Portré
Életrajzok és interjúk
Miller Jakab Ferdinánd, a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatója
2023. november 22-én volt 200 éve, hogy elhunyt Miller Jakab Ferdinánd, egykori nagyváradi professzor, aki a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatójaként vonult be a magyar tudomány- és kultúrtörténetbe. Újságunk indulásától
„Meggyőződésem, hogy amíg ember él a földön, lesznek bélyeggyűjtők” – interjú Szabó Jenővel
Szabó Jenő történész, filatelista, muzeológus, eredetileg történelem-népművelés szakos tanár. Korábban a Magyar Posta Zrt. A Postás című szakmai újságjának szerkesztő-újságírójaként dolgozott, 2002 óta a Bélyegmúzeum muzeológusa, majd főmuzeológusa, 2020 óta
Az FKGP-től az MSZMP KB-ig – Dobi István pályaképe
Dobi István (Ószőny, 1898. december 31. – Budapest, 1968. november 24.) tevékeny szerepet játszott abban, hogy a Független Kisgazdapárt alárendelje magát a kommunista párt diktatúrájának. Földművelésügyi miniszterként, majd miniszterelnökként, az
Game Studies – videojátékokról szakszerűen | Az elBeszélő podcast vendége Jancsovics Klaudia
Számítógépes játékok és tudományos kutatás? Ez biztosan valami rossz vicc – vetődhet fel még ma is sokakban a kérdés, holott a játékkutatásnak, valamint a játékoknak a (történelem)oktatásban betöltött szerepének vizsgálata
Emily Brontë (1818 – 1848) portréja
Emily Brontë angol írónő sokak számára valószínűleg az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) című, mára klasszikusnak számító regényéről ismert, de költő is volt, és másik két lánytestvérével, Charlotte és Anne Brontë-vel
„…nálam a kutató és tanár nem válik el egymástól” – Interjú M. Kiss Sándorral
M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) tudományos igazgatója 2021-től kezdve, valamint ugyanitt a tudományos tanács elnöke. Hosszú és tartalmas pályája során dolgozott a Hadtörténeti Intézet
Az örök primadonna: Maria Callas
Maria Callas azt jelenti a zenés színháznak, mint Picasso a festészetnek vagy Shakespeare a drámairodalomnak: még annak is van némi fogalma róla, akit maga a művészeti ág hidegen hagy. Példaértékű
A Tomb Raidertől a brit–magyar diplomácia történetéig – interjú M. Madarász Anitával
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg M. Madarász Anita Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve. A kötet a két ország kapcsolatának példáján keresztül képet ad arról, hogy Kelet
Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti