egyháztörténet

Vallási közösségek, gyűjteményeik és ellenállás a szocializmus idején

Milyen szerepet játszottak vallási közösségek és egyházi gyülekezetek gyűjteményei az államszocializmus időszakában? Miként járultak hozzá ahhoz, hogy a hivatalos szocialista kultúrától eltérő vallási hagyományok és közösségek fennmaradjanak a mindennapokban? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

„A közélet iránti érdeklődés nem választható el a történelemtől” – interjú Fazekas Csabával

Fazekas Csabát Magyarország 19-20. századi politika- és eszmetörténete foglalkoztatja, különös tekintettel az egyháztörténetre. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar habilitált egyetemi docensével, gazdasági és tudományos dékánhelyettesével, a ME BTK Politikatudományi Intézet igazgatójával pályájáról és kutatásairól Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története

Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert tett szálló és a fürdő közismert mozaikjai a budapesti városképnek. Van azonban a Gellért-hegynek egy olyan nevezetessége, amelyről hosszú évtizedekig csak suttogva lehetett beszélni: ez a Gellért-hegyi sziklakápolna.

Aktakalandok – Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a CO:OP (Community as Opportunity, The creative archives’ and users’ network) projekt résztvevője. Ennek keretében igyekszik a kutatók és a dolgozók közötti együttműködését is elősegíteni, legyen szó akár szakmai segítségről, akár személyes kérdésekről. Többek között ez is ösztönözte a 2017. január 20-án, pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kutatószolgálata által megrendezett és nagy érdeklődéssel övezett 3. blogtalálkozót, amelynek témája Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei volt.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Magyar jezsuiták 1956-ban

A kommunista hatalomátvétel árnyékában az 1940-es évek végére egyértelművé vált, hogy a jelentős társadalmi ellenerőt képviselő egyházak az új rezsim útjában állnak. A római katolikus egyház elleni fellépések már szinte a háború végét követően megkezdődtek.

Oldalak