Árpád-kori

Kán László, az erdélyi oligarcha

Károly Róbert a Képes Krónikában

Történetírásunk véleménye szerint a tizenharmadik század különösen annak utolsó harmada a tartományuraságok kialakulásának időszaka a Magyar Királyság történetében. Kán László tartományurasága sem tért el az általános magyarországi helyzettől, aki vajdaként a 13. század végén és a 14. század elején mintegy 20 esztendőn át szinte korlátlan úrként állt a középkori Magyar Királyság szerves részét képező Erdély élén.

A várkonyi egyezmény: a korona és kard mondája

Béla megkoronázásának ábrázolása a Képes Krónika 94. fejezetének D-iniciáléjában

Próbára akarom tenni a herceget, és megkérdem, vajon a koronát vagy a hercegséget kívánja-e bírni. Ha jó békességben a hercegséget akarja, ám legyen, de ha a koronát, ti ketten, főurak nyomban keljetek, és vegyétek fejét ama karddal” – a Képes Krónika leírása szerint ezt hagyta meg I. András király (1046–1060) két bizalmasának, mielőtt fogadta volna öccsét, Béla herceget (I. Béla 1060–1063) Várkony várában 1059 végén.

Egy rejtőzködő Árpád-kori templom nyomában

Országjáró rovatunk a „vidék” történelmi témájú rendezvényeiről igyekszik beszámolni. Emellett igyekszünk mindenkit buzdítani, hogy a történelemről regélő épületeket, helyszíneket keresse fel, és lásson kicsit messzebb a jobban ismert történelmi emlékhelyeken túl. Így adtunk tippeket, vártúrákhoz, templomtúrákhoz, vagy ajánlottunk kastélymúzeumokat. Mai cikkünkben egy hasonló nézetet valló, de korántsem az elmélet mezején mozgó pár által írt bogbejegyzést közlünk, melyben egy rejtőzködő Árpád-kori templom nyomába erednek. Tartsanak ma a Csigakaraván.blog szerzőivel Nyíracsádra.