ókor

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

„Mindenki még többre törekszik” – interjú Kertész Istvánnal

Kertész István művei nemcsak az ifjúságot ejtik rabul. Könyveinek szereplői – nagy görög és római hadvezérek, olimpikonok – megelevenednek az ember képzeletében. Harmincöt könyv és több száz szakcikk írásával Kertész István ókortörténész az egyik legtermékenyebb magyar írónak tekinthető. Nyugdíjba vonulása óta is töretlen a történelem iránti lelkesedése. Pályájáról és az ókor világáról Berkes Márton beszélgetett vele.

Pompeji kövei a szegedi Móra Ferenc Múzeumba költöztek

Száz évvel ezelőtt egy cikkében azt írta Móra Ferenc: egyszer el kell vinni Szegedre Pompeji köveit. Ez az álom az idei Múzeumok Éjszakáján valósult meg, amikor is megnyitotta kapuit a nagyszabású Pompeji-tárlat a Móra Ferenc Múzeumban.

„Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön

Már az ősközösségek is ismerték azokat az erjesztett italokat, amiket gyümölcsökből, mézből és tejből nyertek. Viszont a különböző magvakból erjesztett vagy főzött ital, a sör, a történészek jelenlegi ismeretei szerint „alig” tízezer éves múltat tudhat magáénak.

Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját

Hihetetlen szakmaiatlanságról és emberi butaságról tett tanúbizonyságot a kairói Egyiptomi Múzeum nyolc alkalmazottja, akik ellen jelenleg peres eljárás zajlik az ókori Egyiptom legismertebb műalkotásának, Tutanhamon aranymaszkjának megrongálása miatt. Ami a sírrablóknak évezredek alatt sem sikerült, azt a múzeumi nyolcasfogat rövid idő leforgása alatt összehozta.

„A Közel-Kelettel kapcsolatban hiányzik a közös ismeretanyag” – interjú Sárközy Miklóssal

Sárközy Miklós történész, iranista neve sokak számára ismerős a médiából, mert az elmúlt évek eseményei kapcsán számos felkérést kapott szakvéleményének kifejtésére. A Károli Gáspár Református Egyetem Ókortörténeti és Történeti Segédtudományok Tanszék vezetője, egyetemi docense, egyike azoknak az irigylésre méltó kutatóknak, akik képesek a valóságban megélni az álmaikat. Sárközy Miklóst, pályájáról, kutatásairól, iráni utazásairól, londoni és hazai tudományos tevékenységéről, illetve a közel-keleti válságkezelésben való történészi felelősségről kérdeztük.

Oldalak