Kilátó

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

Női sorsok az első világháború Magyarországán - egy fotókiállítás margójára

Budapest és Bukarest után február közepe és április 7-e között a bécsi Collegium Hungaricum UngArt Galériája ad otthont annak az összesen 50 felnagyított fotóból álló kiállításnak, amely az első világháború éveiben élő nők mindennapjait tárja az érdeklődők elé.

Az Öböl-háború

A közel-keleti Öböl-háború volt a huszadik század utolsó évtizedének egyik legnagyobb, nemzetközivé érett katonai konfliktusa. A háború előzményeként a Szaddám Huszein vezette Irak 1990. augusztus 2-án lerohanta a szomszédos Kuvaitot annak olajkészlete miatt. Irak mintegy 300-350 páncélossal és kb. 100 ezer gyalogossal – a helyi erők jelentősebb ellenállása nélkül – vonult be az olajkitermelő kis közel-keleti országba. Az Egyesült Nemzetek Szervezete már a támadás napján elítélte az akciót és gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az agresszor ellen, amennyiben Huszein nem vonja ki csapatait. Bagdad a a határidőként megszabott 1991. január 15-ig nem tett eleget a követelésnek, így két nappal később a szövetséges erők megkezdték a Sivatagi Vihar névre keresztelt légi offenzívát.

Nők mint hősök – Bécsbe érkezett a budapesti Balassi Intézet utazó kiállítása

Az első világháború százéves évfordulójára egy igazán különleges tárlattal készültek még 2015 végén Budapesten, a Balassi Intézetben. A (N)ők is hősök címet viselő kiállítás két kurátora, Kincses Károly fotóművész, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója, valamint ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese álmodta, illetve valósította meg ezt az egyedi anyagot, amely többek között azt hivatott bemutatni, hogy miként változott meg a nők élete, illetve társadalomban betöltött szerepe az első világháború idején.

A Valentin-napi mészárlás

Az 1920-as évek Chicagóját az erőszak és a kegyetlen bandaháborúk jellemezték. Az alvilági leszámolások tetőfoka az 1929-ben, Szent Valentin napján elkövetett mészárlás volt, amikor Al Capone kiiktatta legnagyobb vetélytársának csapatát.

A brazil kultúra afrikai gyökerei

A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt együtt. A 16. század közepétől 1888-ig mintegy 4,9 millió fekete rabszolgát szállítottak Afrikából a dél-amerikai portugál kolóniára. A rabszolgamunkára épülő gyarmati gazdaság elsősorban a cukornádültetvényeken jelent meg, de az arany és gyémánt késő 17. századi felfedezésével és a kávéfogyasztás 19. századi általános elterjedésével a rabszolgaigény tovább nőtt, így a rabszolga-kereskedelem tartósan jövedelmező és törvényes maradt.

Oldalak