ellenreformáció

Búcsúcédulák, vörös orrú apostolok és Horthy gyöngybetűi

Luther Márton 1517-es wittenbergi fellépése örökre megváltoztatta Európát. Az esemény következtében addig öröknek gondolt rendszerek bomlottak fel, s alapjaiban formálódott át az egész addig ismert keresztény világ. A reformáció ötszázadik évfordulójának apropóján létrejött Ige-idők kiállításon jártunk.

Intrikák közt is férfiúnak maradni - A Pázmány Péter érseki kinevezéséről írt monográfia bemutatója

2016. február 8-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán került sor Tusor Péter Pázmány, a jezsuita érsek kinevezésének története 1615-1616 (Mikropolitikai tanulmány) című új monográfiájának a bemutatójára, amely az immár több mint egy évtizede fennálló Collectanea Vaticana Hungariae I/13-as köteteként jelent meg.

„Inkább látnálak titeket holtan, mint az új szektához csatlakozva.” – II. Ferdinánd és a vallási intolerancia

A 16. századra amúgy is egyre kiterjedtebb háborúkat újabb dimenzióval gyarapította a reformáció szellemi vívmányainak fokozatos elterjedése. Az európai államok között immár nem csupán a hagyományosnak mondható dinasztikus ellentétek álltak, hanem mindennek újabb színezetet adott a vallási megosztottság. Ennek folytán egyfajta „transznacionális küzdelem” vette kezdetét, ám ekkor még nacionalizmusról nem beszélhetünk - a harmincéves háború egyfelől a vallás köntösében jelent meg, másfelől kirobbantó oka valóban az volt, még ha később természetesen számos más motiváció és nagyhatalmi érdek is előtérbe került.

Hogyan látjuk ma a reformációt? – interjú Bitskey Istvánnal

Október 31-ét a reformáció napjaként tartjuk számon. Luther Márton kezdeményezése milyen hatással az egyházra és Európa történetére? Hogy áll ma a reformáció kutatása? E kérdésekkel kapcsolatban a korszak neves szakértőjével, Bitskey Istvánnal Forisek Péter beszélgetett.