Könyvbemutató: Cseh Valentin: A nándorfehérvári csata 1456

Térkép nem érhető el

Időpont
2017 okt 12.
14:00 - 16:00


A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtára szervezésében Dr. Négyesi Lajos (alezredes, HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztosi Titkárság Belföldi szakreferens, hadtörténész, egyetemi docens) mutatja be Cseh Valentin A nándorfehérvári csata 1456 című könyvét 2017. október 12-én (csütörtök) 14.00 órakor.
A könyvbemutató házigazdája: Dr. habil. Besenyő János ezredes, osztályvezető

 

A kötetről:

A magyar hadtörténelem talán legismertebb győzelmének, az 1456-os nándorfehérvári diadal 560-ik évfordulójára jelent meg Cseh Valentin történész tudományos igénnyel megírt ismeretterjesztő kötetének második, bővített kiadása.
A fiatal zalaegerszegi történész, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely külső kutatója monográfiájában a török-magyar küzdelmek előzményeit, a hadszínteret, a hadseregeket és a vezető személyiségeket éppúgy részletesen bemutatja, mint a vár és a város építéstörténetét, az ostrom menetét és utóhatásait. A tartalmat számos metszet és térképvázlat illusztrálja.

Az 1456-os ostromot megelőző esztendő sűrű történéseiről, benne természetesen a két fél előkészületeiről is szó esik. Jelentősége miatt megemlíti a III. Callixtus pápa által 1455-ben meghirdetett keresztes hadjáratot is, az ezzel kapcsolatos és a széles olvasóközönség számára legismertebb momentum, a déli harangszó kérdése is tárgyalásra kerül. A pápa azt már az ostrom előtt, 1456. június 29-én elrendelte, miközben a törökök július második napján érkeztek meg Nándorfehérvár falai alá.

A kötet külön kiemeli a három nagy összecsapást: július 14.-én a Dunán vívott csatát, a július 21-22.-i rohamot, valamint a döntőnek bizonyuló keresztes támadást július 22. napján. Szól arról az elterjedt tévhitről is, hogy az elfoglalt török ágyukkal lőtték volna az ellenséget a július 22-i támadás során, és ezeket cáfolja is: a nehéz ostromlövegek bevetése lehetetlen volt, viszont a kisebb ágyúkkal már nem elképzelhetetlen természetesen, hogy tüzeltek. Egy másik tévhitre, Dugovics Titusz hőstettére is fény derül. A könyvből megtudhatjuk, hogy hőstettet bemutató adományozó oklevelek leginkább újkori hamisítást sejtetnek, és egyfajta balkáni vándormotívum jelenléte ez esetben sem kizárt.
A legfontosabb kérdés megválaszolása, – hogy miért maradt el a július 22-i váratlan és döntő siker után az ostromlók üldözése – sem maradt ki a műből.

A nándorfehérvári győzelem utáni belpolitikai változásokat is vázolja a kötet, mégpedig Cillei Ulrik nándorfehérvári megölésén és Hunyadi László kivégzésén keresztül vezeti az olvasót egészen Hunyadi Mátyás megválasztását megelőző téli napokig.
A kiadás végén historiográfiai összefoglalás és részletes bibliográfia is szerepel. A kötet külön érdeme, hogy a két kiadás között született, a kérdéskört szorosan érintő publikációkat is felhasználta. Cseh Valentin kötete a napjainkban igen divatos, angolszász eredetű tudományos-ismeretterjesztő műfaj igényes példája a magyar hadtörténelem talán legismertebb győzelméről.

A részvételi szándékot október 9-ig kell jelezni az alábbi telefonszámokon:
MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtár
Tel.: 214-65 ; 223-58 ; 222-11
Városi tel.: (1) 474-14-17

Helyszín: Honvédelmi Minisztérium, A épület III. emelet 342. sz.

Forrás: MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtár

Ezt olvastad?

2017. december 7–8-án immár harmadik alkalommal rendezett első világháborús hétköznapokkal foglalkozó tudományos konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint