Zűrzavaros évek 1919–1921 – tudományos konferencia Győrben

2020. szeptember 30-án a tavalyi „Fáradozással és béketűréssel” – Náprághy Demeter Emléknaphoz hasonlóan a Győri Egyházmegyei Levéltár ismét egynapos tudományos konferenciát szervezett, amelynek központi témája Trianon századik évfordulója és az azt követő nyugat-dunántúli impériumváltások voltak. Ezt a képlékeny, kaotikus és rengeteg kérdést felvető időszakot tervezte feldolgozni több szempontból a Zűrzavaros évek 1919–1921 című konferencia.

A rendezvényt házigazdaként Reisner Ferenc általános püspöki helynök, szemináriumi rektor, olvasókanonok nyitotta meg a Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében. Beszédében külön kiemelte, hogy nagy örömére szolgál a vendégek köszöntése és a szervezők kitartása, hogy az eredeti májusi időpont helyett ugyan szeptemberben, de megrendezésre kerülhetett a program.

Balogh Margit. Fotó: Oláh P. Róbert

A konferencia levezető elnöke Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt, aki XX. századi magyar egyház- és köztörténetének alapos ismerőjeként számos ponton tett a közönség számára is hasznos kiegészítéseket az előadások utáni vita szekcióban.

Balogh Margit és Soós Viktor Attila. Fotó: Oláh P. Róbert

Első előadóként Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja A győri egyházmegye vértanúi a Tanácsköztársaság idején címmel tartotta meg előadását. Felszólalása során ismertette a győri egyházmegye két vértanú papjának, Szemelliker Antalnak és Wohlmuth Ferencnek a pályáját és vértanúságának körülményeit. Vértanúságuk több közös vonása mellett kiemelendő, hogy mindkettőjüket direkt központi utasítás híján, a helyben felgyülemlett társadalmi feszültségek hatására a falusi lakosság juttatta a mártíromságra.

Soós Viktor Attila. Fotó: Oláh P. Róbert

A sort Nagy Szabolcs, az MNL Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport tagja folytatta Győr román megszállása című előadásával. Nagy Szabolcs részletesen elemezte a román csapatok dunántúli mozgásait, külön kiemelve az olyan érdekességeket, mint a „vitnyédi fiaskó” vagy a győri konfliktusokat a lakosság és a katonaság között a város román megszállása alatt. Az előadó emellett árnyalta a román megszálló csapatok tevékenységét és azt földrajzi tekintetben is szétválasztotta.

Balogh Margit és Nagy Szabolcs. Fotó: Oláh P. Róbert

Az első szekciót Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport vezetője zárta egy irodalom- és kultúrtörténeti területekre is kitekintő előadással, amelyet Selmec–Győr–Salzburg. Szitnyai Zoltán menekült-elbeszélései címmel tartott. Ablonczy Szitnyai életén és munkásságán keresztül a trianoni menekültek léthelyzetére és a menekült-irodalomra, azok sajátosságaira mutatott rá.

Ablonczy Balázs. Fotó: Oláh P. Róbert

A második szekciót Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója, a Soproni Egyetem hab. docense nyitotta Kellett-e nekünk Nyugat-Magyarország? A magyar külpolitika kétségei Nyugat-Magyarország-Burgenland kapcsán című előadásával. Előadásában Tóth Imre betekintést engedett a nemzetközi tárgyalások sorába, politikai, valamint gazdasági erőviszonyok alakulásába, amelyek a térség kapcsán felmerülő nemzetközi rendezést is befolyásolták. Az előadó elemzés alá vette az egyetlen katonailag meg nem szállt magyar terület megtartása érdekében tett magyar állami erőfeszítéseket és diplomáciai manővereket.

Tóth Imre. Fotó: Oláh P. Róbert

A konferencia ezután egy páros előadással folytatódott Győri Róbertnek, az ELTE TTK FFI, Földrajztudományi Központ, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék tanszékvezetőjének és Jankó Ferencnek, ugyanezen tanszék adjunktusának részvételével. Előadásuk, amelyet Burgenland vagy Nyugat-Magyarország: az osztrák és a magyar földrajztudomány érvei címmel tartottak, felvonultatta a két állam egyre élénkülő tudományos (főleg földrajztudományi és néprajzi), majd propagandisztikus tevékenységét a terület birtoklása érdekében.

Győri Róbert és Jankó Ferenc. Fotó: Oláh P. Róbert

Benkéné Jenőffy Zsuzsanna A nyugat-magyarországi kérdés árnyékában: Stehlik László papi pályája című előadása mélyfúrásként mutatta be a széteső győri egyházmegye személyi politikáját a zűrzavaros években. A közel száz, határon túlra került győri egyházmegyés pap egyikének hányattatott sorsán keresztül nyerhetünk betekintést egy változó világ mindennapjaiba.

Benkéné Jenőffy Zsuzsanna. Fotó: Oláh P. Róbert

A konferencia záróelőadását Schmidt Péter, a Budapest Galéria munkatársa tartotta, aki szintén papi életpályákat ismertetett Huber János és Thullner János: két ellentétes papi és politikusi pálya Trianon idején című előadásában. A két pálya bemutatásával a káosz éveiben élesen elkülönülő magatartásformák váltak vizsgálhatóvá és tipizálhatóvá. Míg a soproni kanonok, Huber széleskörű tevékenységet fejtett ki a nyugat-magyarországi térség megmaradása érdekében, addig Thullner nyíltan támogatta a régió Ausztriához kerülését. Ezek után talán nem is meglepő, hogy a volt nezsideri plébános Thullner a burgenlandi tartományfőnökségig jutott karrierje csúcsán.

Schmidt Péter. Fotó: Oláh P. Róbert

A konferencia a földrajztudományon keresztül az irodalomtudományon át a köz- had- és egyháztörténetig számos aspektusból tette érthetőbbé a „zűrzavaros évek” eseményeit a gyakran méltatlanul elfeledett nyugat-dunántúli térségben.

Oláh P. Róbert
levéltáros, Győri Egyházmegyei Levéltártudományos segédmunkatárs,
MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Ezt olvastad?

A kortársak és az utókor körében elterjedt történelmi tévhit és az események félreértelmezése, miszerint az 1918-19-es kormányok mögött a szabadkőműves
Támogasson minket