Hullóidő – Székely identitásépítés a 19-20. században | Konferencia

Térkép nem érhető el

Időpont
2018 máj 24.
09:30 - 19:00

Helyszín
MTA HTK Kisebbségkutató Intézet


A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak.

Bár a székely identitás nem ilyen – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló gyökerei vannak – újabban azt tapasztaljuk, hogy párhuzamosan azzal a politikai törekvéssel, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalmon belül létrehozzanak egy magyar dominanciájú régiót, kialakulóban van egy olyan kulturális piac – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is – ahol a székelyföldi azonosságtudat egyes külső jelei nagyon hangsúlyosan megjelennek. Ezek az identitásjelző szimbólumok nem csak a Székelyföldön bírnak mozgósító erővel, hanem a romániai magyarság körében és az egész magyar etnokulturális közösségben is. Nyilvánvalóan különböző jelentéssel bír a székelynek tekintett rovásírás elterjedése, a székely himnusz és a székely zászló nemzeti folklorizációja, a Székely Könyvtár száz kötete, a Székelyföld történetének több mint kétezer oldala, a Budapesti Székely Bál vagy az (igazi/valódi) Csíki Sör körüli hercehurca. Egyvalamire azonban mindannyian példák: a „székelység” tematizálása iránt társadalmi érdeklődés van, képes a közösség megszólítására és már nem csak egy regionális kötődés, hanem a magyar kisebbségi és a magyar nemzeti kollektív tudat lényegi részének tekintik.

Csak nagyon felületes szemlélő gondolhatja azt, hogy mindez a semmiből jött. A mostani konferenciával arra vállalkozunk, hogy ennek a székely identitásépítésnek megleljük a történelmi gyökereit, felvázoljuk a társadalomtudományi, irodalmi, művészeti kiterjedését, rámutassunk a Székelyföldről szóló diskurzus állandó és új elemeire, feltárjuk e percepció kistáji, regionális, erdélyi és magyarországi vagy akár még további mozzanatait. Hogyan alakítják a regionális önképet a székelyföldi közművelődési-, társadalomépítő-, örökségesítő mozgalmak és intézmények? A regionális azonosságtudat Trianon után hogyan nemzetiesedik? Hogyan jelenik meg mindez a Székelyföldön kívül, a magyar nemzetépítésben; a székely egyesületek, társaságok révén; az 1918, 1944, 1986 utáni nagy menekülthullámokkal?  Honnan van a „pusztuló” és ugyanakkor „szupermagyar” beállítódás állandósága? Miért van az, hogy a Székelyföld minden más magyar tájnál határozottabb körvonalakkal van jelen a magyar társadalom mentális térképén, a székelyek pedig a nemzeti önazonosság legautentikusabb képviselőiként tűnnek fel a nyilvánosságban? Csak Orbán Balázson múlott minden? Történész, irodalomtörténész, kisebbségkutató, művészettörténész, néprajzos, nyelvész, antropológus, szociológus barátainkat, kollégáinkat kérjük arra, hogy tartsanak velünk ebben a szellemi vállalkozásban, amelytől azt reméljük, közös célunkat: a megértést és a megértetést hozzuk általa közelebb.

 

Program

9.30     Megnyitó

Papp Z. Attila: Mikor vagy székely?

9.45     Hermann Gusztáv Mihály – Orbán Zsolt

Csillagösvény, A székely mitikus múlt forrásai és identitás-alkotó szerepe

10.15   Sándor Klára

Székelyből magyar, írásból rovás – avagy hogyan ölte meg a székely írás kultusza a székely írás székely identitást jelző funkcióját?

10.45   Nagy József

A katonanép öntudat 20. századi fejlődéstörténete a székelyföldi emlékezetkultúrában

11.15 vita, kávé

11.30   Nagy Szabolcs

Egy fontos identitásépítő „műhely”, a Székely Hadosztály Egyesület

12.00   Orbán Zsolt

Egy tiszavirág életű párt nyomában – a Székely Nemzeti Párt története

12.30   Ablonczy Balázs

Emancipáció vagy érvényesülés? Székely identitásépítés a két világháború közötti Magyarországon

13.00 vita

13.15 ebéd

14.05   Mohay Tamás

             Csíksomlyó, a (nemzeti) kegyhely

14.35   Bokor Zsuzsa

Viseletben – vallásosság, identitáskeresés és látványkeltés a két világháború közötti Székelyföldön

15.05   Szőcsné Gazda Enikő

Háziipari mozgalmak a székely identitásépítés szolgálatában

15.35   Bárdi Nándor

Otthonépítők – székelyföldi közművelődési mozgalmak működtetői a két világháború között

16.05 vita, tea

16.25   Vallasek Júlia

„Brandes” feltámadás. A székely identitás változatai az erdélyi magyar irodalomban

16.55   Patakfalvi-Czirják Ágnes

„Azé a győzelem, akié a zászló!” A székely zászló megszületésének vitái

17.25   Csata Zsombor

Az etnikai szolidaritás tárgyiasulása: a „székely” termékek

17.55 vita

18.15    Reflexiók: Fosztó László

ELŐADÁS ISMERTETŐK

Ezt olvastad?

Jeszenszky Géza azon kevés történész közé sorolható, akiről elmondható, hogy a történelmet jómaga is formálhatta. Bár személye a többség számára