Kettős könyvbemutató az MNL Országos Levéltárában

Térkép nem érhető el

Időpont
2018 ápr 04.
15:00 - 16:30

Helyszín
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára


Neves külföldi történész mutatja be a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága angol nyelvű köteteit Budapesten 2018. április 4-én.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tisztelettel meghívja Önt 2018. április 4-én (szerdán) 15.00 órai kezdettel a GULAG – GUPVI – The Soviet Captivity in Europe és a SPIES, LIVES, ERAS – The story of Erica Glaser Wallach and Noel H. Field című, angol nyelvű kötetek bemutatójára.

A könyveket bemutatja:

Univ.-Prof. Dr. Dr. STEFAN KARNER, történész
Karl-Franzens-Universität, Graz
Ludwig-Boltzmann Institut für Kriegsfolgen-Forschung
Graz – Wien – Raabs

Köszöntőt mond:

FÖLDVÁRYNÉ DR. KISS RÉKA, elnök, NEB
Dr. habil. SZABÓ CSABA, főigazgató, MNL

A kiadványok a helyszínen megvásárolhatók.
A könyvbemutató nyelve német, tolmácsolást biztosítunk.

Az esemény a Fecebookon: SPIES, LIVES, ERAS & GULAG – GUPVI | Könyvbemutató

(A rendezvényen felvételek készülnek.)

Helyszín: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Lovagterem (Budapest I. kerület, Bécsi kapu tér 2–4.)

 

A kötetekről:

Spies, Lives and Eras – The Story of Erica Glaser Wallach and Noel H. Field (Szerk.: Majtényi György – Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba), Libri Könyvkiadó Kft., 2017

A kötet Noel H. Field, amerikai kommunista kém, és nevelt lánya, Erica Glaser Wallach, egykori Gulag-fogoly sorsának dokumentumaiból közöl válogatást. A vasfüggöny nemcsak Európát vágta két részre, hanem történetünk két szereplőjét is véglegesen elszakította egymástól. A dokumentumok érthetővé teszik az egyik oldalon (Keleten) az elkötelezett kommunista tévelygéseit a történelem útvesztőiben, saját személyisége feladásának mozzanatait, míg a másik oldalon (Nyugaton) a kommunista ideológiával szakító asszony döntéseit, önmaga keresésének a történetét. Az egymást sok ponton keresztező szövegekből a hidegháború két szálon futó regénye bontakozik ki.
Igen, most is kommunista vagyok, habár imperialista kémnek neveznek és árulóként bánnak velem. Mert akármit is gondoljanak vádolóim, én tudom, hogy ártatlan vagyok. Tudom, hogy talán csak hosszú idővel a halálom után, de az igazság ki fog derülni, engem pedig felmentenek. (Noel H. Field)
Azt akarom, hogy semmi közöm ne legyen ehhez soha többé, és semmiféle politikához sem. Egyszerűen csak otthont szeretnék teremteni a férjemmel és a gyermekeimmel. (Erica Glaser Wallach)

 

Gulag-Gupvi – The Soviet Captivity in Europe (Szerk.: Kiss Réka – Simon István), Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017

As part of the memorial year dedicated to Hungarian political prisoners and forced labourers in the Soviet Union, the Committee of National Remembrance, the Research Centre for Humanities of the Hungarian Academy of Sciences and the Pécs-Baranya Ethnic Circle of Germans in Hungary organised an international conference on the memorial day for the victims on 25 November, 2015 in Budapest. The lectures given by scholars from ten countries gave a broad picture of the deportations of the inhabitants, soldiers or civilians, sometimes even whole ethnic groups of Eastern and Central European countries getting under Soviet occupation during the Second World War, who became convicts of the Gulag or Gupvi camps. They also revealed the reasons for and the circumstances of their captivity, the conditions they lived in and finally, the – quite dubious – way they were set free, since having come home they were often treated as second class citizens. The main underlying reason for these deportations were, on one hand, the immense lack of manpower, which was crucial for an economy based on slave labour, and on the other hand, the Soviet Union’s efforts in order to establish its rule over the territories it had conquered, which often lead to political and ethnic “cleansings” or even to genocide.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

Ezt olvastad?

„Alakjának és élete művének beállítása nélkül nem is lehet majd ennek az átmeneti korszaknak a históriáját megírni” (Pesti Napló, 1930.