Vatikáni kutatás a koronavírus árnyékában – XII. Pius frissen megnyitott fondjai

Tóth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól.

Március 1-je egy szokványos tavaszi napnak ígérkezett szemerkélő esővel és széllel, amikor kora reggel leszállt a repülőgépem Rómában. Az utazást hosszas megfontolás előzte meg, mivel északon történt már néhány koronavírusos megbetegedés ugyan, de úgy tűnt, az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet, és Rómában is csak az a két kínai turista kapta el korábban a vírust, akik addigra már meg is gyógyultak. A történelmi pillanat is az Örök Város felé vonzott: Ferenc pápa döntése értelmében ugyanis március 2-ától kutathatóvá váltak a XII. Pius (1939–1958) pápasága idején keletkezett iratok.

Követendő irányelvek a koronavírus ellen a Termini pályaudvaron (2020. március 1. A szerző saját felvétele)

Ahhoz azonban, hogy ennek én is részese lehessek, előkészületeket kellett tenni: mind a Vatikáni Apostoli Levéltárba, mind pedig az Államtitkárság Történeti Levéltárába jó előre be kellett jelentkeztem. Mivel az olvasók egy része még bizonyára nem járt ezeken a forrásőrző helyeken, de talán e cikket olvasva kedve támad hozzá a későbbiekben, amikortól már biztonságosan lehet utazni, szeretnék támpontot adni a kutatás megkezdéséhez. A Vatikáni Apostoli Levéltárba online kell regisztrálni ezen a linken. Az alapadatokon kívül tudományos intézet vagy pedig a szakmában jártas, a levéltár olvasatában hiteles személy ajánlólevelére, a diplomára, fényképre és a személyi igazolványra is szükség van. Ezeket, ha valaki első alkalommal végez kutatást, magával kell vinnie. Én már többedjére koptattam a szentszéki levéltárak küszöbét, így csak az utóbbiakat kellett megadnom. Mivel egy napra a maximális kutatószám 60, már október elején – rögtön azután, hogy a pápa bejelentette, hogy kutathatóvá teszik a XII. Pius pontifikátusa (1939–1958) alatt keletkezett iratokat 2019. március 4-én, és a foglalás a második őszi hónap elején lehetségessé vált – kitöltöttem az online űrlapot, és elégedetten nyugtáztam, hogy még befértem a keretbe.

A Vatikáni Apostoli Levéltár kutatóterme (a kép a Fraknói Kutatócsoport honlapjáról)

Az Államtitkárság Történeti Levéltárába nem lehet online bejelentkezni. A kutatási kérvényt postán kell eljuttatni ide, és mivel elbírálása körülbelül egy hónapot vesz igénybe, jól teszi a kutató, ha legalább 6-8 héttel a tervezett kutatás előtt kérvényezi. Amennyiben valaki már nem első alkalommal jár náluk, úgy elégséges a kutatás meghosszabbítását kérnie az államközi kapcsolatok titkárától. Ha a kérvény elbírálása pozitív, úgy e-mailen küldenek egy linket a kutatónak, mellyel egyéni hozzáférést kap a levéltári online foglalási rendszerhez. Két idősávban lehet helyet foglalni, és maximum 120 idősávot lehet kutatással tölteni egy évben. Fontos, hogy csak előre megfontoltan foglaljunk időpontot, és lehetőleg jelenjünk is meg a kiválasztott idősávban.

Első nap a Vatikáni Apostoli Levéltárban kezdtem meg a kutatást. Bár előzetesen arra számítottam, hogy a kutatóterem tele lesz a világ minden tájáról érkezett kutatóval, jó, ha 30-40-en jöttek össze. Többségük olasz volt, de elvétve hallottam francia, német és angol beszélgetést is. Rajtam kívül csak egy magyar volt: római rezidensünk, Nagy Katalin, aki a gyors áttekintésben volt segítségemre. Lelkes és alapos munkáját ezúton is nagyon köszönöm!

Az első magyarok akik a 2020. március 2-án megnyitott fondokban kutattak__Tóth Krisztina Nagy Katalinnal a Vatikáni Apostoli Levéltárban (Nagy Katalin felvétele, 2020. március 6-án)

Ezután a Sala dei Indicibe vezetett az utam, ahol izgatottan kerestem a legújabb magyar indicét, de sajnos hiába, ugyanis az 1939 utáni anyagot Angelo Rotta nuncius 1945-ben, félve attól, hogy illetéktelen kezekbe kerül, elégette. Az 1945 utáni kérdések megválaszolásához feltételeztem, hogy az „Austria” indicét (azaz mutatót) kellene megnéznem, de az egyelőre nem kutatható, mivel most készül hozzá az áttekintő inventárium. Maradtak tehát a „Romania”, „Jugoslavia” és „Cecoslovacchia” indicék. A Jugoslavia indicékből 1941-ig bezárólag és 1945-től kezdődően lehet tájékozódni, a kettő közötti periódusra vonatkozóan nincs indice. A kutatáshoz fontos tudni, hogy délelőtt maximum 3 busta kérhető ki, s csak amennyiben ezekkel mind végzett a kutató, akkor kérhető ki további 2 busta délutánra (13 óra utánra). A kutatást egészen a 17 órai zárásig lehet folytatni.

Az átnézett anyagok témánként vannak csoportosítva, például: szerzetesrendekre vonatkozó iratok, különféle kongregációkkal, dikasztériumokkal a nuncius levelezése vagy az egyes egyházmegyékhez kötődő ügyek. Azonban a II. világháború végénél nincs éles cezúra, és egy adott év eseményeit több bustában elszórva találjuk meg. Az anyag változatosságához most csak egy-két példát szeretnék hozni. Márton Áron püspök levelezését – aki sokat tett Erdély népeinek békés egymás mellett éléséért és az idegen uralom alatt a magyarság identitásának megőrzéséért –, számos bustában elszórva megtaláljuk a bukaresti nunciatúrai iratanyagban. Például azt a levelet, amelyet a második bécsi döntés után, 1941. március 25-én ír Andrea Cassulo bukaresti apostoli nunciusnak egyházmegyéje helyzetéről, vagy például azt a jelentést, amelyet Románia átállása után pár hónappal, 1945. január 24-én szintén egyházmegyéje állapotáról küldött. Ugyanakkor megtalálhatók az anyagban jegyzetei, szentbeszédei, 1928–1935 közötti konferenciabeszédei, 1944. május 18-án a zsidók deportálása ellen elmondott beszédének szövege. Vaskos fasciculus foglalkozik a román görögkatolikus papok sérelmeivel is a II. bécsi döntés utáni 1940-es ország gyarapodás kapcsán.

Róma, Feltrinelli Könyvesbolt – vírus témájú stand (2020. március 9. A szerző saját felvétele)

A Pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában hasonlóan gazdag anyagot találunk, amely az elégetett nunciatúrai anyagért is bőven kárpótol minket. Bár mindent áttekinteni a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt nem volt lehetséges, a főbb témakörökről lehetett tájékozódni. Az újonnan megnyitott fondok az V. periódushoz tartoznak, melyek anyaga számítógépen fotók formájában kutatható, és a magyar egyháztörténethez számos adalékkal szolgál. Az anyag is témakörönként csoportosított, nem a Magyarországon elterjedt felosztást veszi alapul, tehát nem feltétlenül 1945 előtti és utáni vagy 1950 előtti és utáni anyagról beszélhetünk. Az elektronikus rendszerben a fasciculusok első nagyobb csoportját 1948-ig bezárólag lehet kutatni. (Bár ez a felosztás sem mindenhol helytálló, például a szombathelyi Farkas Dénes általános helynöki kinevezését egy positióban tárgyalják Mindszenty József, Hamvas Endre és Kovács Sándor kinevezésével.) Azok a fasciculusok, amelyekben 1958 utáni anyag is található, teljes egészében nem kutathatók, azok a részei sem, amelyek 1958 előttre vonatkoznak.

A magyar anyag többek között rámutat a Szentszéknek a zsidók érdekében kifejtett tevékenységének gazdagságára, a különféle katolikus és zsidó szervezetek közbenjárására, vagy a revízió sokrétű hatására az egyházszervezetre. Az utóbbiból most egy példát említek: Észak-Erdély visszafoglalását követően a magyar kormány kifejtette elképzelését a terület egyházi rendezéséről, amelyet 1940. október 26-án Angelo Rotta nuncius kommunikált Luigi Maglione bíboros államtitkárnak. E szerint szerették volna a görögkatolikus máramarosi és nagyváradi egyházmegyék egyesítését aeque principaliter, a háború előtt Hajdúdoroghoz és Munkácshoz tartozó plébániák visszatérését, a nagyváradi görögkatolikus püspöki székbe sem Valeriu Traian Frenţiut sem Vasile Suciut nem hajlandók elfogadni, kifejtik véleményüket Alexandru Rusu kinevezéséről, szeretnék, ha a római katolikus nagyváradi és szatmári egyházmegyéket ismét különválasztanák. Vikáriusokat vagy apostoli adminisztrátorokat elfogadnak az elfoglalt területekre. Több román papot, köztük Giuseppe Popot kiutasították Magyarországról. A szovjet megszállás kezdeteiről is számos dokumentumot őriz a levéltár, köztük Grősz József kalocsai érsek több beszélgetésének lenyomatát az angol politikai misszió vezetőjével a földreformról, papok letartóztatásáról, az orosz csapatok fosztogatásáról, erőszakoskodásáról, stb. Az átnézett anyagból Magyarország és a II. világháború témakörben a Fraknói Kutatócsoport keretében forráskiadás készül.

A turistákat nem ijesztette el a koronavírus (2020. március 8. A szerző saját felvétele)

Sajnos az újonnan megnyitott fondokról benyomások szerzésére mindössze egypár napunk volt, ugyanis március 6-án koronavírus fertőzöttet találtak Vatikán Állam területén, így már reggel nem tudtunk bemenni az államtitkársági levéltárba, bizonytalan ideig bezárták. A Vatikáni Apostoli Levéltár még délutánig nyitva tartott, de ezt követően a március 9-ei hétre bezárt, jelenleg pedig a honlapjukon az olvasható, hogy április 3-áig zárva maradnak. Hazajönni legkorábban a kedd reggeli repülővel tudtam, amikorra egész Olaszországot lezárták. Szerencsére a járatot nem törölték. Kicsit szomorú érzéssel intettem búcsút Rómának, mivel csak egy részét tudtam elvégezni a kitűzött feladatoknak, de elnézve a távolodó pinea fenyőket a következő olasz köszöntés cikázott át a gondolataimon: arrivederci a presto! [Hamarosan viszontlátjuk egymást!] A munkát természetesen, ha huzamosabb időre kinyitnak a levéltárak és véget ér a koronavírus tombolása, valamint az ennek nyomán hozott megszorító intézkedések, folytatni fogjuk. Addig is a kutatóhelyi és egyetemi előírások értelmében megérkezésem után azonnal önkéntes otthoni karanténba vonultam.

Tóth Krisztina

A cikk az Újkor.hu és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

 

Ezt olvastad?

Magyarország történetében a kereszténység az államalapítástól kezdve fontos szerepet játszott. A magyar–szentszéki kapcsolatok a mai napig virágzóak, amelyet a témában