Hullóidő – Székely identitásépítés a 19-20. században | Konferencia
Időpont
2018 máj 24.
09:30 - 19:00
Helyszín
MTA HTK Kisebbségkutató Intézet
Bár a székely identitás nem ilyen – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló gyökerei vannak – újabban azt tapasztaljuk, hogy párhuzamosan azzal a politikai törekvéssel, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalmon belül létrehozzanak egy magyar dominanciájú régiót, kialakulóban van egy olyan kulturális piac – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is – ahol a székelyföldi azonosságtudat egyes külső jelei nagyon hangsúlyosan megjelennek. Ezek az identitásjelző szimbólumok nem csak a Székelyföldön bírnak mozgósító erővel, hanem a romániai magyarság körében és az egész magyar etnokulturális közösségben is. Nyilvánvalóan különböző jelentéssel bír a székelynek tekintett rovásírás elterjedése, a székely himnusz és a székely zászló nemzeti folklorizációja, a Székely Könyvtár száz kötete, a Székelyföld történetének több mint kétezer oldala, a Budapesti Székely Bál vagy az (igazi/valódi) Csíki Sör körüli hercehurca. Egyvalamire azonban mindannyian példák: a „székelység” tematizálása iránt társadalmi érdeklődés van, képes a közösség megszólítására és már nem csak egy regionális kötődés, hanem a magyar kisebbségi és a magyar nemzeti kollektív tudat lényegi részének tekintik.
Csak nagyon felületes szemlélő gondolhatja azt, hogy mindez a semmiből jött. A mostani konferenciával arra vállalkozunk, hogy ennek a székely identitásépítésnek megleljük a történelmi gyökereit, felvázoljuk a társadalomtudományi, irodalmi, művészeti kiterjedését, rámutassunk a Székelyföldről szóló diskurzus állandó és új elemeire, feltárjuk e percepció kistáji, regionális, erdélyi és magyarországi vagy akár még további mozzanatait. Hogyan alakítják a regionális önképet a székelyföldi közművelődési-, társadalomépítő-, örökségesítő mozgalmak és intézmények? A regionális azonosságtudat Trianon után hogyan nemzetiesedik? Hogyan jelenik meg mindez a Székelyföldön kívül, a magyar nemzetépítésben; a székely egyesületek, társaságok révén; az 1918, 1944, 1986 utáni nagy menekülthullámokkal? Honnan van a „pusztuló” és ugyanakkor „szupermagyar” beállítódás állandósága? Miért van az, hogy a Székelyföld minden más magyar tájnál határozottabb körvonalakkal van jelen a magyar társadalom mentális térképén, a székelyek pedig a nemzeti önazonosság legautentikusabb képviselőiként tűnnek fel a nyilvánosságban? Csak Orbán Balázson múlott minden? Történész, irodalomtörténész, kisebbségkutató, művészettörténész, néprajzos, nyelvész, antropológus, szociológus barátainkat, kollégáinkat kérjük arra, hogy tartsanak velünk ebben a szellemi vállalkozásban, amelytől azt reméljük, közös célunkat: a megértést és a megértetést hozzuk általa közelebb.
Program
9.30 Megnyitó
Papp Z. Attila: Mikor vagy székely?
9.45 Hermann Gusztáv Mihály – Orbán Zsolt
Csillagösvény, A székely mitikus múlt forrásai és identitás-alkotó szerepe
10.15 Sándor Klára
Székelyből magyar, írásból rovás – avagy hogyan ölte meg a székely írás kultusza a székely írás székely identitást jelző funkcióját?
10.45 Nagy József
A katonanép öntudat 20. századi fejlődéstörténete a székelyföldi emlékezetkultúrában
11.15 vita, kávé
11.30 Nagy Szabolcs
Egy fontos identitásépítő „műhely”, a Székely Hadosztály Egyesület
12.00 Orbán Zsolt
Egy tiszavirág életű párt nyomában – a Székely Nemzeti Párt története
12.30 Ablonczy Balázs
Emancipáció vagy érvényesülés? Székely identitásépítés a két világháború közötti Magyarországon
13.00 vita
13.15 ebéd
14.05 Mohay Tamás
Csíksomlyó, a (nemzeti) kegyhely
14.35 Bokor Zsuzsa
Viseletben – vallásosság, identitáskeresés és látványkeltés a két világháború közötti Székelyföldön
15.05 Szőcsné Gazda Enikő
Háziipari mozgalmak a székely identitásépítés szolgálatában
15.35 Bárdi Nándor
Otthonépítők – székelyföldi közművelődési mozgalmak működtetői a két világháború között
16.05 vita, tea
16.25 Vallasek Júlia
„Brandes” feltámadás. A székely identitás változatai az erdélyi magyar irodalomban
16.55 Patakfalvi-Czirják Ágnes
„Azé a győzelem, akié a zászló!” A székely zászló megszületésének vitái
17.25 Csata Zsombor
Az etnikai szolidaritás tárgyiasulása: a „székely” termékek
17.55 vita
18.15 Reflexiók: Fosztó László
Ezt olvastad?
További cikkek
A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem elhelyezése Trianon után
2018 máj 24. @ 09:30 - 19:00 - A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló gyökerei [...]Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás: Az 1956-os magyar menekültek és nemzetközi befogadásuk | Előadás
2018 máj 24. @ 09:30 - 19:00 - A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló gyökerei [...]Klement Judit: Siemens – egy multinacionális vállalkozás Magyarországon, 1887–1951/1960
2018 máj 24. @ 09:30 - 19:00 - A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás kialakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló gyökerei [...]Előző cikk
Fejezetek a Délvidék múltjából 5.
Térkép nem érhető el Időpont 2018 máj 24.09:30 - 19:00 HelyszínMTA HTK Kisebbségkutató Intézet A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia végleges győzelme, az európai identitás […]