Új alapokon: a történelem tantárgy a nemzeti alaptanterv tervezetében

A Nemzeti alaptanterv a magyar közoktatás egyik legfontosabb dokumentuma. Mivel az iskolarendszerrel mindenkinek van tapasztalata és kapcsolata (diákként, szülőként, pedagógusként), érthető az a nagy érdeklődés, ami az alaptanterv reformját övezi. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy miként alakul a jövőben a történelemtanítás a magyar általános és középiskolákban.

A történelem tantárgy tantervi szabályai

Mielőtt rátérünk a készülő Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetének elemzésére, érdemes áttekinteni, hogyan alakult a rendszerváltoztatás után a közoktatás tartalmi szabályozása.

Az első NAT 1995-ben került bevezetésre. Átdolgozására 2003-ban (ez a verzió tartalmat nem, csak fejlesztési célokat határozott meg), 2007-ben (beépültek a kulcskompetenciák) és legutóbb 2012-ben (ismét visszakerültek a tartalmak) került sor. Minden alkalommal éles viták zajlottak, fokozott érdeklődés mutatkozott a változtatások iránt, így nem újdonság, hogy a jelenlegi tervezet esetében is hasonló a helyzet..

A jelenleg érvényes köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) így fogalmaz a NAT-ról:

„Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakközépiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével.”

A NAT azonban nem az egyetlen tartalmi szabályozó, az 1990-es években helyi tantervekkel tették kétszintűvé az oktatás tartalmi szabályozását, oldva a központosítást, viszont nehezítve az iskolatípusok közti átjárhatóságot és az egységes közoktatást. Erről a most is létező szintről a következőket mondja a törvény:

„A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. […] Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.”

2000-ben azonban egy harmadik szint, a kerettanterv is „beékelődött” az alap- és a helyi tanterv közé, így téve teljessé a lényegében azóta is működő rendszert. Ez a szint az, amely konkretizálja a tantárgyak tartalmi elemeit, rögzíti azt a tényanyagot (pl. évszámokat, személyeket, fogalmakat, topográfiai itemeket), amelyet minden diáknak ismernie kell az adott tanulási szakasz végére. 2003 és 2012 közt a kerettantervben (összesen 69 akkreditált verzióban!) jelentek meg a tartalmak is. Jelenleg a súlypont ismét a NAT felé billen, de a kerettanterv jelentősége is megmaradt:

„A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Mint látható, a fenti hármas közül az alaptanterv kijelöli és strukturálja az egységes értékek, fejlesztési célok és tartalmak koordináta-rendszerét. Ezt a kerettanterv bontja ki a pedagógiai munkához napi szinten szükséges és értelmezhető formában. A helyi tantervnek pedig azt a szerepet szánja a törvényalkotó, hogy a szabad 10% felhasználását rögzítse.

Hozzá kell tenni, hogy bár a fenti szabályozók határozzák meg a pedagógusmunka kereteit, a napi oktatási–nevelési munka tervezését, megvalósulását – legalábbis középiskolában – hangsúlyos(abb)an befolyásolja a kimeneti vizsga, azaz az érettségi vizsga szabályozása, hiszen ez egyben a felsőoktatási felvételit is jelenti, és ez az egyetlen mérés, amely mindenkire azonos módon vonatkozik. Történelemből a vizsga tartalma és összetétele – a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta – legutóbb 2017-ben változott. (A változásokról lásd korábbi írásunkat. Az elmúlt évek érettségi- és felvételi statisztikáit itt foglaltuk össze. Az idegen nyelvű történelem érettségi kettősségéről itt írtunk.)

Elhamarkodott csonkolás vagy szükséges reform: a tananyagcsökkentés

Kijelenthető, hogy az érdemi változtatások időszerűek, leginkább a tananyag csökkentését illetően. Gyakran előkerülő szempont a diákok leterheltsége, amit sok esetben fokoznak a különórák, a verseny/vizsgafelkészülések, a korrepetálások, a szakkörök vagy a sporttevékenységek. Ez természetesen hatással van az iskolai munkára is, ezért reagálni kell a tanulók változó igényeire, főleg egy kimondottan tanuló- és tanuláscentrikus szemléletű alaptantervben. 

Általános tapasztalat az is, hogy a jelenlegi óraszámban nem vagy rendkívüli nehézségekkel/extra munkával lehet elvégezni a megszabott tananyagot, pláne képességfejlesztéssel, attitűdformálással egybekötve. Ezt támasztja alá a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének felmérése is, amely szerint a

kérdőívet kitöltők 92,2%-a nyilatkozott úgy, hogy gondot okoz számára a jelenlegi kerettanterv tananyagbeosztásának teljesítése, 82,78% pedig azt az óhajt fogalmazta meg, hogy a történelemoktatásban több idő álljon rendelkezésre a gyakorlásra és a készségfejlesztésre.” (Eredeti kiemelések. – A szerzők.)

Példaként hozhatjuk, hogy gimnáziumban heti 2 tanóra esetén ideális esetben 72 órával (az iskolai élet mozgalmassága miatt valójában jóval kevesebbel) gazdálkodhatnak a tanárok 9. évfolyamon, az OFI-s újgenerációs tankönyvben pedig 49 számozott – gyakran csak 1,5-2 tanórán feldolgozható – lecke szerepel e tanévre. A Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető normál” és rugalmas” tanmenet a következő éves ütemtervet javasolja (normál / rugalmas osztásban):

Témák

Új tananyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám

72 óra

Kerettantervi órakeret

65 óra

Bevezetés

1 / 1

Az őskor és az ókori Kelet

8 / 6

2 / 3

10 / 9

8 / 8

Az ókori Hellász

9 / 9

2 / 5

11 / 14

11 / 11

Az ókori Róma

11 / 13

3 / 5

14 / 18

12 / 12

A középkor

14 / 13

4 / 5

18 / 18

18 / 18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig / 1301-ig*

14 / 9

4 / 3

18 / 12

16 / 16

Összesen:

56 / 50

15 / 21

72 / 72

65 / 65

* A rugalmas javaslat az 1301 utáni történelmet 10. évfolyamra tolja át.

A TSZE már idézett felmérése ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a válaszadó tanárok szükségesnek tartják a változtatásokat, de nem szívesen mondanak le a régebbi korok (pláne a magyar témák) tanításáról. (Leginkább az egyetemes közép- és kora újkort jelölték meg feláldozhatónak” a kitöltők.) Ugyanakkor folyamatos a szakemberek törekvése arra, hogy a 20–21. századi eseményekre, jelenségekre, folyamatokra több idő jusson. Tovább szűkíti a történelemre fordítható időkeretet, hogy a 2012-es NAT a történelem tantárgy kereteibe illesztette a társadalmi, állampolgári és pénzügyi-gazdasági ismeretek – egyébként érthetően szükséges, ugyanakkor a tanárok körében ellenérzéseket kiváltó – oktatását is. Ez újabb érv lehet a tananyag csökkentése mellett.

Mint a fenti táblázat mutatja, a tanároknak – a közös kulturális kód (műveltségi kánon) átadása mellett – kiemelt feladata a kompetenciafejlesztés, ami a történelem esetén igencsak sokrétű, a forráselemzésen túl például a kritikai gondolkodás és a szövegértés/alkotás területét is érinti. Ez viszont rendkívül időigényes feladat, főként mivel aktív tanulói tevékenységekre építve valósítható meg hatékonyan.

Végezetül érdemes azt is számba venni, hogy a 2012-es NAT elvárásai bizonyos pontokon szélesebb körűek, mint az emelt szintű érettségi, nem beszélve a középszintű vizsgákról. Ebből következik, hogy a közoktatásban tanulóknak elvileg sokkal többet kellene tanulnia (és tudnia), mint amit az emelt szintű érettségi elvár.

A keretek

Az eddig leírtak jelzik, hogy a történelemoktatás sikere közel sem csak a nemzeti alaptanterven múlik. Az oktatás minőségét rendszerszinten a tantervi szabályozáson túl a tankönyvek és más segédanyagok, programok fejlesztésével, az érettségi szabályozásával, valamint a (2008 és 2013 közt bolognai rendszerű, előtte és utána osztatlan) tanárképzés és a (2013. szeptemberében elindult) tanári életpálya-modell alakításával befolyásolhatják a közoktatásért felelős döntéshozók és szakemberek. Amennyiben visszatekintünk az elmúlt évek gyakorlatára, látható, hogy e komponensek különböző ritmusban változnak, esetenként nehezítve az oktatás fogaskerekeinek” működését.

Az eddigi rendszer alapvetően a 4+4-es iskolarendszerhez (felső tagozat és középiskola) igazodva kétciklusú, kronologikusan felépülő szerkezetet eredményezett. A magyar hagyományokra jellemző volt, hogy a tantárgy mindkét ciklusban az emberré válástól kezdve napjainkig tárgyalta a történelmet, gyakorlatilag folyamatosan, és nemcsak Magyarország, hanem más népek/nemzetek/országok történelmét is feldolgozta.

Az óraszámok a tervezetben lényegi változás nélkül alakulnak (a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban egyaránt):

 

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Történelem óraszámok / hét

2

2

2

2

2

2

3

3

A NAT tervezetének kulcspontjai

A tervezetet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportja jegyzi, a fejlesztéseket Csépe Valéria, az MTA levelező tagja irányítja. A történelem tantárgy anyagát egy szakemberekből álló munkacsoport állította össze, akik közt gyakorló általános-, gimnáziumi- és szakközépiskolai tanár, oktatáskutató és egyetemi oktató is volt.

A tervezet az alábbi kompetenciaterületeket határozza meg a történelemtanításban is (zárójelben szerepel, hogy az egyes területek hányszor szerepelnek az eredménycélok közt általános-, illetve középiskolában): 1. A tanulás kompetenciái (25, 30); 2. Kommunikációs kompetenciák (25, 24); 3. Digitális kompetenciák (8, 14); 4. A gondolkodás kompetenciái (33, 33); 5. Társadalmi részvétel és felelősségvállalás kompetenciái (18, 23); 6. Személyes és társas kompetenciák (12, 9); 7. A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái (8, 8); 8. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetencia (4, 8). E nyolc terület érvényesül a fejlesztési területekhez (ismeretszerzés és forráshasználat, tájékozódás térben és időben, szaktárgyi kommunikáció, történelmi gondolkodás) kapcsolódó eredménycélokban, amelyek tulajdonképpen az elvárt ismeretek, képességek és attitűdök összességét jelentik.

Az új tervezet nagy hangsúlyt fektet tehát a kompetenciák fejlesztésére. Míg a 2012-es NAT röviden összegzi a fejlesztési területeket, és inkább konkrét fogalmakat valamint tartalmi elemeket jelöl meg, a 2018-as tervezet részletesen elemzi a fejlesztendő kompetenciákat. Utóbbi kitér az értékelésre is: diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést határoz meg.

A történelem tantárgy céljai és feladatai

A dokumentum szerint a történelemoktatás feladata az élményszerű, motiváló ismeretátadás, az értékközvetítés (pl. hazaszeretet, igazságosság, hatékonyság, empátia, felelősség, szolidaritás stb.), a kompetenciafejlesztés és az attitűdformálás, ami alkalmassá teszi a diákokat, hogy tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgárokká, a társadalomnak, illetve kisebb-nagyobb közösségeinek felelős és szolidáris tagjaivá válhatnak.” Hangsúlyos, hogy a tantárgy révén ismerhetik meg azt a kulturális kódrendszert, amely lehetővé teszi számukra identitásuk, valamint a magyar nemzet és az európai civilizáció iránti elkötelezettségük kialakítását és megerősítését.” A múlt megértéséhez szükséges gondolkodásmód elsajátítása pedig végeredményben a jelen viszonyaiban való eligazodást támogatja.

Az első ciklus: az általános iskolai történelemtanítás

A NAT tervezete továbbra is két ciklust (5–8. és 9–12. évfolyam) vázol, amelynek első része a felső tagozatos történelem. Általánosságban elmondható, hogy a tervezet készítői bátran nyúltak hozzá a felső tagozatos részekhez: a tervezet jól illeszkedik az életkori sajátosságokhoz mind témákban, mind megközelítésben, a reális körülményekhez igazított időt szán a pedagógusoknak és diákjaiknak a csökkentett számú téma feldolgozására, valamint nagyobb szabadságot biztosít a tanároknak a helyi tantervi tartalmak tanítására vagy speciális órák szervezésére.

A tartalmi elemeket illetően látható, hogy a tervezet készítői feladták azt, hogy hiánymentesen tárgyalják a történelmet. A 19. századot megelőző korok egyetemes (szinte kizárólag európai) történelme szigetszerűen, a nagyobb fordulópontokra koncentrálva, leginkább a magyar történelem kulisszájaként” kerül elő. A tervezet jóval kevesebb témát sorol, mint a legutóbbi NAT, azaz egy téma feldolgozására és a kívánatos kompetenciafejlesztésre nem 1-1, hanem akár 2-3 tanóra is juthat (az állandóan frusztráló lemaradás” nélkül).

A tervezet szerint az 5–6. évfolyamon inkább a történelmi tudatosság és szemlélet kialakítása a cél. Ennek megvalósítása egy-egy múltbéli, tipikus település mikrovilágára (pl. Athén vagy Pannonhalma) koncentráló életmódtörténeti anyagokkal és kiemelkedő magyar történelmi szereplőket bemutató portrékkal történik. A 7–8. évfolyamon már nagyobb teret kap az absztrakt gondolkodás és a kronologikus elrendezés. Mindkét egységben magyar példák elsődlegesek az általános jelenségek szemléltetésénél. A modulokban gondolkodó tervezet két tematikus (a modern kor világképe és a kárpát-medencei népek története), és három hosszmetszeti, szintetizáló egységet (a demográfia, a demokrácia, valamint egyes kiemelt régiók története) is említ, ezek eddig kronologikusan elszórva szerepeltek a tananyagban.

A tervezet deklaráltan az antik görög–római gyökerekre, a zsidó–keresztény hagyományra és a felvilágosodás örökségére helyezi a fókuszt. Mindez tükröződik a felsorolt témakörökben, és mivel e részlet fogja a legtöbb vitát generálni, egymás mellé állítva közöljük a 2012-es NAT és az új tervezet felső tagozatnak előírt témaköreit:

2012-es NAT

2018-as NAT-tervezet

1.1. Az őskori ember világa.

1.2. Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.

1.3. Ószövetségi történetek.

1.4. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).

 

2.1. Az ókori görögök: istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia.

2.2. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia.

2.3. Az ókori Róma alapítása és terjeszkedése.

2.4. Hadvezérek, uralkodók az ókori Rómában.

2.5. Újszövetségi történetek.

 

3.1. A nyugati és a keleti keresztény államiság főbb jellemzői.

3.2. Az iszlám hódítás és kulturális hagyatéka.

3.3. A középkori élet színterei és szereplői.

3.4. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok.

 

4.1. Történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.

4.2. Az államalapítás: Géza és Szent István.

4.3. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei.

4.4. Károly Róbert és Nagy Lajos.

4.5. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén.

4.6. Hunyadi Mátyás és udvara.

4.7. A mohácsi csata és következményei.

 

5.1. A földrajzi felfedezések.

5.2. Vallási újítók (reformáció és katolikus megújulás).

5.3. Fényes uralkodói udvarok.

5.4. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

5.5. A felvilágosodás eszméi.

5.6. Az európai hatalmak és a gyarmatok, az

észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca.

 

6.1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek.

6.2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések.

6.3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.

6.4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.

6.5. A Rákóczi-szabadságharc hősei.

6.6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok.

 

7.1. A francia forradalom vívmányai. A terror. Napóleon.

7.2. Az ipari forradalom találmányai.

7.3. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi).

7.4. A forradalom és szabadságharc céljai, eredményei és kiemelkedő személyiségei.

 

8.1. Az egységes német nemzetállam létrejötte.

8.2. Polgárháború az Egyesült Államokban.

8.3. A megtorlás és a kiegyezés Magyarországon.

8.4. Magyarország fejlődése a dualizmus korában.

8.5. Az Osztrák–Magyar Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete.

8.6. A tudomány és a technika fejlődése, birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.

 

9.1. Az első világháború jellemzői és következményei Európában és Magyarországon.

9.2. A trianoni országvesztés és következményei.

9.3. A nagy gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában.

9.4. Diktatúrák és diktátorok Európában.

9.5. A Horthy-korszak meghatározó vonásai és jelentős politikusai.

9.6. A trianoni határon túli magyarság sorsa a két világháború között.

9.7. A második világháború jellemzői és következményei.

9.8. Magyarország a második világháborúban.

9.9. A holokauszt Európában és Magyarországon.

 

10.1. A hidegháború: az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedése.

10.2. A kettéosztott Európa.

10.3. A harmadik világ, az arab–izraeli konfliktusok.

10.4. A szovjet megszállás és a kommunista

diktatúra jellemzői Magyarországon.

10.5. 1956-os forradalom és szabadságharc

kiemelkedő személyiségei és céljai.

10.6. A Kádár-korszak jellemzői (a megtorlástól a rendszer bukásáig).

10.7. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon.

10.8. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.

 

11.1. Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.

11.2. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.

11.3. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás.

11.4. Az Alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.

11.5. A gazdasági élet területei és a munka világa.

11.6. A magyarországi nemzetiségek és kisebbségek kultúrája, a roma/cigány népesség helyzetének változásai.

11.7. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa a szovjet blokk felbomlása után.

Körülöttem a történelem: személyes történelem; címer, zászló, pecsét, az idő mérése

Mondák és legendák: görög-római mondák; magyar eredetmondák; magyar szentek legendái

Az ókor világai: életmód az ókori Egyiptomban; életmód Hellászban; életmód a császárkori Rómában

A vallások világa: történetek a Héber Bibliából / Ószövetségből; történetek az Újszövetségből; a Korán

Középkori portrék: Álmos és Árpád; I. (Szent) István; IV. Béla; Hunyadi János és Mátyás

A középkor világai: élet egy várban; élet egy kolostorban; élet egy középkori városban

Háború és béke az ókorban és a középkorban: hadviselés az ókorban; hadviselés a lovagkorban

Új látóhatárok: a földrajzi felfedezések; a vallási megújulás; a tudományos világkép kialakulása

Háború és béke az újkorban: török háborúk Magyarországon; a napóleoni háborúk

Kora újkori portrék: Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Mária Terézia

A kora újkor világai: életmód a polgárosuló Nyugat-Európában; életmód a török kori Magyarországon; életmód a 18. századi Magyarországon

A 19. század világai: életmód az iparosodás korában; életmód a modern nagyvárosokban

A polgári Magyarország születése: a reformkor; a forradalom; a szabadságharc; a kiegyezés; a millenniumi Magyarország

A modern kor születése: birodalmak kora; politikai eszmék

Az első világháború és következményei: a világháború; Magyarország 1918–19-ben; a trianoni béke

A két világháború között: életmód; a Szovjetunió; a nemzetiszocialista Németország; a Horthy-korszak

A második világháború: a világháború; Magyarország a világháborúban; a háború borzalmai; a holokauszt

A kétpólusú világ: a hidegháború; a Nyugat; a kommunista diktatúra kiépítése, a Rákosi-diktatúra; az 1956-os forradalom és szabadságharc

A Kádár-kortól napjainkig: a Kádár-rendszer; életmód; rendszerváltozás; Magyarország a rendszerváltozás után; az európai integráció

Együttélés a Kárpát-medencében: a magyarországi nemzetiségek; a határon túli magyarok

A népesedés története: a mezőgazdaság kora; az ipar kora; a modern kor

A demokrácia története: antik államberendezkedések; a felvilágosodás államai; a modern magyar demokrácia

Régiók története: Közép-Európa; Amerikai Egyesült Államok; India; Kína; Közel-Kelet

A fentiekből egyértelmű az a szemléletváltás, ami az új tervezetet jellemzi. Az is látható, hogy megvalósul a tananyagcsökkentés, amit bizonyára sokan veszteségként értékelnek majd, de a bevezetőben utaltunk arra, hogy időszerűnek tűnik a határozott változtatás. A tananyagcsökkentés mellett megjelenik a tananyag átstrukturálása is, vagyis nem egyszerűen kivágtak bizonyos részeket, de az egész folyamatot némileg más szempontból szemléli az új tervezet.

Mindez tovább kedvez a 19–21. századi folyamatokat értelmező témáknak, ami illeszkedik ahhoz, hogy a tantárgy segítse a mai világ megértését. A nemzeti sorsfordulók (világháborúk, Trianon, holokauszt, diktatúrák, rendszerváltozás) bemutatásában remélhetőleg helyt kapnak az új kutatási eredmények és a nemzeti emlékévek pedagógiai tapasztalatai is. A tervezet úgy számol, hogy a 8. évfolyam második féléve a szintetizáló és a hosszmetszeti témáké, amely az iskolai élet ritmusához is jól igazítható.

A spirál második része: a középiskolai történelemtanítás

A dokumentumban szerepel, hogy tanterv-tervezet két négyéves ciklusa nem ismétli automatikusan önmagát, hanem azok spirális módon épülnek egymásra.” A középfokú oktatásban ez a következő témákat jelenti:

2012-es NAT

2018-as NAT-tervezet

1.1. Az emberi civilizáció kezdetei.

1.2 Anyagi és szellemi kultúra, vallás az ókori Keleten.

 

2.1. Hellász – a poliszok és a birodalom: Athén, Spárta, Nagy Sándor.

2.2. Róma – a köztársaságtól a császárságig. Pannónia.

2.3. Az antik kultúra öröksége, a filozófiai gondolkodás kezdetei.

2.4. A zsidó és keresztény kultúra értékei, a kereszténység kezdetei és tanításai.

2.5. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása.

 

3.1. A bizánci és a frank birodalmak, valamint a Német-római Birodalom jellemzői.

3.2. Az európai államok kialakulása.

3.3. A hatalomgyakorlás, a társadalmi és gazdasági élet jellemzői.

3.4. Vallási, egyházi ellentétek, hatalmi harcok, hódítások. A vallás és az egyház szerepe a középkori Európában.

3.5. Nyugat-Európa válsága, Közép- és Kelet-Európa megerősödő államai a XIV–XV. században.

3.6. Európa keresztény középkori öröksége.

Világképek, korstílusok.

 

4.1. Az eredet problémái, vándorlás, honfoglalás, államalapítás.

4.2. Hódítás és védekezés. Hatalomgyakorlás, államszervezet, a társadalmi és gazdasági élet jellemzői az Árpád-házi királyok idején.

4.3. A Magyar Királyság mint európai középhatalom az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korában.

4.4. A magyar művelődés és kultúra emlékei.

4.5. A török elleni harcok, a középkori magyar állam bukása.

 

5.1. Amerika ősi kultúrái, a földrajzi felfedezések és következményeik.

5.2. Az atlanti hatalmak felemelkedése, az abszolutizmus, az angol polgárháború és következményei.

5.3. A reformáció és a katolikus megújulás.

5.4. A tudományos világkép kialakulása és a felvilágosodás.

5.5. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII–XVIII. században, a felvilágosult abszolutizmus.

5.6. Az Egyesült Államok létrejötte, alkotmánya.

 

6.1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.

6.2. Az Erdélyi Fejedelemség.

6.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

6.4. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban.

6.5. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

 

7.1. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatásai. A napóleoni háborúk következményei.

7.2. A XIX. század uralkodó eszméi.

7.3. Az ipari forradalom és hatásai.

7.4. A magyar felvilágosodás és a reformkor fő kérdései, személyiségei, a nemzeti kultúra kialakulása.

7.5. Forradalom és szabadságharc Magyarországon.

 

8.1. Nemzetállamok kialakulása és felemelkedése Európában, az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása.

8.2. A keleti kérdés.

8.3. A tudomány és a technika fejlődésének új korszaka.

8.4. A nagy gyarmatbirodalmak, valamint Kína és Japán.

8.5. Önkényuralom és kiegyezés Magyarországon.

8.6. A dualista állam működése és a politikai viszonyok.

8.7. A nemzetiségek helyzete. A zsidó–magyar együttélés.

8.8. Polgárosodás és modernizáció Magyarországon.

 

9.1. Az első világháború és a háborút lezáró

békék.

9.2. A háborús vereség következményei Magyarországon.

9.3. Trianon és hatásai. Új államok Közép-Európában. A trianoni határon túli magyarság sorsa.

9.4. A bolsevik ideológia és a kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

9.5. A fasiszta ideológia és állam Olaszországban.

9.6. Az 1929–33-as világgazdasági válság és kezelése a nyugati demokráciákban.

9.7. A nemzetiszocialista ideológia és a náci

diktatúra.

9.8. Magyarország konszolidációja és a revíziós külpolitika.

9.9. A második világháború fő hadszínterei,

hadi és a diplomáciai eseményei.

9.10. Magyarország részvétele, veszteségei

a második világháborúban.

9.11. Zsidóüldözés, a holokauszthoz vezető út, népirtás, a holokauszt.

 

10.1. A kétpólusú világ és a fegyverkezési verseny.

10.2. A hidegháború fegyveres konfliktusai.

10.3. Integrációs törekvések a megosztott Európában, Nyugaton és Keleten.

10.4. A gyarmati rendszer felbomlása és következményei a harmadik világban.

10.5. Magyarország a második világháború után: újjáépítés és a kommunista diktatúra kiépítése.

10.6. A Rákosi-korszak jellemzői (államosítás, pártállam, terror).

10.7. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A megtorlás.

10.8. A Kádár-rendszer kiépülése, konszolidációja, sajátosságai és válsága.

10.9. A szomszédos államok és a határon túli magyarság sorsa.

10.10. A demokratikus átalakulás és a piacgazdaság létrejötte.

 

11.1. Az Európai Unió létrejötte, alapelvei, intézményei, működése.

11.2. A Szovjetunió, Csehszlovákia és  Jugoszlávia felbomlása.

11.3. A tudományos-technikai forradalom, a jóléti állam, a globális problémák és a fenntarthatóság.

11.4. Az Alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.

11.5. Demográfiai változások, népesedés. A hazánkban élő nemzetiségek, vallási kisebbségek.

11.6. A roma/cigány társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.

11.7. A szomszédos országokban élő magyarság helyzete, magyarok a nagyvilágban.

11.8. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlődésére.

Ókori civilizációk: a Közel-Kelet civilizációi; a görög civilizáció; a római civilizáció

Politika az ókorban: az athéni demokrácia; a római köztársaság

A monoteista vallások: a zsidó vallás; a kereszténység; az iszlám

A középkor világai: a parasztság világa, az egyházi rend; a nemesi rend; a polgárok és a kívülállók

Középkori birodalmak: a Német-római Császárság; Bizánc

A Magyar Királyság létrejötte és megszilárdulása: őstörténet és honfoglalás; az államalapítás; a tatárjárás

A Magyar Királyság Európában: az Anjouk; a törökellenes küzdelmek; Hunyadi Mátyás

A kora újkor: a földrajzi felfedezések; a korai kapitalizmus; a reformáció és a katolikus megújulás

Magyarország a török hódoltság korában: az ország három részre szakadása; a két magyar állam; a török kiűzése és a kor mérlege

A felvilágosodás kora: a felvilágosodás; a brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság; a francia forradalom jelentősége és hatása; liberalizmus, nacionalizmus és konzervativizmus

Magyarország a 18. században: a Rákóczi-szabadságharc; Magyarország újranépesülése; a felvilágosult abszolutizmus reformjai

A reformkor, forradalom és szabadságharc: a reformkor fő kérdései; a politikai színterei és vitái; a forradalom; a szabadságharc

A nemzetállamok és az iparosodás kora: a polgári nemzetállam megteremtése; az iparosodás hullámai, a szocializmus és a munkásmozgalom

A dualizmus kora: a kiegyezés és a dualizmus rendszere; a nemzeti és nemzetiségi kérdés; az ipari forradalom Magyarországon; társadalom és életmód

Az első világháború: az imperializmus; a világháború; a háború jellemzői és hatásai; Magyarország a háborúban

Az átalakulás évei: szocialista és nemzeti törekvések; a Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése; tanácsköztársaság és ellenforradalom; a versailles-i békerendszer és a trianoni béke

A két világháború között: a Szovjetunió; a világválság; a nemzetiszocialista Németország, a Horthy-korszak, gazdaság és életmód

A második világháború: a tengelyhatalmak sikerei; a szövetségesek győzelme; Magyarország a háborúban; a holokauszt; az ország pusztulása; a világháború jellemzői

Az új világrend kialakulása: a kétpólusú világ kialakulása; a gyarmatok felszabadulása; demokratikus kísérlet Magyarországon; a szovjetizálás

A kétpólusú világ kora: a hidegháború; gazdasági változások; társadalom és életmód

Magyarország a kommunista diktatúrában: a Rákosi-diktatúra; az 1956-os forradalom és szabadságharc; a Kádár-korszak; gazdaság, társadalom és életmód

A kétpólusú világ vége: a szocializmus válsága; rendszerváltozás Magyarországon; a kétpólusú világ megszűnése

A globális világ: az európai integráció; a sokpólusú világ; globális folyamatok és konfliktusok

Magyarország a globális világban: a mai magyar politikai rendszer; a magyar pártrendszer és politikai élet; a piacgazdaság kiépülése

A Kárpát-medence népei a 20-21. században: Magyarországi nemzetiségek; határon túli magyarok

A tervezetben kidomborodik, hogy 9–10. évfolyamon egyetemes történelemből csak az általános, illetve a magyar történelemre hatással bíró jelenségek, folyamatok kerülnek bemutatásra; klasszikus eseménytörténet, egyes országok története nem. A súlypont a korszakok gazdasági változásain, társadalmi struktúráin, politikai modelljein és világképén van. Az egyetemes történeti témák jobbára tematikus, a magyar történeti témák pedig inkább eseménytörténeti jellegűek. A 11–12. évfolyamon kerülnek sorra a jelenismeret szempontjából legfontosabb 19–21. századi események, jelenségek, folyamatok. Itt már az egyetemes történelem is gyakran eseménytörténeti jelleggel szerepel.

A tananyagcsökkentés láthatóan igazodik ahhoz, hogy mi kérhető reálisan számon az érettségin. Kérdés azonban, hogy az új tervezetben feltüntetett témakörök milyen résztleteséggel kerülnek bele a kerettantervekbe, illetve az érettségi követelményekbe. A jelenlegi gyakorlat is mutat eltéréseket ezen a téren: a kerettantervekhez, de különösen az érettségi vizsgaszabályzathoz képest a tankönyvekben megjelenő anyag jóval részletesebb. (Példaként hozható az ókori Hellász, amely a 2012-es NAT-ban lényegében egy pontot jelent, a kerettanterv 11 órát szán a feldolgozásra, az OFI újgenerációs tankönyve 7 leckében dolgozza fel, több, mint 30 oldal terjedelemben. Ezzel szemben például Az Egyesült Államok létrejötte, alkotmánya” témát, ami egy 15 órakeretes blokk része 7 másik téma mellett a kerettantervben, a Száray Miklós-féle, 2016-os kiadású tankönyv nem egészen egy leckében foglalja össze, 5 oldal terjedelemben: Anglia és amerikai gyarmata”.) Jó lenne az ilyen jellegű eltéréseket csökkenteni (kézenfekvőnek tűnik ezt a kerettantervi szinten korrigálni), ezáltal mind a közép, mind az emelt szinten tanulóknak és szüleiknek is egyértelműbb és következetesebb képet adni a történelem tantárgy súlypontjairól .

Talán kijelenthetjük, hogy régóta áhított kívánságra válaszol az új nemzeti alaptanterv, amikor jelentősen (10%-ról 15-25%-ra) növeli a tananyagon felüli szabad” órakeret mennyiségét. Ez az idő már érdemleges differenciálást tesz lehetővé a tanmenetek megalkotásánál, illetve a tanítási gyakorlatnál (pl. a helyi igényekhez igazított tartalmak beemelését, több tanulói tevékenységen alapuló projektet stb.)

További fontos változás, hogy a társadalmi ismeretek oktatását egy önálló tantárgy veszi át (8. és 12. évfolyamon heti 1-1 tanóra keretben), a gazdasági ismereteket pedig a földrajz. (Ez megszünteti azt a különös ellentmondást, hogy míg a 2012-es NAT-ban ezen tartalmak általános iskolában alig, középiskolában pedig egyáltalán nem jelentek meg, a kerettantervek jelentős, mintegy 26, illetve 18 órányi keretet biztosítottak rájuk.)

A csökkenés/átstrukturálás azt eredményezi, hogy a 12. félévnél várhatóan lezárul a kronologikus témák tanítása, az időt az érettségire való felkészülés tölti ki. Mivel a kimeneti vizsga komoly kihívást jelent a diákoknak, illetve eredménye beleszámít a továbbtanulásba, ez a törekvés mindenképpen támogatandó.

Összegzés

A NAT-tervezete vitaanyag, így is érdemes kezelni egyelőre. Mivel a Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport dokumentuma a történelem tantárgyat illetően számos ponton eltérőt kínál, mint a jelenleg érvényes NAT, kijelenthető, hogy alkalmas a vitára. (A nyílt véleményezés 2018. szeptember 30-ig tart a projekt honlapján.) Koncepcióként előremutató, figyelembe veszi a tanártársadalom tapasztalatait, igényeit, modern pedagógiai szemlélettel bír, és teret ad a diákok egyéni szükségleteinek, ugyanakkor épít a korábbi hagyományokra is.

Bízunk benne, hogy konstruktív diskurzus alakul ki a tervezetről, ami kiforrott, a szakmai szempontokat érvényesítő alaptantervet, kerettanterveket és taneszközöket (főként tankönyvek) eredményeznek majd. Ilyen módon valósulhat meg a Kutatócsoport azon célkitűzése, miszerint „felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt.”

 

Felhasznált irodalom:

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 66. sz., 2012. június 4., 10707–10719. o.

A 2016 novemberében elvégzett általános felmérés kiértékelése. In: [http://tortenelemoktatok.hu/allasfoglalasok/a-2016-novembereben-elvegzett-altalanos-felmeres-kiertekelese.html] Utolsó letöltés: 2018. augusztus 31.

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.2.04. melléklete: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. In: [http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html] Utolsó letöltés: 2018. szeptember 1.

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3.2.05. melléklete: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. In: [http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html] Utolsó letöltés: 2018. szeptember 1.

A Nemzeti alaptanterv tervezete. In: [https://www.oktatas2030.hu/] Utolsó letöltés: 2018. augusztus 31.

Csapodi Zoltán: A történelemérettségi reformja. In: Péterfi Gábor – Fekete Bálint (szerk.): Történelemtanításról a XXI. század elején. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. 33–58. o.

Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna: A történelemtanítás gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Fischerné Dárdai Ágnes: Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). In: Történelemtanítás, (XLV. évfolyam) Új folyam I., 1. (próba)szám 2010. február

Gyertyánfy András: Az elbeszéléstől a forrásokig, a forrásoktól az elbeszélésig. A történelemtanítás súlypontjának változásai. In: Történelemtanítás, (LIII. évf.) Új folyam IX., 1–2. szám, 2018. június

Jakab György: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek az új Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben. In: Történelemtanítás, (XLVII. évf.) Új folyam III., 2–4. szám, 2012. december

Katona András: A történelem tantárgy az új kerettantervben. In: Péterfi Gábor – Fekete Bálint (szerk.): Történelemtanításról a XXI. század elején. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. 15–32. o.

Kaposi József: A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján. In: Történelemtanítás, (LI. évfolyam) Új folyam VII., 1–2. szám, 2016. június

Kojanitz László: A kerettanterv változásai – a történetmesélésétől a reflektív történelemszemléletig. In: Történelemtanítás, (XLIX.) Új folyam V., 1. szám, 2014. április

Kovács István Kovács Istvánné Óbis Hajnalka: A változó történelemoktatás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2015.

Németh György – Borhegyi Péter (tananyagfejlesztők): Történelem 9. Újgenerációs tankönyv. 1. kiadás. OFI, h. n., 2016.

Száray Miklós: Történelem 10. Új forrásközpontú történelem. OFI, Budapest, 2016.

Történelem 9. FI-504010901/1. Tanmenetjavaslat. In: [https://portal.nkp.hu/] Utolsó letöltés: 2018. szeptember 1.

Történelem 9. FI-504010901/1. Tanmenetjavaslat. „Rugalmas”. In: [https://portal.nkp.hu/] Utolsó letöltés: 2018. szeptember 1.

 

Fekete Bálint – Török Sándor

 

(Címlapkép forrása: https://pxhere.com)

Ezt olvastad?

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –
Támogasson minket