Anglia

„Oldjátok meg a harc ebeit!”

Az angliai Leicesterben 2017. március 14-én a helyi futballcsapat, a Leicester City szurkolói a Sevilla elleni Bajnokok Ligája mérkőzés előtt egy hatalmas molinóra egy Shakespeare-idézetet írtak fel („Let slip the dogs of war!”). Ez már önmagában is arra készteti a mai kor történészét – kivált’, ha Angliával (is) foglalkozik –, hogy megpróbáljon választ találni mindennek okára. Lehetséges, hogy az angol futballpályák ultrái betéve tudják Shakespeare Julius Caesarját? Vagy, gondoljunk csak bele, el tudjuk képzelni, hogy egy magyar futballcsapat meccsén egy Az ember tragédiája idézetet egy óriás drapériára feszítsenek ki? Ilyenkor az „írástudó” felelőssége, hogy erre magyarázatot találjon.

A Fehér királyné és a Kuzinok háborúja. Philippa Gregory sorozata történész szemmel

Mostani írásunkban a történelmi romantikus regények egyik koronázatlan királynőjének könyvsorozatát vesszük górcső alá. A Kuzinok háborúja címet viselő hexalógia a rózsák háborújának második felétől követi az eseményeket, egészen VIII. Henrik uralkodásának közepéig. Az egyes könyvek főhősei mind a korszakban jelentős szerepet játszó, vagy fontossá váló nők, akik a maguk eszközeivel próbálják meg alakítani a háború menetét.

A szüfrazsett, avagy küzdelem a nők választójogáért

„A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi.” – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek fokozatos átalakulásáról, illetve a közvélemény jelentős részének ezzel szemben megnyilvánuló ellenérzéseiről akár A szüfrazsett című film mondanivalójának rövid összegzése is lehetne.

Shakespeare és a Tudor-mítosz

A Tudor-mítosz az angol történetírói és irodalmi hagyomány kora újkori terméke, amely a 14. század végétől a 15. század végéig terjedő periódust a hanyatlás és zűrzavar időszakának állította be. A kaotikus állapotokat a mítosz szerint végül a Tudor-dinasztiának sikerült felszámolnia, amely a béke, a rend és a gyarapodás aranykorát hozta el a 16. századi Anglia számára.

Az első földalatti vasút

A világ első földalattijának építése 1860-ban kezdődött meg, három év alatt csaknem 6 kilométer hosszú föld alatti alagutat alakítottak ki London központjában, Paddington és a Farringdon utca között.

Magyar kormányzóhelyettes-választás London szemével

1941. április 3-án távirat érkezett a magyar külügyminisztériumba Barcza György londoni követtől, amely a következőképpen szólt: „Brit illetékesek közölték: őfelsége kormánya nem nézi el szó nélkül Magyarország részvételét egy Jugoszlávia elleni fegyveres akcióban. Ezt hadüzenetnek fogja tekinteni.” Közismert, hogy Teleki Pál örlődve a jugoszláv örök barátsági szerződés, államának húszéves revizionista propagandája, a hatalmas szomszéd – Németország – árnyéka és az angol üzenet között, véget vetett az életének néhány órával Barcza táviratának kézhez vétele után.

Oldalak