Portré
Életrajzok és interjúk
Diószegi István (1930–2020) emlékére
Ki gondolta volna, hogy az ELTE BTK Új- és Legújabb Kori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára (1978–1995), a kar dékánja (1979–1982), a Magyar Történelmi Társulat elnöke (1992–1999) és még
Carl von Clausewitz és a háború tudománya
Carl von Clausewitz egyike volt a 19. század azon teoretikusainak, akik nélkül nehezen képzelhető el a tudománytörténet. A háborúról (Vom Kriege) című műve – mindamellett, hogy a hadtudomány egyik klasszikusának
„Szolidaritás, pietás, auktoritás” – Vanyó Tihamér egyháztörténész emlékére
Vanyó Tihamér OSB azon ritka történészek közé tartozott, akik megérték századik születésnapjukat. Egyháztörténészek számára megkerülhetetlen életművében okmánytárakat, elemzéseket, recenziókat, kutatásmódszertani kézikönyveket egyaránt találunk, és csak találgathatunk, mennyivel gazdagabb lehetne szellemi
Andrássy Gyula, Tisza Kálmán és a dualizmus rendszere – interjú Kozári Monikával
Kozári Monika számtalan könyv, monográfia és tanulmány szerzője. Hamarosan kerek születésnapot ünnepel, ami kiváló alkalmat teremtett tisztelőjének, munkássága alapos ismerőjének, Kárbin Ákosnak egy beszélgetésre. Interjújából megtudhatjuk, hogy Kozári Monika miért
II. János Pál – a pápa, aki átvezette az egyházat a harmadik évezredbe
A lengyel II. János Pál pápa kétségtelen, hogy a pápaság közel két évezredes történelmének valaha élt legnépszerűbb és egyik legnagyobb alakja. Majd’ 27 esztendős pontifikátusa alatt nagy történelmi változásoknak tanúja,
A tudós, aki Kínát és a Balatont is feltérképezte – Lóczy Lajos élete
1920. május 13-án hunyt el Lóczy Lajos magyar geológus, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, aki jelentős tevékenységet fejtett ki a geológia, a földrajztudomány, a
Florence Nightingale és a modern nővéri hivatás kezdetei
Nem igazán számolom már a karanténban töltött napokat és heteket, viszont az utóbbi időben Florence Nightingale digitalizált leveleit böngészve, valamint a tiszteletére berendezett londoni múzeum online előadásait, könyvbemutatóit hallgatva több
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” ‒ Batsányi János élete
„Nevem Bacsányi János, 53-ik életévemet fogom betölteni, a Zala megyei Tapolcán születtem, római katolikus vallású, nős vagyok. Atyám, kit már hétéves koromban elveszettem, Bacsányi György volt, ki mint szabad polgár
IV. Béla, a „második honalapító”
IV. Bélát (1235–1270) a jelesebb középkori uralkodóink között tartjuk számon, annak ellenére, hogy amikor 750 évvel ezelőtt végleg lehunyta a szemét, vélhetően ő maga sem sikertörténetként tekintett vissza országlására. Hadi
Közép-Európa közös hőse: Zrínyi Miklós az újabb kutatások tükrében
A politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós (1620–1664) a legfrissebb vizsgálatok szerint egyszerre volt igen meghatározó és elismert tagja a Magyar és a Horvát Királyság, valamint a közép-európai Habsburg Monarchia