„Vérengzés az ország szívében” – A Kossuth téri sortűz
Az 1956-os eseményekre való emlékezés keretében számos rendezvényt tartanak országszerte. 2016. október 25-én a Kossuth téri sortűz 60. évfordulója alkalmából az Országház felsőházi üléstermében konferenciára került sor.
A lyukas zászló elhelyezése. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Bellavics István. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Az előadássorozat a forradalom jelképének, a lyukas zászló ünnepélyes elhelyezésével és a Himnusz éneklésével, valamint egy rövid emlékfilm vetítésével kezdődött. Köszöntőbeszédében Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója üdvözölte a résztvevőket, köztük az 1956-os veteránokat, valamint Boross Péter egykori miniszterelnököt és Schmitt Pál volt köztársasági elnököt. Kitért a Parlament és a Kossuth tér szimbolikus jelentőségére is.
Latorcai János. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Latorcai János, az országgyűlés alelnöke Pál apostol korinthusiaknak írt második leveléből idézve, 1956 emlékének fontosságát hangsúlyozva hivatalosan is megnyitotta a konferenciát.
Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosának nyitóelőadásában konklúzióként a következőket vonta le: Moszkva fizikailag győzelmet aratott a magyar szabadságharc felett, morális szemszögből a magyaroké a dicsőség, mivel a a nyugati baloldaliak már nem felszabadítóként, hanem elnyomóként tekintettek a Szovjetunióra, s a forradalom hatást gyakorolt számos szabadságmozgalomra – többek között Martin Luther King és Mahatma Gandhi tevékenységére.
Shcmidt Mária. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Az első szekcióban – amely a Kossuth téri sortűz történelmi kontextusát tárgyalta – Varga Zsuzsanna, az ELTE Új-és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője elnökölt. Beszédében a forradalom hőseinek járó tiszteletadásra hívta fel a figyelmet, majd átadta a szót Szakolczai Attilának, az 1956-os Intézet történészének. Szakolczai Az utca – a fegyveres felkelők címet adta előadásának, melyben a fegyveresek tevékenységéről, a karhatalom és a kormány tétlenségéről tett említést, továbbá kiért arra, miért voltak sikeresek az ellenálló csoportok az októberi napokban. Ismertette a szabadságharc leverésének okait, beszélt arról, hogy 1956 és a budapesti harcok tabutémának számítottak az orosz történetírásban.
Soós Viktor Attila, Rainer M. János, Szakolczai Attila, Varga Zsuzsanna. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Az előadássort Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke folytatta Újjászerveződő önkormányzatiság címmel. Beszélt az 1953 után fellépő válságról és a szocializmus megreformálásának kísérletéről, illetve a polgári demokrácia iránt fellépő igényről. Felszólalásának tanulsága szerint az újjászerveződő önkormányzatok rendpártiak voltak, nem történtek véres megtorlások, szemben Kádár statáriális bíróságaival. Szerinte a történész felelőssége 1956 emlékének őrzése, feltárása és ápolása.
A harmadik előadást Rainer M. János, az Eszterházy Károly Egyetem kutatóprofesszora tartotta, Az MDP vezetése és a Nagy Imre kormány(ok) címmel. Az előadás nyitányaként Bibó István emlékirataiból olvasott fel, majd Charles Tilly, amerikai történész okfejtésével – miszerint 1956 nem volt forradalom, hanem forradalmi kísérlet – illetve ennek cáfolatával folytatta. Zárásként pedig kiemelte, hogy 1956 őszének nem voltak kiemelkedő alakjai, mivel az egész magyar társadalom szerepet játszott a forradalom alatt.
A negyedik előadást Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartotta, A történelmi egyházak szerepe a forradalomban címmel. Előadását négy pont köré fonta: megújulás, megszólalás, szabadulás, megtorlás. Előadása végén az egyházak ellen irányuló megtorlásokról, nevezetesen az istenhit gyengítéséről beszélt.
Az első szekció végén Varga Zsuzsanna felhívta a történészek figyelmét arra, hogy feladatuk az új generációt felkészíteni az 1956 kutatásával járó nehézségekre.
Szakály Sándor, M. Kiss Sándor, Horváth Miklós, Tulipán Éva. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
Fél óra szünet után megkezdődött a második szekció, amelyen Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója elnökölt. Bevezető szövegében leszögezte, hogy délutáni turnus fő témáját maga a Kossuth téri sortűz fogja alkotni.
Az első délutáni előadást M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének vezetője tartotta Sortüzek Magyarországon 1956-ban – tipológia és sajátosságok címmel. Előadásának kezdetén ismertette a Belügyminisztérium katasztrófatervét, a sortűz öt pontos protokollját (1. A tömeg szétoszlásra való felszólítása, 2. Levegőbe lőtt sortűz, 3. Porzó sortűz, 4. Térdmagasságon aluli célzás, 5. Sebesültek elszállítása), amelyet a Kádár rendszer megtorló időszaka alatt nem tartottak be.
A következő prezentációnak Horváth Miklós hadtörténész A Kossuth téri sortűz – vérengzés, tömeggyilkosság az ország szívében. Milyen fegyveres alakulatok, mikor és hogyan kerültek a térre? címet adta. Előadásából kiderült, hogy a mészárlást egy félreértés okozta. Erre utalt Szalai Zoltán, orosházi határőr ezredes 1957-ben írt jelentése, miszerint az ÁVH-sok tüzet nyitottak a „felkelőkkel együttműködő szovjet harckocsikra”, a szovjetek pedig elárulva érezték magukat és belelőttek a tömegbe, amellyel azelőtt barátkoztak.
A sorozat Tulipán Éva történész Tüntetők a téren és a sortűz áldozatai című előadásával folytatódott. Grafikonon szemléltette a halottak kor és terület szerinti eloszlását a fővárosban.
A délutáni rész és egyben a konferencia utolsó előadója Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlési Múzeum igazgatója volt. Előadása A téren dörgő fegyverek – katonai csúcstechnika és világháborús fegyverek találkozása Budapesten címet viselte, amelyet korabeli fotók vetítésével tett emlékezetesebbé. Hangsúlyozta, hogy a felkelőknek tisztelet jár, amiért a mennyiségi és minőségi fölényben lévő szovjet hadigépezettel szemben hősies ellenállást tanúsítottak.
Shcmidt Mária, Földváryné Kiss Réka, Bellavics István. Fotó: Bencze-Kovács Görgy, OGYH
A nap végén Szakály Sándor pozitívan értékelte a szimpóziumot, majd egyperces néma felállásra kérte a résztvevőket.
Nagy Dániel
Ezt olvastad?
További cikkek
Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999
2024. március 12-én mutatták be a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Tanácstermében Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv könyvét. A „Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999” című kötet Magyarország NATO-csatlakozása 25. évfordulója […]
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
Előző cikk
Megtorló bírák és FBI-akták – megjelent az ArchívNet új száma
Megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet 2016. évi ötödik száma. A tematikus összeállítás címe: 1956 – sorsok és pályaképek . Az […]