Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
Bethlen István elfeledett helyettese: Vass József
„Alakjának és élete művének beállítása nélkül nem is lehet majd ennek az átmeneti korszaknak a históriáját megírni” (Pesti Napló, 1930. szeptember 13. 1.) – többek között ezekkel a szavakkal búcsúzott
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész)
Előző heti írásomban azzal foglalkoztam, hogy a német területek forrásanyaga milyen képet fest az államalapítástól a III. Béla haláláig terjedő időszak Magyarországáról és magyarságáról. Áttekintésemben elsőként is bemutattam a Német–római
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (1. rész)
„Ez a provincia ugyanis, amelyet azért neveznek régtől fogva Pannóniának, mert mindenfelől erdők és hegyek, jelesül az Appenninek veszik körül, belül sík, ameddig a szem ellát, folyók és folyamok futnak
Öt év az első világháború alatti kelet-közép-európai nacionalizmusok nyomában
A 2014-ben indult Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben nevű, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő NKFIH–OTKA kutatócsoport az Osztrák–Magyar Monarchia – s azon belül főként a
A IV. Cserkész Világjamboree Gödöllőn
1907-es megalakulása után két évtizeddel már több mint kétmillió tagot számlált a világ egyik legnépszerűbb ifjúsági szervezete, a „boy scouting”, ismert magyar nevén a cserkészet. A hazánkban is hamar elterjedt
Jámbor királyné vagy „rosszakarat mérgével teli vipera”? Gizella királyné eltérő megítélései a krónikáshagyományban
„Gizella királyné, valahányszor valamelyik magyarországi egyházhoz érkezett, az Úr házában levő valamennyi fölszerelést bemuttatta magának, s minden évben fölújította, ami selyemben és bársonyban fölújításra szorult” (Bollók János fordítása) – olvashatjuk
A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova
Ha a Rákosi-korszak felsőoktatásának sajátos jelenségeire gondolunk, valószínűleg a marxizmus-leninizmus és a honvédelmi órák mellett a kötelező orosz nyelvi oktatást említjük a „dobogós helyeken”. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy az
A FRANTIC hadművelet – A II. világháborús amerikai ingabombázások
Az európai légiháború 1944 nyarán fordulóponthoz érkezett. Az amerikai bombázókötelékek a FRANTIC hadművelet, azaz az ingabombázások során a Szovjetunióban újonnan megnyitott légibázisok bevonásával egyszerre akár három irányból folytathatták légi offenzívájukat:
A levente – egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi,
Kegyelet vagy politika? Szovjet emlékművek Budapesten 1945–1948
1945 után Magyarországon a politika vizuális eszközökkel ismegpróbált a közterekena kultúra része, irányítója lenni. 1945–1948 között sorban készültek a monumentális politikai emlékművek, amelyeket a szovjet katonai vezetés rendelt akárcsak Lengyelországban,