Balaton

Nyerges-tárlat a Török-házban

Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban.

„A szép téli éjben messze világlottak a jégtükrön az örömtüzek…” – A téli Balaton a 19. században

Rövid hír a Balaton című hetilapban, 1884. december 4-én: „A Balaton tava befagyott. A legritkább esetek közé tartozik, s e században talán most történik ötödször, hogy t. i. a Balaton vize már november havában beállott. A halászok örülnek neki, mert bő halfogásra van kilátás.” Íme egy rövid, hírértékű, objektív tudósítás a 19. században, egy helyi érdekű lapban

A Balaton és Európa szépe – magyar siker 1929-ben

Réges-régen, amikor az emberek még az aranykorszakban éltek, a Balaton partján egy kékszemű, aranyos hajú tündér legeltette selyemszőrű kecskéit. A tündérszép kecskéit azonban megirigyelte az  ördög s mikor a tündér elaludt, elhajtotta őket a benyúló tihanyi part csúcsába, árkot szántott, hogy a kecskék a Balaton vizébe vesztek. A tündér, mikor látta ezt, elbujdosott s azóta teljesen nyoma veszett. Ezt az elveszett tündért keressük most mi, mert ennek a tündérnek Magyarország legszebb lányai között kell lennie.” – így hangzik a Színházi Élet 1925-ös hírverése a balatoni szépségversenyről.

Ostende és Nizza – a Balatonnál

A Balatonnál a déli vaspálya megépülése (1861-től) új korszakot nyitott meg. Két település különösen szép fejlődési ívet írt le. Siófoknak, a magyar Ostendének és Balatonföldvárnak, a magyar Nizzának története igazán figyelemreméltó.

„Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.”

„Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel nyílt 2016. április 27-én új Balneológiai kiállítás a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárában. A Magyar Balneológiai Egyesület 125 éves jubileumához kapcsolódó kiállítás a történeti Magyarországot és a baranyai gyógyfürdőket, a balneológia szakirodalmát, a gyógyító vizeket és a fürdőéletet kívánja bemutatni több mint 250 könyv és képeslap, illetve több mint félszáz kiegészítő tárgy segítségével.

Csodató, Vér-kút, savanyúvíz – balatoni wellness a 19. században

A fürdőkultúra a 19. század közepétől csak szép lassan fejlődött ki a Balaton partján. Kezdetben nem annyira a tóban való fürdőzés bizonyult vonzónak, hanem a különféle gyógyforrások, savanyúvíz- és gyógykúrák. Ebben az Északi-part élen járónak bizonyult. Először a népi orvoslás terén alkalmazták a savanyúvízforrásokat. Eötvös Károly balatoni útikönyvében leírja, hogy Hévízen 1795-ben fabódékat építettek, s a tó meleg vizét gyógyító fürdőzésre használták. A hévízi tó múltja valóban évszázadokra nyúlik vissza.

Oldalak