról videófelvétel készült, így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy valamennyi előadást és a kerekasztalbeszélgetést is teljes egészében meg tudjuk mutatni az érdeklődőknek, ahogy azt tovább gördítve látni fogják. A cikkel egyúttal Youtube-csatornánk is debütál.

A közönség

A konferenciát jómagam (azaz Szőts Zoltán Oszkár, az Újkor.hu főszerkesztője) és Barta Róbert, a DE BTK TI intézetigazgatója nyitottuk meg.

 

Az első szekcióban három előadást hallgathattak meg a jelenlevők. Elsőként Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese, korábbi főigazgatója Az 1945 és 1963 közötti jogszolgáltatási iratok címmel a levéltári anyagok kutatási nehézségeit vázolta fel. (A vele készült korábbi interjúnkat ide kattintva olvashatja el.)

 

A második előadást a DE BTK TI professzora, az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület kutatócsoport vezetője, Bárány Attila tartotta Ismeretterjesztés az angolszász középkorkutatásban címmel. (Bárány Attilával korábban kétszer is beszélgettünk. Személyes portréját ide, a Három testőr című film régi és új változatáról szóló beszélgetésünket ide kattintva olvashatják el.)

 

A harmadik előadást eredeti terveink szerint Fónagy Zoltán, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (a továbbiakban MTA BTK TTI) tudományos főmunkatársa tartotta volna, bemutatva saját, A hétköznapi élet története című blogját. Sajnos előadását nem tudta megtartani, azonban sikerült beugrót találnunk helyette. Katona Csaba, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa, az MTA BTK kommunikációs referense (s egyben szerkesztőségünk tagja) Az MTA BTK TTI közönségkapcsolatai címmel tartott prezentációt. (A Katona Csabával még 2014-ben készített interjúnkat ide kattintva olvashatják.)

 

A második szekció nyitóelőadását Weisz Boglárka, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa, az MTA „Középkori gazdaságtörténet” Lendület kutatócsoport vezetője tartotta Eladható-e a gazdaságtörténet? címmel. (Vele készített korábbi interjúnkat ide kattintva olvashatják.)

 

Másodjára Hahner Péter, a Pécsi Tudományegyetem ny. egyetemi docense, számos ismeretterjesztő könyv szerzője lépett a közönség elé, és Felmérni a felmérhetetlent. Meglepetéseim és tapasztalataim a könyvkiadásban – Ki lehet-e számítani, hogy milyen könyv tarthat számot az olvasók érdeklődésére? címmel tartott előadást. (Vele készített korábbi interjúnkat itt találják.)

 

A szekciót Kanász Viktor, az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos munkatársa zárta Fraknói Vilmostól az Instagramig – Egyháztörténet és tudomány-népszerűsítés című előadásával. (A kutatócsoport vezetőjével, Tusor Péterrel készített korábbi interjúnkat ide kattintva olvashatják el.

 

A keddi napot az aznapi szekciót összegző kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol Papp Klára (egyetemi tanár, doktori iskolavezető, DE BTK TI), Barta Róbert és Papp Gábor (főszerkesztő, BBC History magazin) fogalmazták meg észrevételeiket az elhangzott előadások kapcsán az én moderálásom mellett, majd a Járom Kulturális Egyesület elnöke, az Újkor.hu Lapozó rovatának vezetője, Novák Ádám mondott zárszót. (A Barta Róberttel korábban készített interjúnkat ide, a Papp Klárával készített két évvel ezelőtti riportot ide, a Papp Gáborral év elején megjelentetett beszélgetést pedig ide kattintva olvashatják.)

 

 

A konferencia második napján szabadegyetem jelleggel két előadást hallgathattak meg az érdeklődők Kerepeszki Róbert (intézetigazgató-helyettes, DE BTK TI, korábbi interjúnk itt) vezetésével. Hahner Péter Vannak-e forradalmak? Gondolatok a forradalom fogalmának megjelenéséről, változó tartalmáról és használatának veszélyeiről, Majtényi György (főiskolai tanár, Eszterházy Károly Egyetem) Elit és luxus a szocializmusban címmel tartott prezentációt.

Majtényi György előadása

A kétnapos rendezvény kiváló tapasztalatszerzési fórumnak bizonyult a résztvevők számára, s bízunk benne, hogy lesz lehetőségünk hasonló műhelykonferenciákat tartani a jövőben is.

Szőts Zoltán Oszkár

A rendezvény meghívója, a támogatók logojával együtt:

Ezt olvastad?

Az Újkor.hu és a Budapest Pont harmadik közös rendezvényén a középkortudomány új módszereiről és eredményeiről tartott előadást Bárány Attila Pál,