Vörös és fehér: régiótörténeti együttműködés és konferencia az Eszterházy Károly Egyetemen

2019. október 24-25. között rendezték meg az egri Eszterházy Károly Egyetemen a Vörös és fehér. Társadalmi-politikai átmenetek Északkelet-Magyarországon a 19-20. század fordulójától című régiótörténeti konferenciát, mely immáron második alkalommal biztosított lehetőséget az északkelet-magyarországi régió történetét kutató szakemberek számára, hogy tudományos eredményeiket bemutassák. A konferencia hivatalos megnyitóját megelőzően a régió közgyűjteményei, tudományos műhelyei együttműködési megállapodást írtak alá, ezzel szorosabbra fűzve a kapcsolatot a térség történetével foglalkozó intézmények és kutatók között. Az esemény újabb izgalmas adalékokat nyújtott az évforduló kapcsán a vörös- és fehérterror időszakáról.

A fotót készítette: Szántó György

A megnyitón a köszöntők után Rainer M. János, az egyetem professzora, az MTA levelező tagja tartotta meg plenáris előadását Politikai és más átmenetek a 20. században címmel, melyben összefoglalta a konferencia témáját adó politikai és társadalmi átmeneteket egészen a 19-20. század fordulójától a rendszerváltás időszakáig. A két napos konferencián öt különböző szekcióban zajlott a tanácskozás.

Az első szekciónak az egyetem földszinti könyvtára biztosította a helyszínt. Itt „Forradalmak, ellenforradalmak, politikai változások” témakörben adtak elő a kutatók. Bartók Béla (EKE) a Ráboly-pusztán 1919-ben kivégzett Komáromi István gazdatiszt kivégzésének körülményeit mutatta be. Ezt követően Bodnár Mónika tárta közönség elé kutatását, melyben az első világháború utolsó évében Buzitán történt vérengzés részleteit ismerhettük meg. Gali Máté a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa ismertette a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttét, valamint az északi-hadjárat előzményeit. Kaszár Attila (Miskolci Egyetem) Fényesláca (Lácacséke) település 20. századi történetét mutatta be a hallgatóságnak. A szekció délutáni részének nyitányán Kis József, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának munkatársa a vörös terror borsodi eseményeit prezentálta. Az előadó részletesen kitért a jelentősebb incidensekre és atrocitásokra, majd az ezekért a bűncselekményekért kapott (vagy nem kapott) felelősségre vonásokra. A következőkben Kökény Ferenc muzeológus a hatvani ellenforradalmi kísérlet történetét tárta a hallgatóság elé. Ezután Molnár Dávid (EKE) mutatta be kutatását, melynek középpontjában a keresztényszocialista és a szociáldemokrata ellentét volt 1890 és 1914 között. Prezentációjában megemlítésre került Eger, majd az egri egyház, illetve az egri szociáldemokraták helyzete és a közöttük lévő ellentétek okai. A következő előadó Molnár Vilmos a Vachott Sándor volt a Városi Könyvtár munkatársa aki Gyöngyös első világháború végi politikai helyzetét, a Nemzeti Tanács magalakulását, valamint a pártok újjászerveződését tárta a hallgatóság elé. A folytatásban Sebők Balázs, az EKE főiskolai docense a Tanácsköztársaság időszakának jászberényi eseményeit prezentálta. Őt követte Szalipszki Péter a Hermann Ottó Múzeum történész-muzeológusa aki előadásában a trianoni országcsonkítás szerepét mutatta be Encs város alközponttá zsugorodásában. A szekció zárásaként Pap Péter, az EKE Doktori Iskolájának doktorandusza mutatta be Sándor András életpályáját, majd az egri MDF megalakulásának öt szakaszába nyerhettünk bepillantást, illetve Sándornak az ebben betöltött szerepét ismerhettük meg.

A fotót készítette: Szántó György

A második szekció vegyes előadásokkal indult el délelőtt a líceum második emeleti könyvtárában. Az oktatással, kultúrával, sajtóval, propagandával kapcsolatos eredményeiket osztották meg a hallgatósággal a kutatók. Szegő Iván Miklós az országos sajtó szemszögéből mutatta be Egert illetve az egri lakosokat. Ugrai János az Eszterházy Károly Egyetem oktatója Miskolc iskolavárossá válásáról beszélt a trianoni események után. Előadásában szót ejtett arról hogyan befolyásolta az egyház a folyamatot. Vámos Katalin (Herman Ottó Múzeum) azokról az eseményekről beszélt, amelyek 1945 után történtek a sárospataki Rákóczi várban. Következő előadó Veres Gábor (EKE) volt, aki előadásában az egri Jogakadémia második világháborút követő helyzetéről ejtett szót. Szabó Viktor (EKE) a délelőtti szekció utolsó előadója Gárdonyi Géza és Bródy Sándor kapcsolatáról tartott előadást illetve arról, hogy ezt hogyan befolyásolta a Tanácsköztársaság. A kellemes ebéd után a szekció az egyháztörténeti kutatásokkal folytatódott. Tengely Adrienn (EKE) nyitotta a szekciót a mátraverebélyi-szentkúti kegyhely történetével, eredetlegendáival és hatásával a régió embereire. Fazekas Csaba a Miskolci Egyetem munkatársa az 1918-1920. évi rendszerváltások hatásáról adott elő.  Őt követte Klestenitz Tibor (BTK Történettudományi Intézet) aki arról beszélt, hogyan jelenik meg a keresztény kurzus a régió sajtójában. Gál Máté (EKE) előadásának fő témája a heves megyei egyházat érintő korlátozások és ellenőrzés volt. Kitért arra is milyen hatással volt a megyében lévő nagyobb városokra a fakultatív hitoktatás bevezetése. Wirthné Diera Bernadett (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) következett, aki előadásában a földalatti egyház helyzetéről illetve megpróbáltatásairól beszélt. A szekciót végül Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) zárta a kassai püspökség hejcei nyaralójának történetével. Előadásában részletesen kitért az épület sorsára, hogy szociális otthon volt, de szolgált a megfigyelés alatt állók gyűjtőhelyeként is.

A harmadik szekciónak a Líceum második emeleti könyvtára adott otthont, ahol a kutatók figyelmének középpontjában, Valuch Tibor (EKE) elnöklete mellett, az egyéni és közösségi sorsok kerültek. Egyéni sorssal a szekció négy előadója foglalkozott. Csajányi Melinda (Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnázium) Szent-Ivány Farkas apci földbirtokos lokális szerepét, Várkonyi Péter (EKE) a kompolti születésű Mayer János pályaképét, Kurucz Ádám (MNL BAZML) Nagy Pál vezérőrnagy pályafutását, Gyebnár Kristóf (EKE) egy volt salgótarjáni tisztviselő 1956-os szerepvállalását vizsgálta. Közösségi sorssal a szekcióban nyolc kutató foglalkozott. Kürti Péter (EKE) előadásában a méneskari tisztekre, valamint Heves vármegyei szerepükre, Berecz Anita (EKE) az egri fertálymesterek és kaszinótagok társadalmi összetételére fókuszált. Turbucz Péter (MNL BAZML) a tanácsköztársaság bukása utáni értelmiségüldözést mutatta be, kitérve a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának, Palágyi Józsefnek az esetére. Tóth Katalin (ELTE) és Sz. Halász Dorottya (Miskolci Egyetem) a Selypi-medence, valamint az Abaúj-Torna vármegyei zsidóság történetét mutatta be, oral history interjúkra támaszkodva. Márkus Beáta (PTE) előadásában a civilek Szovjetunióba hurcolására összpontosított. A kárpátaljai régióról két előadás hangzott el, Tornai Csongor Gáspár (KRE) az itt élő magyarság erőpróbáiról beszélt, különös tekintettel az 1944-1946 közötti időszakra, Váradi Natália (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) az 1956-os politizáló csoportokat mutatta be a KGB dokumentumai alapján.

A fotót készítette: Szántó György

A konferencia október 25-én folytatódott. Az V. szekciónak a Líceum 319-es terme adott helyet, ahol a kutatók és Bartók Béla elnöklése mellett a 19-20. század fordulójától kezdve a társadalmi és gazdasági átalakulások témában ismertették vizsgálatuk eredményeit, a fürdőkultúra, az egészségügy és különböző általuk kiemelt lokális események szempontjából. Első előadóként Lövei-Kalmár Klára a Debreceni Egyetem munkatársa mutathatta be prezentációját. Ő a fürdőkultúra átalakulására fektette a hangsúlyt és a társadalmi és politikai változások tükrében vizsgálta azt. Őt követte Péterffy Gergely (EKE) aki a vasút és a vasutasok történetéről beszélt a borsodi iparvidéken. Sipos Balázs (Pécsi Tudományegyetem) zárta a szekció első részét Pécs város építéstörténete az általános rendezési tervek tükrében (1949-1985) című előadásával. Egy rövid szünet után Kürti László (Miskolci Egyetem) folytathatta a szekciót. Ő a ruszin munkások helyzetéről beszélt, kiemelve a csereháti Héthatár esetét. Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem) az egészségügy helyzetér vette górcső alá. Végezetül Láczay Magdolna (Debreceni Egyetem) a rendszerváltások hatását vette szemügyre a szabolcs-szatmár-beregi falvakban és ezen eredményeit tárta a hallgatóság elé, ezzel lezárva a konferencia utolsó szekcióját.

A konferenciát lezáróan a résztvevők egy kellemes ebéd mellett folytathatták a vitát és a beszélgetést. Az előző évhez hasonlatosan, e kétnapos konferenciának az előadói, ezen alkalommal is egy tanulmánykötetben adhatják majd közre kutatási eredményeiket.

A szakmai együttműködések és a konferencia az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” projekt támogatásával valósult meg.

 

Gyebnár Kristóf, Kocsis Klaudia, Samu Tünde, Stefán Antal Krisztián, Szabó Kata

Ezt olvastad?

Október 9-én a Magyar Nemzeti Levéltár és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete műhelykonferenciát szervezett a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának