Horizont

A Lánchíd újjáépítésének ideológiai háttere

A második világháború véres küzdelmei nem kímélték meg a fővárost sem. 1945 tavaszán, amikor a Vörös Hadsereg győztes alakulatai bevonultak az elfoglalt Budapestre, a sokat szenvedett főváros meglehetősen siralmas képet mutatott. Az elhúzódó ostrom rengeteg áldozattal járt, emberéletben, épületekben egyaránt óriási volt a veszteség. Az ekkor elszenvedett károk hosszú listáját gyarapították a felrobbantott hidak is, amelyeknek csonka maradványai szomorú mementóként árválkodtak a Dunánál.

Tényleg a nyuszi hozza a tojást?

„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.”

„Utazás a Föld körül 80 év alatt” – Hevesy Pál diplomata életútja

Hevesy Pál (1883–1988) a két világháború közötti magyar diplomácia egyik meghatározó alakja volt, neve ma mégis viszonylag keveseknek cseng ismerősen.

A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története

A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és néprajzosokból álló szakemberek nem hagyhatták figyelmen kívül az írott jog és a szokásjog szabályait, melyek mellett vagy ellenében éltek a helyi jogszokások. Az alábbiakban a mintegy ezer lakosú Sárkeresztes (Fejér m.) paraszti közösségének dohányzással kapcsolatos jogszokásairól szólok.

„Oldjátok meg a harc ebeit!”

Az angliai Leicesterben 2017. március 14-én a helyi futballcsapat, a Leicester City szurkolói a Sevilla elleni Bajnokok Ligája mérkőzés előtt egy hatalmas molinóra egy Shakespeare-idézetet írtak fel („Let slip the dogs of war!”). Ez már önmagában is arra készteti a mai kor történészét – kivált’, ha Angliával (is) foglalkozik –, hogy megpróbáljon választ találni mindennek okára. Lehetséges, hogy az angol futballpályák ultrái betéve tudják Shakespeare Julius Caesarját? Vagy, gondoljunk csak bele, el tudjuk képzelni, hogy egy magyar futballcsapat meccsén egy Az ember tragédiája idézetet egy óriás drapériára feszítsenek ki? Ilyenkor az „írástudó” felelőssége, hogy erre magyarázatot találjon.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Oldalak