1956-os forradalom és szabadságharc

Ötvenhatos kaleidoszkóp – 24 lépés az elnyomott hangig

Az első világháború után születő avantgarde mozgalmak emelték be a „talált tárgyat” a művészetek rítusába. A szellemtudományokban, különösen a történelemtudományban sokáig váratott magára, hogy efféle ereklyék létjogosultságot nyerjenek. Mára az emlékezetkultúra fontos pedagógiai eszköze, a félmúlt reprezetációs hitelesítője lett a memoár, a napló vagy az „oral history” források. A Majtényi György - Mikó Zsuzsanna - Szabó Csaba szerkesztőtrió célja is egy emlékcsomag átnyújtása volt a Forradalom! című kötettel. A kéttucatnyi „emlék” közlése nemcsak történeti, hanem műfaji-formai szempontból is eklektikusra sikerült.

A terror hétköznapjai - A kádári megtorlás 1956-1963

Mikó Zsuzsanna: A terror hétköznapjai – A kádári megtorlás 1956-1963 a Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Könyvkiadó együttműködésének eredményeként született, két másik levéltári forrásokon alapuló könyvvel együtt az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának alkalmából. A szerző a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa és főigazgatója, és bár eddig is foglalkozott levéltári anyagok feldolgozásával, tanulmányok közlésével, ez első egyszerzős kötete.

A kiegyezés, a forint bevezetése és a forradalom

Az évente két számmal, de ezúttal is egy kötetben megjelent Levéltári Közlemények 2016-os száma az 1867-es kiegyezést, a forint 1946-os bevezetését és az 1956-os forradalmat helyezi fókuszba. A kötetet 2017. február 2-án mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében.

Az 1956-os forradalom és utóélete, ahogy Margó látta

Az 56-os forradalom, az esemény hatvanéves évfordulója kapcsán kiemelt figyelemnek örvendett, több tanulmány, szakkönyv is megjelent a téma kapcsán. Ám kevés olyan kiadvány látott napvilágot, mint a Bartos Margit: Margó naplója 1956 – 1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével, amely az eseményeket nem a fővárosi barikádok mögött lázban égve várakozó „hősök” szemszögéből, nem a forrongó Budapestet bemutatva és nem a kegyetlen megtorlásra koncentrálva írja le.

Izland és az 1956-os forradalom

Ahogy azt korábbi cikkünkben olvashatták, a világ többi részéhez hasonlóan Skandináviában is figyelemmel kísérték a magyarországi forradalom eseményeit. Nem volt ez másképp Izlandon sem, amely mindössze 1944 óta volt független – okkal feltételezhető, hogy egy nemzet függetlenségért való küzdelme ezért ragadta meg a kis ország közvéleményének figyelmét. A Morgunblaðið nevű konzervatív lap 1956. október 24-től 1957-ig gyakorlatilag napi rendszerességgel, több cikkben, legtöbbször a főoldalon írt az aktuális helyzetről Magyarországon, de ezen kívül sok cikk jelent meg a magyar irodalommal, zenével kapcsolatban is. Izlandi értelmiségiek – mint például a Nobel-díjas író, Halldór Laxness – írtak a magyar forradalommal kapcsolatban, illetve az újság cikkeket közölt például Mindszenty József bíborostól vagy Kéthly Annától.

1956 és nemzetközi környezete

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójához rengeteg tudományos konferencia kapcsolódott. Sok-sok rendezvény foglalkozott általánosságban, illetve egy-egy résztémájával vagy helyi sajátosságaival az egykori eseményeknek. Az alábbiakban Máté Zsolt a Külügyi és Külgazdasági Intézet 1956 és nemzetközi környezete című egynapos konferenciájáról számol be.

Oldalak