diktatúra

Heti ajánló 2017/31.

Élő múzeum, mindennapok a kora-újkorban, 20. századi távol-keleti politikai rendszerek kialakulása, tradíciók és újítások történeti nézőpontból, valamint kurátori tárlatvezetés a reformáció fél évezrednyi tárgyi és szellemi örökségéről.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

“Interjúzni muszáj.” A magyar oral history gyűjtemények története

Kik és miért interjúztak a Kádár-korszakban? Hogyan őrizhették meg az elkészült interjúkat? Milyen interjútárak jöttek létre a Kádár-korszakban? Kikkel készültek interjúk és milyen céllal? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

Diktatúrák egyházi áldozatai – konferencia a bécsi Pázmáneumban

A diktatúrák örökségének szerves részét képezi a múlttal való szembenézés, az elkövetett bűnök feldolgozása és az áldozatok emlékének ápolása. Az emlékezés jegyében szervezett tudományos tanácskozásnak a gazdag múltra visszatekintő bécsi Collegium Pazmanianum adott otthont, az az épület, ahol a kommunisták által üldözött Mindszenty József bíboros élete utolsó éveit töltötte.

A jogfosztottság traumái - Mindent a GULAG-ról

Hogyan jelenhetnek meg a jogfosztottság traumái a múzeumok világában? Erre a kérdésre kereste a választ az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a GULAG Emlékbizottság támogatásával megrendezett, A Szovjet Gulagtól a Magyar Recskig. A jogfosztottság traumái a múzeumi interpretációban című nemzetközi konferencia, 2016. november 24-én. 

Szembenézni a múlttal – egy terhelt múltú ház Kölnben

A 20. század szörnyűségeit feldolgozni akaró társadalmi emlékezet különösen fontosnak tartja azt, hogy az egykori diktatúrák szimbolikus központjait és a bűntetteik helyszíneit megőrizze a kollektív emlékezés számára. Ezeknek az emlékhelyeknek a felépítése többféleképpen is történhet egy apró emléktábla elhelyezésétől kezdve egészen a rendszerek „valódi oldalát leleplező”, a rendszer nyílt brutalitását bemutató „horror-panoptikum” berendezéséig.

A diktatúra anatómiája - Carl Schmitt, a nácizmus koronajogásza

„A huszadik század klasszikusa, akinek ugyan az átlagember nem ismeri a nevét, ám mégis lehetetlen megkerülni.” – sommázta röviden Carl Schmitt (1888-1985) német jog- és politikai filozófus szerepét Gedő Éva főiskolai docens előadása elején. A TIT József Attila Szabadegyetemen A diktatúra és a filozófia című előadássorozat első alkalmán jártunk.