Világháborús pillanatképek a hátországból: egy centenáriumi konferencia utóélete

2015-ben Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának életképei címmel adta közre Budapest Főváros Levéltára annak a konferenciának az anyagát, amelynek 2014-ben adott otthont. Rendhagyó módon azonban nem egy tanulmánykötet foglalja össze a konferencia résztvevőinek eredményeit, hanem az érdeklődők egy DVD jóvoltából nyerhetnek betekintést az első világháborús fővárosi hátország mindennapjaiba. A digitális kiadványt Teleki András ismerteti meg Olvasóinkkal.

2014 őszén Budapest Főváros Levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karával, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeumával, valamint a Legenda Közművelődési Egyesülettel együttműködve sikeres konferenciát rendezett az első világháború Budapestjéről és hátországáról. A rendezvényről korábban portálunk is beszámolt. A konferencia több tényezőnek köszönhette sikerét. Egyrészt a székesfőváros és a hátország története iránt töretlenül növekszik az érdeklődés. Másrészt a konferencia előadásai nem csupán a történettudomány művelői számára voltak érdekesek, hanem számos más társtudomány, úgymint többek közt a művészettörténet és az irodalomtörténet művelői számára is. Szervezési szempontból is igen körültekintőek voltak a konferencia előkészítése során, ugyanis olyan kutatók adtak elő, akiknek kutatásaiban a dualizmus kori Magyarország és az első világháború korábban is fontos terület volt, nem csupán alkalmi kitérő. A BFL részéről fontos és előremutató döntés volt, hogy a konferencia anyagát 2015-ben Budapesti hétköznapok 1914 – A nagy háború hátországának életképei címmel DVD-formátumban tette közzé. A digitális kiadvány bemutatójáról korábban szintén beszámoltunk. Az adathordozón nemcsak az elhangzott 10 előadás található meg, hanem az azokat megörökítő videofelvételek, az előadók által felhasznált prezentációk is, továbbá plusz tartalmak.

Az előadások közül sorrendben az első Horváth J. Andrásé, a BFL főosztályvezető-helyetteséé, aki két naplót mutatott be: ezek egyikének szerzője egy 19 éves felsőleányiskolai növendék, Almády Mária volt, aki belgiumi nyaralásukból történő visszatérésüket örökítette meg 1914 nyarán. A másik napló írója Bartók János főhadnagy volt, aki elsősorban harctéri benyomásait jegyezte fel. Ifj. Bertényi Iván, az ELTE BTK, valamint az MTA BTK TTI munkatársa, a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője és a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese előadásában az első világháborús magyarországi propaganda legfontosabb sajátosságait foglalta össze. Ifj. Bertényi Iván előadását követte Katona Anikóé, az BFL főosztályvezető-helyetteséé, aki a világháború plakátjait vizsgálta ikonográfiai és retorikai szempontjból, kitérve a plakátműfaj korszakban lezajlott fejlődésére. A PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszékének tudományos munkatársa, Csibi Norbert előadása az első világháborús budapesti hitéletet vizsgálta. Hlbocsányi Norbert, a BFL levéltárosa pedig a világháborús hadiipart és gazdaságot mutatta be, kitérve a világháborús gazdasági eseményekre, úgymint a bankpánik és a gyakorivá váló nyersanyaghiány. Maczó Ferenc, az ELTE BTK doktorandusza, továbbá az MTA BTK TTI Lendület Szent Korona Kutatócsoport tagja előadásában egy idén a száz éves évforduló szempontjából igen aktuális eseménnyel, IV. Károly koronázásával foglalkozott. A következő tanulmányban Balogh János, az MNL OL levéltárosa a szintén általa létrehozott magyar Švejk blog (http://magyarsvejk.blog.hu/) révén ismertté vált Lowetinszky János József (1866-1935) naplója alapján idézte fel 1914 nyarát a budapesti kisember szemszögéből. Bödők Gergely, az EKF doktorandusza előadásában a világháborús időszak budapesti mindennapjait mutatta be, köztük olyan általánossá váló jelenségeket, mint a jegyrendszer és a feketézés. A világháborús Budapest lakosságának szórakozását és szórakoztatását vizsgálta Perczel Olivér a BFL levéltárosa. Az utolsó előadás keretében Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársa a világháború idején a fővárosba koncentrálódó hazai sörgyártást vizsgálta.

A lemez tartalma két szerkezeti egységre oszlik, a Tartalomra és a Galériára. A Tartalom három alkategóriából áll. Az első alkategória az Előadások, amely tartalmazza mind a tíz előadás jó kép- és hangminőségű, vágott felvételét. A második alkategória a Prezentációk, melyben megtekinthetőek az előadások megtartása során felhasznált segédanyagok. A harmadik alkategória a Tanulmányok, melyben az elhangzott előadások tanulmánnyá formált verziói olvashatóak. A lemezen mindezek mellett megtalálható a Galéria menüpont is, melyben megtekinthető a BFL  Budapesti hétköznapok 1914 című, 2014-ben készült kisfilmje. A film, melyben megszólalnak az intézmény első világháborúval foglalkozó munkatársai, bemutatja a levéltárat és az intézmény centenáriumra történő felkészülését. A Galéria menüpontban megtalálható a konferencia meghívója, valamint a Kordokumentumok menüpont is, 16 korabeli dokumentummal, köztük Ady Endre 1915. március 28-i kérvényével, melyben a költő kérvényezi, hogy házasságát Boncza Bertával a „székesfőváros törvényhatóságának első tisztviselője előtt” köthesse meg. Hasonlóan érdekes például a hadbavonultak feleségeinek törvénytelen gyermekeiről szóló 1918-as dokumentum, amelyben a belügyminiszter utasítást ad a főispánoknak arra, hogy egyszerűsítsék a katonafeleségek házasságtörő módon született gyermekeinek menhelyi elhelyezését.

A BFL DVD-je, azon túlmenően, hogy fontos segédeszköz lehet az első világháborús hátország és Budapest kutatóinak kezében, számos oktatási célt szolgálhat. Egyfelől hasznos segédeszköze lehet az egyetemi alapképzésben, illetve a gimnáziumok fakultációs képzésein zajló oktatásnak, ugyanis tanulmányai reálisabb képet festenek a hátországról, melynek lakói ugyan nem lövészárkokban harcoltak a túlélésért, hanem a háború gazdasági és társadalmi folyamatai miatt egyre nehezebbé váló mindennapi életükben vívtak keserves harcokat. Ezen felül segítheti a történészhallgatók gyakorlati képzését is, ugyanis a jelenlegi képzési struktúra érthető módon közvetlenül nemigen készíti fel a hallgatókat a történészi pálya olyan gyakorlati részeire, mint például a konferencia előadás tartása és a prezentáció készítése. A lemezen szereplő előadások megtekintésével és a hozzájuk kapcsolódó prezentációkkal való összevetés által sokat lehet tanulni a konferenciatartás módszertanáról. Ugyanakkor az előadások alkalmasak arra, hogy alapos és hiteles betekintést nyújtsanak a hátország kevéssé ismert történetébe a laikus érdeklődők számára.

A BFL kiadványa ugyanakkor rámutat egy örvendetes tendenciára, amely azt célozza, hogy a történettudományi előadások, konferenciák és források fokozott mértékben kerüljenek digitalizálásra és ezáltal online hozzáférhetővé. Ennek szép példája többek közt a Magyar Nemzeti Levéltár virtuális kiállítása.

Összességében a Budapesti Fővárosi Levéltár kiadványa sokkal több, mint egy konferencia digitalizált változata. A BFL ügyesen használta fel a modern technika adta lehetőségeket, és a konferencia előadásain túl az elkészült tanulmányokat, és közérdeklődésre is számot tartó kordokumentumokat tett közzé, mindezt egy könnyen átlátható és kezelhető menürendszer keretében. Remélhetőleg a jövőben több intézmény is követni fogja az intézmény előremutató példáját.

A kiadvány adatai:

F. Toma Katalin – Török Péter (szerk.): Budapesti hétköznapok 1914. – A Nagy Háború hátországának életképei. (DVD). Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2015.

Teleki András

Kapcsolódó cikkek:

Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában

A digitális ősgesztától a kétrétegű pdf-ig – a Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatója

Kitört az első világháború! – évfordulós lapszemle

„Mai világunkban túlságosan is sok minden az első világháború és következményeinek az eredménye” – interjú John Paul Newman történésszel

„…az irodalmat úgyis megette a fene” – Naplók az első világháború idejéből

Csak egy mondat Isonzóról? – az első világháború középiskolai oktatásáról

Ezt olvastad?

A Politikatörténeti Intézet a Hadszíntér és hátország projekt keretében 2015-ben indította útjára A múzsákat lelövik, ugye? című, az első világháború