Budapest

A divattervező látogatása – Paul Poiret Budapesten (1911)

Paul Poiret volt az első nagy párizsi divattervező, aki „hivatalosan” Magyarországon járt. Látogatásának ténye ismert volt a hazai szakirodalomban, de részletei eddig még nem kerültek feltárásra. Jelen cikk Poiret párnapos budapesti programjának rekonstruálására vállalkozik a korabeli sajtóvisszhang segítségével, ami a magyar és a francia divatvilág közötti kapcsolatok egy jelentős momentumáról tanúskodik.

A Lánchíd újjáépítésének ideológiai háttere

A második világháború véres küzdelmei nem kímélték meg a fővárost sem. 1945 tavaszán, amikor a Vörös Hadsereg győztes alakulatai bevonultak az elfoglalt Budapestre, a sokat szenvedett főváros meglehetősen siralmas képet mutatott. Az elhúzódó ostrom rengeteg áldozattal járt, emberéletben, épületekben egyaránt óriási volt a veszteség. Az ekkor elszenvedett károk hosszú listáját gyarapították a felrobbantott hidak is, amelyeknek csonka maradványai szomorú mementóként árválkodtak a Dunánál.

A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története

Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert tett szálló és a fürdő közismert mozaikjai a budapesti városképnek. Van azonban a Gellért-hegynek egy olyan nevezetessége, amelyről hosszú évtizedekig csak suttogva lehetett beszélni: ez a Gellért-hegyi sziklakápolna.

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

Szilveszter Pest-Budán 1848 decemberében

Az 1848–49-es forradalom idején 1848 márciusától kezdve Pest-Buda volt a forradalom központja, a 12 pont követeléseinek megfelelően itt működött az országgyűlés és a kormány. Amikor azonban közeledett a sikerekkel és kudarcokkal egyaránt teljes 1848. év vége, a kormány komoly dilemma elé került.

Város – liget – köztér – szórakozás: az Urbs 2017. évi konferencia-felhívása

A Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége által szervezett VI. Magyar Várostörténeti Konferencia (Budapest Főváros Levéltára, 2017. november 3. hete) a városi térhasználat kérdéskörének egy specifikus részét helyezi a vizsgálat középpontjába: a közterek és parkok szerepét a városok életében.

Oldalak