A zentai csata újszerű megközelítései

A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk (1683-1699, 1716-1718) címmel egy új, korszerű állandó kiállítás nyílt 2017. szeptember 11-én Zentai Városi Múzeumban. A kiállítás aktualitását alapjában véve két, igen nagy jelentőségű csata évfordulója adja, a köztudatban talán kevésbé ismert Harsány-hegyi („második mohácsi”) csata 330., és a zentai csata 320. évfordulójáról emlékezhetünk meg.

 

A kiállítás stáblistája (grafikus: Szabó Emese)

Utóbbi évfordulója alkalmából Zenta város olyan nagyszabású programsorozattal készült, amelyben kiemelt szerepe van több, új helytörténeti és hadtörténeti vonatkozású tárlat berendezésének is. A projektsorozat elindításával Zenta város elsődleges célja a közös történelmi múlt ápolása, a zentai csata emlékezetének a felelevenítése, valamint a némiképp stagnáló városi turizmus felélénkítése.

A kiállítás tematikájának eredeti ötletét a Budavári Önkormányzat dolgozta ki pár hónappal ezelőtt. Az önkormányzat teremtette meg a kiállítás szakmai megvalósításához szükséges optimális hátteret is. Továbbá a Bethlen Gábor Alap is jelentős támogatást nyújtotta tárlat költségeinek finanszírozásában. Ezzel párhuzamosan a kiállítás gyakorlati kivitelezése elsősorban a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak köszönhető. A történelmi események digitális megjelenítésében különösen hangsúlyos az eRise és a Digitális Legendárium Munkacsoport közreműködése is.

Savoyai Eugén herceg (1663–1736) alakja „A zentai csata” című animációs filmből (készítette: Digitális Legendárium Munkacsoport) ( © Zenta Város Polgármesteri Hivatala)

Nem mellékes, hogy a kiállítás megnyitó ünnepségét egy kétnapos, nagyszabású konferencia előzte meg a városházán. A ”Vienna ad Zentam Servata”címet viselő konferencia középpontjában elsősorban a zentai csata magyar és idegen nyelvű, írott forrásanyagának több szempontú elemzése, és a harcok főbb mozzanatainak a rekonstruálása állt. Örvendetes, hogy a magyar szaktekintélyek mellett török és osztrák történészek is kifejthették legújabb nézeteiket a tárgyalt témakörben.

Császári muskétás katonák sortüze „A zentai csata” című animációs filmből (készítette: Digitális Legendárium Munkacsoport) ( © Zenta Város Polgármesteri Hivatala)

A kiállítás szervezőinek alapvető célja volt, hogy a tárlat anyaga egy általánosabb jellegű és egyben átfogó összefoglalást adjon a visszafoglaló háborúk teljes egészéről. Magát a kiállítást a Hadtörténeti Múzeum egyik gyűjteményvezető muzeológusa, Polgár Balázs régész-történész rendezte. Ebből adódóan mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy Polgár Balázs jelenleg is a korszak írott és tárgyi forrásanyagának több szempontú vizsgálatát végzi. Régészként pedig maga is részt vett a harsány-hegyi csata helyszínének ásatási munkálataiban. 

A kiállított tárgyi anyag öt gazdag képi- és szöveganyaggal ellátott pop-up-ot (”sajtófalat”) és egy képi- és forrásanyagot tematikuson bemutató touch asztalt foglal magában. Emellett kettő, laptévén vetített animációs kisfilm teszi még szemléletesebbé a magyarországi visszafoglaló harcok egyes, döntő jelentőségű eseményeit. Mindenképp említésre méltó, hogy a pop-up-okra felvezetett szöveg angol és szerb nyelvű fordítását is elkészítették. A szerb nyelvű fordítás Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának segítsége révén valósult meg.

Császári pikás és muskétás katonák „A zentai csata” című animációs filmben (készítette: Digitális Legendárium Munkacsoport) ( © Zenta Város Polgármesteri Hivatala)

Amennyiben a szöveganyagot részleteiben is megnézzük, akkor időrendben előrehaladva Bécs utolsó török ostromáról, majd Buda visszafoglalásáról, magától értetődően a Harsány-hegyi és a zentai csatáról, valamint a visszafoglaló harcok első szakaszát lezáró karlócai békéről, továbbá az ezt követően kiújult háború főbb részleteiről, mint például a péterváradi és a belgrádi csatáról, valamint az egész küzdelemsorozatot lezáró pozsareváci békéről tudhatunk meg bizonyos érdekességeket. A pop-upok szövegrészeit a Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményének, Képzőművészeti Gyűjteményének és Könyvgyűjteményének az anyagaiból származtatható emlékérmek, festményrészletek és metszetek fényképfelvételei kísérik.

A Hadtörténeti Múzeum egyik fő kutatási profilját voltaképpen a különböző csaták emlékhelyeinek a felkutatása és adatbázis szerű rendszerezése határozza meg. Természetszerű, hogy ebben a kontextusban főként a világháborús emlékhelyeket keresik fel a kutatók. Ugyanakkor többnyire már ismertek a tárgyalt török kori harcok egyes hadszínterein is fellelhető különféle emlékművek. Nem véletlen tehát, hogy az ezekről készített fényképek is hangsúlyosan jelen vannak a kiállításra készített pop-up-okon.

Az 1697. évi összecsapás Zenta városi emlékműve (fotó: Laskovity Kornél)

Összegzésképpen megállapítható, hogy a zentai tárlat elsősorban a fiatal generáció, az általános és középiskolai diákok számára készült. Ebből a szempontból az iskolai tananyag ismeretterjesztő kiegészítése lehet a bemutatott kiállítás. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a városháza épületébe tervezett további tárlatokban helyet kapjanak a zentai csatához és a török elleni háborúkhoz kapcsolódó, szerbiai gyűjteményekben fennmaradt („kézzel fogható”) régészeti emlékek is. Várhatóan – mint ahogy az a kiállítás egyik megnyitó beszédében is elhangzott – a tárlat a városi turizmus és a regionális iskolai oktatás értékes állomása lesz a jövőben.

Szanka Brigitta

Ezt olvastad?

Szombat délután került sor a Hadtörténelmi Délutánok rendezvénysorozat aktuális előadására, amely során ezúttal Bálint Ferenc, a HM Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusa