Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
Horthy Miklós bevonulása Budapestre: 1919. november 16.
A megszálló román hadsereg kivonulásának második szakaszára – az antant elvárásai szerint – november közepén került sor, amikor kiürítették a magyar fővárost és annak környékét, illetve a Duna és a
A német egység szerepe a „magyar kérdés” megítélésében 1848 tavaszán
1848 tavaszának forradalmai után az alkotmányos átalakulás megvalósítása mellett egyre inkább a német egység kérdése foglalkoztatta az osztrák közvéleményt. A német egység létrejötte nagy reményekkel kecsegtette a magyarokat is, valamint
Világutazó a Chernel utcában – Reményi Antal és Ferenc élete
A Reményieké valódi apa-fiú történet. Az idősebb Reményi Hoffmannként kezdte pályafutását Miskolcon, aktívan harcolt 1848-49-ben, a vereség után emigrációra kényszerült. Több országban is megfordult, részt vett az Egyesült Államok feltérképezésében.
Szubjektív jegyzetek az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéhez
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékezünk Magyarországon. Mikor kezdődött valójában 1956 története, hogyan zajlott le, és miként végződött? Milyen források alapján kutathatjuk, és milyen következtetéseket vonhatunk le
Egy székely ellenálló Angyalföldön. Gidófalvy Lajos és a XIII/1 KISKA
A formailag 1944. november elején megalakuló Kisegítő Honvéd Karhatalom (KISKA) az 1944 szeptemberében Lakatos Géza miniszterelnök rendeletével létrejött Nemzetőrség utódja volt. A Nemzetőrség feladatai közé a „kisebb ellenséges partizán és
Széchy Mária, a murányi Vénusz
Széchy Mária az egyik leghíresebb Kőszegre költöző személy, bár letelepedése nem önkéntességen, inkább kényszeren alapult. A férje, Wesselényi Ferenc nádor nevével fémjelzett összeesküvés leleplezése után az özvegy ultimátumot kapott Bécstől,
Rhédey Ferenc váradi főkapitány pályafutása
Kisrédei Rhédey Ferenc (1565–70k. – 1621) katonaként és hadvezérként a sziszeki csatától (1593. június 22.) a harmincéves háborúig szinte minden fontosabb, a Magyar Királyság és Erdély területén fellángoló konfliktusnak részese
A Nagy Háborúban elesettek emlékezete Békés vármegyében
Az első világháborút követő években Magyarországon is jelentős volt az emlékműállítás és az azzal összefonódó hős katonának a kultusza. Az Osztrák–Magyar Monarchia hatalmas vérveszteségei (661 ezer főre teszik Magyarország katonai
„Testvéri egyesülés” vagy „ultraszeparatizmus” – Változó vélemények a „magyar kérdésről” 1848 tavaszán Bécsben
1848 márciusában a Bécs és Pest-Buda forradalmai által kivívott alkotmányos reformokat közös sikerként ünnepelte az osztrák és magyar ellenzék, a magyarok iránti általános szimpátia és lelkesedés pedig remekül visszatükröződött a
Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban
Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn,