Amerikai Egyesült Államok

A Monroe-doktrína másfél évszázada – II. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

A Monroe-doktrína másfél évszázada – I. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

Az Öböl-háború

A közel-keleti Öböl-háború volt a huszadik század utolsó évtizedének egyik legnagyobb, nemzetközivé érett katonai konfliktusa. A háború előzményeként a Szaddám Huszein vezette Irak 1990. augusztus 2-án lerohanta a szomszédos Kuvaitot annak olajkészlete miatt. Irak mintegy 300-350 páncélossal és kb. 100 ezer gyalogossal – a helyi erők jelentősebb ellenállása nélkül – vonult be az olajkitermelő kis közel-keleti országba. Az Egyesült Nemzetek Szervezete már a támadás napján elítélte az akciót és gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az agresszor ellen, amennyiben Huszein nem vonja ki csapatait. Bagdad a a határidőként megszabott 1991. január 15-ig nem tett eleget a követelésnek, így két nappal később a szövetséges erők megkezdték a Sivatagi Vihar névre keresztelt légi offenzívát.

A Valentin-napi mészárlás

Az 1920-as évek Chicagóját az erőszak és a kegyetlen bandaháborúk jellemezték. Az alvilági leszámolások tetőfoka az 1929-ben, Szent Valentin napján elkövetett mészárlás volt, amikor Al Capone kiiktatta legnagyobb vetélytársának csapatát.

„Egy történelem van, ahhoz kell a lehető legtöbb oldalról közel kerülni.” – interjú Frank Tiborral

Frank Tibor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora, Angol-Amerikai Intézetének volt igazgatója, Amerikanisztika PhD programjának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Életéről, pályájáról, kutatásairól és napjaink történelemszemléletéről Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Nem dolgozom az asztalfióknak” – interjú Hahner Péterrel

Történész, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, számos nagymonográfia és több sikeres ismeretterjesztő könyv szerzője. Hahner Péterrel pályakezdéséről, kutatásairól, a francia és az amerikai történelemről, valamint a történelmi filmekről Berkes Márton beszélgetett.

Oldalak