„Valamennyien elkötelezettek vagyunk a történelem és az ismeretterjesztés iránt” – interjú Galambos Istvánnal

Oszd meg másokkal is:

Portré

Az ismeretterjesztés egyre kiemeltebb figyelmet nyer napjainkban, köszönhetően az egyes tudományterületeket képviselő személyek, illetve szervezetek tevékenységének. Galambos Istvánnal, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat (TITE) elnökével Balogh Ádám beszélgetett.

Újkor.hu: Hogyan kerültél közel a történelemhez és jutottál el odáig, hogy a társaiddal létrehozzátok a TITE-t?

Galambos István: Már korán, az általános iskolában kirajzolódott bennem, hogy történelemmel szeretnék foglalkozni. Ahogy az lenni szokott, engem is vonzottak a történelmi regények és természetesen maga a történelem. Már a legelső történelemtanárom, Katona Csaba elültette bennem a történelem szeretetét és ez megmaradt, annak ellenére, hogy a tárgy későbbi oktatóival nem volt mindig felhőtlen a viszonyom. Az egyetemet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Piliscsabán. Először elgondolkoztatott az intézmény távolsága, azonban egy év után magával ragadott a szellemisége, keresztény műveltsége, illetve a pedagógusok hihetetlen nagy szaktudása is meggyőzött arról, hogy ezen az egyetemen kell maradnom még akkor is, ha néha szigorúak a feltételek.

Ha jól tudom, még be sem fejeztétek az egyetemet, amikor megalapítottátok az Egyesületet.

Igen, magának az egyesület létrehozásának a gondolata 2002-ben született meg egy nyári estén, miközben a barátaimmal beszélgettünk. 2002-2003-ban került sor az – akkori nevén – Történelmi Ismeretterjesztő Egyesület megalapítására. Kiss Gergő Barnabás titkárságával, Kovács Mirkó pénztárosságával és az én elnökségemmel működött 2002 és 2009 között, és ez idő alatt sikerült országos szintű tevékenységet folytatnunk. Főként előadásokat szerveztünk, amelyeken neves meghívottak mellett olykor magunk is előadóként vettünk részt. Már akkor is a történelmi ismeretterjesztés volt a fő célkitűzésünk. Emellett azzal a ma is meghatározó küldetéssel dolgoztunk, miszerint a korszerű ismereteket azokra a helyszínekre is el kell juttatnunk, ahol alapvetően nem juthatnának hozzájuk, például vidékre. Szentgyörgyi Csaba szervezésében, Békésen volt az első rendezvényünk, ahol teltház előtt M. Kiss Sándor professzor és Kahler Frigyes tartott egy-egy előadást. A helyi médiát is megmozgatta az esemény, ezzel indultak útjára a rendezvényeink. A TITE az évek alatt eljutott többek között Békéscsabára, Kecskemétre, Ceglédre, Gyulára, Törtelre, Jászkarajenőre és Keszthelyre is.

Ütköztetek-e bármiféle nehézségekbe? Mire számíthat, aki esetleg egyesületet kíván alapítani?

A nehézségekkel először az első működésünk idején találkoztunk. A 19-20. század fordulóján, de még a két világháború között is sokkal egyszerűbb volt az egyesületek és társulatok működtetése. Már az alapoknál kihívásokkal kellett szembesülnünk, hiszen kellett egy székhely, ahol át lehetett venni a leveleket. Bankszámlát kellett nyitnunk és fenntartanunk még akkor is, ha a pénzforgalmunk nulla forint volt. Az állami elvárásokat nem a néhány tucat fővel működő egyesületekre szabták, hanem a nagy szervezetekre. Minden szervezet mellé, ideális lenne egy könyvelő, egy jogász és egy-két főállású munkatárs, akik az adminisztrációt intézik. Az adóhatóság munkatársai általában segítőkészek, de gyakorlatilag voltak olyan adminisztratív dolgok, amelyekről nem is hallottunk korábban, és amelyekkel valószínűleg más történész sem találkozik alapvetően az életében. A különböző nyomtatványokban eligazodni sem egyszerű és gyakran maga az adminisztráció is költségekkel jár. Tehát nincs könnyű dolga annak, aki egyesületet akar indítani. Az anyagi támogatások szűkösségéről nem is beszélve. Nemrég kaptunk megkeresést egy nálunk nagyobb szervezettől, akik éppen az adminisztrációs terhek miatt kívánnak egyesülni a TITE-vel. Sajnos a bíróságok és az adóhatóság munkatársainak segítőkészsége ellenére is komoly gondok vannak még a civil szervezetek működtetését koordináló rendszerben. Sajnos elsősorban anyagi természetű okok miatt a kezdeti szerveződésünk megszűnt 2009-ben.

Szerencsére mindezek ellenére sikerült feltámasztani a TITE-t. Mikor alakult újra és milyen tevékenységet folytattok azóta?

2011. június 4-én Törtelen tartottam az évi Trianon-megemlékezés kapcsán egy előadást, ahol láttam a hallgatóság érdeklődését és igényét a történelmi ismeretek iránt. Az előadás után megkérdeztem a polgármestert, Godó Jánost, hogy mit szólna, ha szerveznénk egy konferenciát a településen. A polgármester úr örömmel ment bele a dologba. Még október 22-én megrendezésre került egy történeti konferencia, amiből később megszületett az első kötetünk „A vidék forradalma–1956” címmel, melyet Gaganetz Péter tördelt. Az eseményen helyi kutatók mellett fiatal történészek és neves előadók is jelen voltak. Az előadók között volt többek között: Horváth Miklós, Gulyás Zoltán, M. Kiss Sándor, Vágó Sándor és Farkas Tibor is. A rendezvény célja az volt, hogy ne csak a budapesti ’56-os eseményeket mutassuk be, hanem a vidékieket is, hiszen a forradalom országos jellegű volt, amiről sajnos sokszor megfeledkeznek. Erre a konferenciára gondolva régi és újabb tagokkal kiegészülve újraalakítottuk az egyesületet immár Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület néven. Azóta a TITE hosszú utat járt be, előadónk volt már többek között Horváth Miklós, Hermann Róbert, Újváry Zsuzsanna, Botos Katalin, Kovács Péter, Fehér Bence, Sárközy Miklós, Michalkó Gábor és az eddig megjelent köteteinket számos további szerző tisztelte meg tanulmányával.

Milyen rendezvényeket szerveztetek az elmúlt években és milyen kiadványaitokkal találkozhatunk?

A 2011-es konferencia után törekedtünk hiánypótló és az aktualitásokhoz igazodó rendezvények megszervezésére. 2012-ben M. Kiss Sándor és Horváth Miklós professzorok adtak lehetőséget számunkra, hogy konferenciát szervezzünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együttműködve. A konferencia az „A diktatúra évtizedei” elnevezéssel került megrendezésre. Sikerességét mutatja, hogy a Magyar Televízió, sőt még a Magyar Rádió is tudósított róla. Még az év végén, többek között Botos Katalin és Újváry Zsuzsanna részvételével, Horváth Attila pártfogásával egy adótörténeti konferenciát is szerveztünk, mivel rá kívántuk irányítani a figyelmet a gazdaságtörténetre. Ebből is kötet került kiadásra „Adalékok az adózás történetéhez” címmel. 2013-ban az „Utak és útkereszteződések” című kötetünk M. Kiss Sándor professzor tiszteletére jelent meg, ezen kívül a nagy múltú Magyar Földrajzi Társasággal közösen szerveztük meg Kunszentmiklóson a fürdővárosok történetét áttekintő konferenciánkat, amelyet szintén sikernek könyvelhettünk el, és aminek az anyagából idén jelenhetett meg kiadványunk. 2014-ben Törtelen került megrendezésre a hun történelemmel kapcsolatos konferenciánk, amelyen többek között Fehér Bence, Kovács Péter, Sárközy Miklós, Bubnó Hedvig, Vágó Sándor és még sokan mások adtak elő. Nagy sikernek könyvelhetjük el, hogy Fehér Bence és Kovács Péter szerkesztésében immár rendszeresen jelentethetjük meg a „Studia Epigraphica Pannonica” című ókortörténeti sorozatot.

Láthattuk, hogy az elmúlt évek alatt szép számmal jelentek meg kiadványok és kerültek megrendezésre rendezvények. A fiatalabb tagok számára is lehetőséget nyújtanak ezek?

Természetesen a fiataloknak, a kezdő történészeknek és a kevésbé ismert kutatóknak is lehetőséget kívánunk biztosítani a már elismert szakemberekkel együtt történő szereplésre, megjelenésre. Számos hallgató, doktorandusz kapott már lehetőséget a konferenciákon való részvételre, akik közül páran azóta már történészként vagy a történelemhez köthető munkakörökben dolgoznak.


Fotó: Fodor Krisztina. Forrás: tite.hu

Hogyan lehet csatlakozni és mit lehet tudni a tagságról?

Mindenkinek a jelentkezését szívesen fogadjuk. Az egyesületünk jelenlegi tagjai javarészt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori és jelenlegi hallgatóiból kerültek ki, ám akad közöttünk nyelvvizsgafejlesztő tanár, műszaki menedzser, sőt asztalosmester is. Valamennyien elkötelezettek vagyunk a történelem és az ismeretterjesztés iránt. A tagságnak két fajtája van: a támogatói és a rendes tagság. Az előnyök szempontjából nincs különbség. Az egyesület tagjai részt vehetnek a rendezvényeinken és az éves tagdíjon kívül díjmentesen vagy igen kedvező feltételekkel publikálhatnak a lektorált kiadványainkban. Releváns kutatások esetén pedig előadhatnak a konferenciáinkon. A jelentkezéshez a honlapunkról letölthető a tagfelvételi kérelem, amit postán, személyesen vagy akár e-mailben is tudunk fogadni.

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

Dobi István (Ószőny, 1898. december 31. – Budapest, 1968. november 24.) tevékeny szerepet játszott abban, hogy a Független Kisgazdapárt alárendelje
Támogasson minket