20. század

Egy nyolcnapos szakadár állam - A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

Korabeli újság a köztársaság kikiáltásáról (Wikipédia)

1918 novemberében a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli részének megszállását. A trianoni békeszerződésben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélt területeken túl Baranyát és Baja térségét is egészen 1921-ig ellenőrzésük alatt tartották, ahol 1921. augusztus 14-én a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominensei, valamint a helyi szocialisták kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő államalakulat mindössze nyolc napig létezett, ugyanis a megszálló csapatok kivonulásával a köztársaság összeomlott.

Nyerges-tárlat a Török-házban

Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban.

Nők egy országos társadalmi akció élén – A Magyar a Magyarért Mozgalom (1938-1939)

Magyar csapatok bevonulása Losoncra 1938. november 10-én (Wikipedia)

Igen érdekes témának bizonyulnak azok a ’20-as, ’30-as évekhez köthető jótékonysági akciók, segélyezések, amelyek élén nők álltak. A két háború közötti időszak nőtörténetének egy, a szakirodalom által meglepő módon figyelmen kívül hagyott területére tévedtünk. Cikkemben egy ilyen akciót, a Magyar a Magyarért Mozgalom 1938-1939-es tevékenységét vizsgálom meg.

Heti ajánló 2017/29.

Nyíregyháza és környékének történelmi, néprajzi és természeti értékei a filmvásznon, kamarakiállítás és raktárséta a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából, könyvbemutató és beszélgetés a magyar királyi honvédség részvételéről a Szovjetunió ellen, tematikus művészettörténeti este zenével és borral fűszerezve, valamint galdiátorjátékok és régészeti előadások egy római villagazdaságban.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

Módszerváltás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által életre hívott Vidéktörténeti Témacsoport első nagyobb kutatási eredményeit összegző, az 1945-ös korszakváltásról szóló tanulmánykötetét mutatták be 2017. május 18-án a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri épületének konferencia- és kiállítótermében. A kötetet Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora ismertette.

Oldalak