Nemzetközi konferencia összegezte a COURAGE projekt kutatási eredményeit  

Nemzetközi konferenciával zárult a kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló kutatóprogram, a COURAGE. A kutatást vezető Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja három éven át tíz ország kutatóit koordinálta. A COURAGE legfontosabb eredményeként bemutatták azt az online adatbázist, amely a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeinek adatait tartalmazza.

A The Cultural Heritage of Dissent című konferencia (melynek programját itt, képgalériáját itt és itt megtalálják) első napjának az MTA Humán Tudományok Háza adott otthont. Az esemény megnyitó beszédét Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Intézet igazgatója tartotta, melyben méltatta a projekt európai léptékét és felhívta a figyelmet a kulturális örökség ezen részének fenntartására.

Michal Kopeček

A konferencia első tudományos előadójaként a kelet-európai ellenzékiség és a rendszerváltások történetének elismert szakértője, Michal Kopeček (Institute of Contemporary History, Academy of Sciences of the Czech Republic) szólalt fel, aki többek között azt vizsgálta, a demokratikus ellenzék eszmei öröksége miként befolyásolta a posztszocialista korszak politikai kultúráját. Kopeček az ellenzék beszédmódjának három formáját különítette el: az emberi jogok nyelve, a civil társadalom diskurzusa és az identitáspolitikai kérdésfeltevések. Érvelése szerint a kelet-európai országok ellenzéke minden esetben a saját nemzeti demokratikus gyökereihez próbált visszanyúlni, a kommunista rendszert a demokrácia ellentéteként beállítva.

Horváth Sándor

Ezután Horváth Sándor, a COURAGE projektvezetője röviden összefoglalta a kutatás eredményeit, melynek során elkészült a kommunista korszakbeli kulturális ellenállás gyűjteményeinek 15 nyelven elérhető nemzetközi adatbázisa. A – projekt 2019. januári zárásáig folyamatosan bővülő – COURAGE Registry közel száz kutató három éves munkája nyomán jött létre, és jelenleg 330 gyűjteményről közöl új adatokat. Emellett 391 kapcsolódó szervezet vagy csoport ismertetését, 667, a kulturális ellenállásban vagy annak dokumentálásában részt vett személy életrajzát, 111 esemény és 658 kiemelt gyűjteményi tétel gazdagon illusztrált leírását tartalmazza.

Kovács Éva az MTA TK képviseletében ismertette a COURAGE adatbázisának elemzése során feltáruló legfontosabb ismeretelméleti, szociológiai és történeti felvetéseket. Kiemelte, hogy a COURAGE Registry a gyűjtemények, intézmények, személyek és események, valamint tárgyaknak egy olyan együtteseként jött létre, amely képesek megmutatni az egymás közötti kapcsolatokat, országhatárokon túlnyúló hálózatokat.

A következő panelben a projekt résztvevői számoltak be az elmúlt három év kutatási eredményeiről és több olyan gyűjteményt emeltek ki az adatbázisból, amelyek a Courage kutatásának eredményeképp nagyobb figyelmet kaphatnak, illetve amelyeket maga a projekt tett elérhetővé. Barbara Tołłoczko (Institute of Philosophy and Sociology, Polish Academy of Sciences) Lengyelország nagyságához és jelentőségéhez mérten hosszasan sorolta azokat a legrelevánsabb témákat, amiket érintett a kutatásuk (másod,- és harmadik hullámban érkező disszidensek gyűjteményeitől más kisebbségi gyűjteményeken át a leginkább reprezentatívabb Szolidaritás gyűjteményekig).

Apor Balázs (Trinity College Dublin) az ukrán gyűjteményekről beszélt, közülük is kiemelte a kijevi Sixtiers Museum gyűjteményeit. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna sajátos esetet képvisel, mivel már a két világháború közötti időszakban is a Szovjetunió része volt, ennek megfelelően a kutatás időkerete eltolódott a második világháború előtti időszakra is, amely időszakban intenzívebben is kimutatható a kulturális ellenállás jelensége.

A beszámolók sorát Jacqueline Nießer (IOS Regensburg) folytatta, aki a szerb, kelet-német és bolgár gyűjtemények kutatásáról beszélt egy-egy példán keresztül. Az idézett bolgár gyűjtemény azt szemléltette, hogy az ellenzékiség és autonómia kérdései miként jelentek meg a mindennapok szintjén. Szerb példaként Lazar Stojanovic képzőművész és filmrendező került szóba, akivel épp a projekt munkatársai készítették életében az utolsó interjút. Stojanovic filmjeit többször is betiltották, őt magát bebörtönözték. Végül az IOS kutatója egy punk szubkultúrához tartozó kelet-német gyűjtemény történetét emelte ki.

A közönség

Teodora Shek Brnardić (Croatian Institute of History) CORUAGE projekt keretein belül zajló horvát és szlovén kutatást ismertette. Kiemelte, hogy a kulturális ellenállás fogalma jól szemlélteti a posztjugoszláv emlékezetkultúra összetettségét, amennyiben a téma kapcsán versengő emlékezeti narratívákról beszélhetünk.

Darius Staliunas (Lithuanian Institute of History) a lett, litván és észt gyűjtemények kapcsán arról beszélt, milyen ösztönző hatást tudott kifejteni a COURAGE kutatása az intézményekre, példaként hozta a kulturális ellenállás témájában tervezett litván kiállítást vagy a vilniusi egyetemmel közösen indított múzeumi együttműködést. Emellett láthatóvá váltak olyan kollekciók, amelyek mindeddig alig kaptak figyelmet, sőt, új gyűjtemények is létrejöttek a COURAGE munkája nyomán.

A román ellenkultúra kutatásának és historiográfiájának hiányáról beszélt Cristina Petrescu (University of Bucharest), aminek következtében Romániában a gyűjtemények feltárása a témáról való tudományos diskurzus kialakítását is eredményezte. A kulturális ellenállásnak egy széles definícióját kell megadni a romániai kontextusban, ehhez a másképp gondolkodók három koncentrikus körbe elhelyezett nagy csoportját nevezte meg: a rezsimmel nyíltan szembenállók, a kritikát megfogalmazó, tolerált értelmiségiek és egy szélesebb – a hivatalos kultúrpolitika alternatívájaként értelmezhető – kulturális hálózat tagjai. E csoportokat tovább tagolta az emigráció és az etnikai alapon is szerveződő kulturális mozgalmak, amelyek közül a magyar gyűjtemények története három nyelven kerültek és kerülnek be az adatbázisba.

Michaela Kůželová (Charles University, Prague) a cseh kutatócsoport nevében számolt be munkájukról. Gyűjteményeik legnagyobb hányadát a szamizdat és a betiltott irodalmi művek forráscsoportjai alkotják, továbbá jelentősek a demokratikus ellenzék, az emberi jogi mozgalmak és emigrációs csoportok tevékenységéhez kapcsolódó dokumentációk. A kulturális ellenállás Csehországban a jól dokumentált témák közé tartozik, mind a köz-, mind a magángyűjtemények terén. Az egyre előrehaladottabb digitalizáció és az online elérhetővé tett tartalmak a hozzáférést segítik, és egyben formálják a kulturális ellenállás emlékezetét. A kollekciók leginkább a magánszemélyek adományaiból, valamint a külföldről 1898 után Csehországba került anyagokból táplálkoznak.

A szlovákiai eredményeket Magdaléna Stýblová (Comenius University, Bratislava) összegezte, elmondta a kutatás legnagyobb nehézségét az alulfinanszírozott archívumokban az anyagok rendezetlensége, feldolgozatlansága és a nehézkes hozzáférés jelentette. A magángyűjtők esetében a bizalmatlanság épített akadályt. Kiemelte a környezetvédelmi aktivistákkal kialakított együttműködést, amelynek eredménye a környezetvédelmi mozgalmak múzeumának megalapítása lehet.  

A magyar gyűjteményekről Apor Péter számolt be, hangsúlyozta a köztudatba kevésbé bekerült magán- és civil kezdeményezéseknek az ellenkultúra örökségének megőrzésében vállalt meghatározó szerepét. Ez igaz mind a belföldi, mind a külföld, emigráns csoportok gyűjteményeire. Apor Péter felhívta a figyelmet a Budapesten kívüli kezdeményezésekre, amelyek nemcsak a kommunista korszak vidéki történetének megismerése miatt elengedhetetlenül fontosak, hanem a helyi közösségek identitásformálódása szempontjából is figyelmet érdemelnek.  

Handbook kerekasztal

A konferencia másik fő eseménye az adatbázisra épülő és annak legfontosabb ismérveit tematikusan és országok szerint összegző kézikönyv megjelenése volt. A „The Handbook of COURAGE: Cultural Opposition and Its Heritage in Eastern Europe” című kötet 20 országból 65 szerző közreműködésével jött létre. A kötetet ismertető kerekasztal-beszélgetést  Apor Balázs (Trinity College Dublin oktatója), a kötet egyik szerkesztője moderálta  (Apor Péter és Horváth Sándor voltak a kötet további szerkesztői). A Handbook tanulmányai elérhetők a COURAGE honlapján.

A beszélgetés résztvevői a kötet szerzői és a fejezetek koordinátorai közül kerültek ki, mivel a tematikus fejezeteket több országból származó szerzőgárda írta. A beszélgetésen részt vett: Anelia Kasabova (Institute of Ethnology and Folklore Studies, Bulgarian Academy of Sciences), Jessie Labov (Central European University), Josip Mihaljević (Croatian Institute of History, Zagreb), Saulius Grybkauskas (Lithuanian Institute of History). Mindannyian kiemelték a kötet komprehenzív voltát és egyedülállóságát a téma kutatásában. Jessie Lebov külön hangsúlyozta a kötet felsőoktatási célú felhasználhatóságát. Annak ellenére, hogy a résztvevők főleg az egyes országok kulturális ellenállásáról beszéltek, egyetértettek abban, hogy az állam a cenzúra és az elnyomó intézményeken keresztül erősen befolyásolta valamennyi kutatott országban a kultúra játékterét. Abban sem volt vita közöttük, hogy az egyes, sokszor marginális szereplőknek, valamint a köztük kialakuló hálózatoknak nagy teret kell biztosítani a korszak történetírásában, mivel így lehetővé válik a korszakban zajló változások érthetőbbé tétele. A beszélgetés résztvevői szintén megfogalmaztak különböző ajánlásokat a kötet későbbi (digitális) felhasználására is.

Szakpolitikai ajánlások kerekasztala

A konferencia első napját az ún. szakpolitikai ajánlásokról rendezett kerekasztal-beszélgetés zárta, melyet Ulf Brunnbauer (az IOS Regensburg igazgatója) moderált. A beszélgetők egyaránt a téma szakértői voltak. Brunnbauer megkérte a résztvevőket, hogy kommentálják azokat a nemzetközi szakpolitikai ajánlásokat a kulturális örökség megőrzésének területén, amelyek előzetes változatát a projekt már a konferencia idejére elkészítette (ez a projekt feladatai közé tartozik). Ébli Gábor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója) javaslatában kiemelte a kevésbé exponált kulturális szereplők és intézmények (pl. Székesfehérvár) jelentőségét a kulturális ellenállás területén illetve javasolta a kutatás kiterjesztését Bécsre is, amely számos, különösen kelet-európai neo-avantgárddal kapcsolatos gyűjtemény otthona. Török András (Summa Artium Alapítvány) elsősorban a Fortepan szerepéről beszélt a privát fotók megőrzése terén. Ezzel kapcsolatos javaslata volt, hogy – hasonlóan a Fortepan gyakorlatához – a köztulajdonú fotógyűjteményeket is meg kell nyitni a nagyközönség számára, nagyobb hozzáférést biztosítva. Dubravka Stojanović (Philosophical Faculty, Belgrád) hangsúlyozta, hogy az államszocializmus története forrongó viták kereszttüzében áll az egykori jugoszláv országokban, emiatt különösen fontos az oktatás szerepvállalását növelni ezen a területen (pluralisztikus beszédmódok megjelentetésével az egyoldalú bemutatásokkal szemben), különösen az állampolgári értékek és kritikus gondolkodás tanításával. Andreas Eberhardt (Foundation “Remembrance, Responsibility and Future,”) kitért a családi emlékezet ellentmondásaira egy, a képviselt intézet által végrehajtott kutatásra hivatkozva, amelyet reprezentatív számú német állampolgár bevonásával hajtottak végre az elkövetők és áldozatok kérdéskörét körbejárva. Utolsó megszólalóként Joachim von Puttkamer (Imre Kertész Kolleg, Friedrich Schiller University, Jéna) három fő javaslatot fogalmazott meg. Szerinte korunk archívumainak nemcsak őrzési feladataik vannak, hanem diskurzust alakító, aktív térré kell válniuk, bevonva túlélők, szemtanúk és a következő generáció tagjait. Szintén megállapította, hogy a kulturális ellenállás témája az oktatásban az ellenállók és az elnyomó állam küzdelmeként jelenik meg, holott fontos lenne a többségi társadalom gyakran nem szolidáris és segítő szerepét is hangsúlyozni.

A konferencia második napjának az MTA Zenetudományi Intézete adott otthont. Csurgó Bernadett (MTA TK) és Gárdos Judit (MTA TK) a COURAGE Risk Factors/Kockázati tényezők című online kiállítását mutatta be. A honlap látogatói – 2018 júniusában, a Fugában megrendezett tárlathoz kapcsolódó online felületen – három virtuális útvonalon elindulva ismerhetik meg az ellenkultúra emlékeit. Ezek az „Ütközések”, „Rejtekutak”, valamint a „Kijáratok és párhuzamos világok”. Emellett a gyűjtemények térbeliségét interaktív térkép, kialakulásuk folyamatát pedig egy idővonal szemlélteti.

Micsik András (MTA SZTAKI) a COURAGE honlap és adatbázis informatikai hátterébe avatta be a közönséget. A Registry az ún. link data rendszeren alapszik, amely lehetővé teszi a gyűjtemények, személyek, csoportok, események és források egymáshoz rendelését és az ellenkultúra történeteinek többféle szempontrendszer szerinti bemutatását.

Ezt követően a COURAGE partnerintézményei a disszeminációs stratégiáikat mutatták be, a különféle típusú, korosztályú közönséget megcélzó ismeretterjesztés csatornáira, eszközeire és gyakorlataira fókuszálva. A projekt központi eseményeit a Budapesten, Varsóban, Prágában, Zágrábban, Pozsonyban (és utolsó állomásként decemberben Bukarestben) megrendezett utazó kiállítás, valamint a magyar, cseh, lengyel, német és román közönség számára szervezett dokumentumfilm-fesztivál jelentették. Emellett számos workshopon, konferencián, kerekasztal-beszélgetésen, tárlatvezetésen és egyéb rendezvényen tűntek fel a projekt kutatóinak jóvoltából a narancssárga-barna hexás logós roll-upok és prezentációk. Továbbá szó esett a közösségi oldalak nyújtotta lehetőség kihasználásáról és az online térben való közönség- és közösségépítés tapasztalatairól is.

Az COURAGE online adatbázisán (http://cultural-opposition.eu/registry/) alapszik a COURAGE által fejlesztett tananyag. A középiskolásoknak és az egyetemistáknak készült pedagógiai program célja a kulturális ellenállás történeteinek, rejtett örökségének oktatási hasznosítása és a szocialista korszak újfajta nézőpontból történő megközelítése.

A középiskolásoknak szánt tananyagról Csurgó Bernadett beszélt. E célcsoport elérésének kulcsszava az interaktivitás: a tematikus összeállítás a leírások mellett a tanulást kvízekkel, interaktív videókkal, térképekkel és játékokkal teszi hatékonyabbá. Mindezt egy városi séta applikáció egészíti ki, amely a kulturális ellenállás helyszíneire kalauzolja a diákokat, ennek köszönhetően az iskola falain kívüli autentikus terekben is elmesélhetővé válnak az ellenkultúra történetei.

Scheibner Tamás

A COURAGE adatbázisának egyetemi oktatásba való integrálása céljából a felsőoktatási modul kidolgozását végző csoport vezetőjeként Scheibner Tamás egy teljes szemesztert lefedő oktatási tervet dolgozott ki, amely feladatok, olvasmánylisták, nem utolsósorban pedig a gyűjteményleírások és a most megjelent kézikönyv segítségével fedi fel az alternatív mozgalmak világát. Mindez olyan tematikus egységekbe szerveződik, mint a cenzúra, az ellenkultúra emlékezete, mindennapok, emigráció, film és média, zene, alternatív irodalom, színház, nonkonformista művészet, vallási, emberi jogi, ifjúsági mozgalmak, stb. A folyamatosan frissülő olvasmánylistán keresztül számos eredeti dokumentum is elérhető online, aminek az a célja, hogy a fiatalokat a virtuális világból újra a levéltári, múzeumi források világába vezesse: vagyis növelje az eredeti dokumentumok kutatására fordított időt a tanulmányokon belül.

A konferencia záró blokkjában az underground zene világa és az ezt megőrző gyűjtemények kerültek reflektorfénybe. Bódi Lóránt bemutatta az UMSCENE — UNEARTHING THE MUSIC nevű EU-projektet, amelyet a Courage adatbázis zenei gyűjteményein alapuló együttműködés köt össze a COURAGE projekttel. Az UMSCENE fókuszában a totalitárius rendszerekben, az 1950-es évektől a 2000-es évekig kibontakozó az experimentális és underground zenei élet áll.

A következő előadó, Daniel Muzyczuk a Łódź-i Sztuki múzeum Note for Underground című kiállítását mutatta be. A 2016-ban megrendezett tárlat az egykori szocialista országok underground és kísérleti zenei szcénáját jelenítette meg a vizuális művészet kifejezőeszközeire támaszkodva. A komolyzene földrajzi térben változó jelenlétére, jelentésére mutatott rá előadásában Marcus Zagorski, hangsúlyozva, hogy míg Nyugat-Európában a politikai elit támogatása volt jellemző, addig a komolyzene keleten a demokratikus szabadság és értékek propagálásának eszköze volt, emiatt művelői az állam részéről nem remélhettek kedvező fogadtatást.

Kürti Emese és Klaniczay Júlia

Kürti Emese előadásában Dr. Végh László szerepére tért ki. A foglalkozására nézve radiológus Végh az 1960-as években központi figura volt az alternatív zenei világban, mint zeneszerző majd mint gyűjtő, dokumentáló. Az Artpool bemutatása zárta a kétnapos konferenciát. Klaniczay Júlia, a kutatóintézet igazgatója a közel 40 éves alkotói, szervezői, gyűjtői munkát foglalta össze, és a mindennek eredményeképpen létrejött – a performansz, zene-, képző-, videó művészet, street art műfajait érintő – gyűjteménybe engedett bepillantást.

 

Bódi Lóránt – Huhák Heléna

Ezt olvastad?

A szófiai Magyar Intézetben 2015. szeptember 29-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet első világháborús OTKA-kutatócsoportja, a Magyar–Bolgár Történész Vegyes Bizottság és a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi