egyháztörténet

„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után

Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok embereszményével és világnézetével. Az egyházak az iskolákon keresztül nagy befolyást gyakoroltak a társadalomra. A pártegyeduralom irányába sodródó politika az egyházak pozícióinak gyengítésére törekedett, ezért hamarosan azzal az igénnyel lépett fel, hogy teljes mértékben kontroll alá vonja a magyar oktatást, és azon belül megszüntessen minden pluralizmust.

Felekezet és felekezetszerveződés Európában - Wolfgang Reinhard előadása Budapesten

Különleges alkalom miatt telt meg 2017. május 3-án délután a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, ugyanis az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívását elfogadva először látogatott Magyarországra, s tartott a fővárosban előadást a történettudományban ismert és elismert Wolfgang Reinhard.

„Kisiskolás korom óta vonzódtam a történelemhez” – interjú Kósa Lászlóval

Kósa László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék professor emeritusa, volt vezetője. Tudományos és oktatói munkásságáért idén Széchenyi-díjjal tüntették ki. A 2017-es Pázmány-nap előadójával Varró Annamária beszélgetett.

Vallási közösségek, gyűjteményeik és ellenállás a szocializmus idején

Milyen szerepet játszottak vallási közösségek és egyházi gyülekezetek gyűjteményei az államszocializmus időszakában? Miként járultak hozzá ahhoz, hogy a hivatalos szocialista kultúrától eltérő vallási hagyományok és közösségek fennmaradjanak a mindennapokban? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

„A közélet iránti érdeklődés nem választható el a történelemtől” – interjú Fazekas Csabával

Fazekas Csabát Magyarország 19-20. századi politika- és eszmetörténete foglalkoztatja, különös tekintettel az egyháztörténetre. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar habilitált egyetemi docensével, gazdasági és tudományos dékánhelyettesével, a ME BTK Politikatudományi Intézet igazgatójával pályájáról és kutatásairól Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története

Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert tett szálló és a fürdő közismert mozaikjai a budapesti városképnek. Van azonban a Gellért-hegynek egy olyan nevezetessége, amelyről hosszú évtizedekig csak suttogva lehetett beszélni: ez a Gellért-hegyi sziklakápolna.

Oldalak