diplomáciatörténet

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között - 4. rész

Jokohama az 1880-as években

Sorozatunk korábbi cikkeiben a japán-magyar kapcsolatok kezdeteit, a japánok Magyarország-, és a magyarok Japán-képét és az egymáshoz megtett első utazásokat ismerhettük meg. A japán-magyar kapcsolatrendszer kulturális vetületein túllépve a cikksorozat jelen részében a magyar-japán diplomáciai kapcsolatokat tekintjük át.

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

Eljutni a „világ végére” – interjú Fischer Ferenccel

Fischer Ferenc főként az egyetemes történelem kérdései, szűkebben Latin-Amerika története iránt érdeklődik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszék professzora, a kari Történettudományi Intézet, az Ibero-Amerikai Központ, valamint az Interdiszciplináris Doktori Iskola vezetője, az MTA doktora, a Kar volt dékánja kutatásairól, szakmai pályafutásáról és terveiről Máté Zsolttal beszélgetett.

„Utazás a Föld körül 80 év alatt” – Hevesy Pál diplomata életútja

Hevesy Pál (1883–1988) a két világháború közötti magyar diplomácia egyik meghatározó alakja volt, neve ma mégis viszonylag keveseknek cseng ismerősen.

The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations - recenzió

A litván gyökerű Jagello-dinasztia, amely története során a lengyel, a magyar és a cseh trónt is elfoglalta, meghatározó szereplője volt a 15-16. századi Európa politikai életének. A történetükhöz kapcsolódó kutatások, egy érdekes szegmensét képezik a családi kapcsolatok és a diplomáciai szerepvállalás. Az oszmán előretörés, a Habsburg-ház fokozott érdeklődése Magyarország iránt és a pápai politika is hozzájárult a Jagelló-külpolitika alakulásához. Ehhez kapcsolódva jelentetett meg egy tanulmánykötetet az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport 2016-ban.

Oldalak