Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
Teleki Pál szerepe a második bécsi döntésben
„Ünnepli az ország Erdély visszatérését. A bécsi döntés híre pillanatok alatt terjedt el az egész országban. Mindenütt lelkes tüntetések voltak, éltették Hitlert és Mussolinit, melegen ünnepelték a hongyarapító kormányzót, gróf
Traumák és örömök: Rudolf trónörökös gyermekkora (1858–1866)
Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül (bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó) alig több mint 16 éves –házaséletbe gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen –
A Görgey árulókép
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legtöbbet vitatott kérdése az ún. Görgey-kérdés volt az elmúlt 170 évben. Az árulási vádat, amely szinte rögtön a fegyverletétel után megfogalmazódott Görgey Artúr személye
Harc a Dunáért – A dunai hajózás a 19-20. században
Ezt az írást egy személyes megjegyzéssel kell kezdenem, ti. a „Harc a Dunáért” témát nem én találtam ki. A dunai kikötők és a városfejlődés kapcsolatával, a folyópartok iparosításának térhatásaival, s
„Jogcím nélkül használja”: az ócsai zsinagóga története
1944 tavaszán Ócsa lakosságának egy százalékát a környékbeli zsidókkal együtt a helyi gettóba zárták, majd június végén elhurcolták a monori gyűjtőtáborba, onnét pedig Auschwitz-Birkenauba. A helyi lakosság nagyobbik része éppúgy,
Ballhausplatzi hivatalnokok a Külügyi Népbiztosság szolgálatában
A bécsi Ballhausplatzon álló egykori közös Külügyminisztérium központi állományának magyar honos hivatalnokai és a Külügyi Népbiztosság felső pártvezetése között a magyarországi Tanácsköztársaság idejére egy furcsa együttmozgás jött létre. Recepciótörténeti szempontból
Rudolf trónörökös különös házassága
Rudolfot (1858–1889) a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, míg a nők körében házasságkötéséig a birodalom és Európa egyik legkapósabb agglegénynek számított. A XIX. század
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 10. rész: A király halála
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit nem
Bethlen István elfeledett helyettese: Vass József
„Alakjának és élete művének beállítása nélkül nem is lehet majd ennek az átmeneti korszaknak a históriáját megírni” (Pesti Napló, 1930. szeptember 13. 1.) – többek között ezekkel a szavakkal búcsúzott
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész)
Előző heti írásomban azzal foglalkoztam, hogy a német területek forrásanyaga milyen képet fest az államalapítástól a III. Béla haláláig terjedő időszak Magyarországáról és magyarságáról. Áttekintésemben elsőként is bemutattam a Német–római