Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
A Vitézi Rend megalapozása – 3. rész: jelentkezés a vitézi telekre
A Vitézi Rend létrehozásának folyamatát bemutató cikksorozatunk első részében az alapgondolatot és a célkitűzéseket ismertettük. A második fejezet a szervezeti építkezéssel párhuzamosan a felállítandó új intézménnyel szembeni megnyilvánulásokat mutatta be.
Téli csoda szerzetesekkel – Szűz Mária Társaságának embermentő apácái egy óbudai kertben
Már 1926-os alakulásakor is az ország legkisebb szerzetes rendje volt, és most is az a Szűz Mária Társasága. Ám a története igazán kiemeli, naggyá teszi őket. Három lelkes, fiatal római
Az FKGP-től az MSZMP KB-ig – Dobi István pályaképe
Dobi István (Ószőny, 1898. december 31. – Budapest, 1968. november 24.) tevékeny szerepet játszott abban, hogy a Független Kisgazdapárt alárendelje magát a kommunista párt diktatúrájának. Földművelésügyi miniszterként, majd miniszterelnökként, az
Az 1521. évi oszmán hadjárat, Szabács és Nándorfehérvár bukása
1521 nyarán a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között a XIV. század vége óta tartó háborúskodás fordulópontjához ért. Az ifjú Szulejmán szultán első hadjáratát hazánk ellen vezette. Végül a
Pest-Buda útja az egyesítésig a közlekedés fejlődésének tükrében
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda városa, amely a 19. században az ország gazdasági központjává vált – lassan felzárkózva az európai tendenciákhoz. Írásomban ennek a gazdasági fejlődésnek a
Az álruhás professzor: Deák István 1973-as kiutasítása Magyarországról beszámolói tükrében
Ötven évvel ezelőtt, 1973 novemberének végén a kutatóösztöndíjjal Magyarországon tartózkodó Deák Istvánt, a Columbia Egyetem professzorát, a hatóságok kiutasították az országból. Az izgalmas és néhol abszurd jelenetekben bővelkedő hidegháborús történetet
„Rólunk, de nélkülünk” – A karlócai békéről és annak megítéléséről
A karlócai béke helye a történelemben 1699. január 27-e az európai és magyar történelem egyik meghatározó állomása. Több, mint egy évvel korábban, a kilencéves háborút lezáró rijswijki békekongresszus óta csend
„Újra megtanulni az életet” – A Gulagról hazaérkezett foglyok története a családi emlékezetben
70 éve, 1953. november 25-én érkezett haza a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – ez a nap a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. 1955-ben a foglyok
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti
Buda, Pest, Óbuda és a városegyesítés gondolata
Ha a reformkori előzményekből vagy Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 24-i rendeletéből indulunk ki, szinte magától értetődőnek tűnik, hogy megvalósult Buda–Óbuda és Pest egyesítése. Az 1849-es rendelettel kimondott első, majd